2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott méréseredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

Az élelmiszerpazarlás több módon is elkerülhető lenne: az egyik a gyártók és kereskedők részéről a helyes nyomonkövetési gyakorlat, melyben a GS1 szabványai az Ön segítségére is lehetnek. A hatékony nyomon követés biztosíthatja, hogy a termékeket a felhasználhatóság határain belül tudják értékesíteni a gyártók, kereskedők, ezzel is csökkentve az élelmiszerhulladék mennyiségét. 

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Az Élelmiszerbiztonság Világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy szemügyre vegyük, melyek a két terület közös pontjai.

Az iránytű, amely mindennapi élelmiszer-vásárlásainkat meghatározza, a dátumok feltüntetése. Sok vásárló azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az ún. „best before” megjelölést, ami nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület számos partnerszervezettel működik együtt, hogy magyarországi rászorulók százezreit segítse élelemhez nap mint nap. Hogyan segíthetjük munkájukat akár gyártóként, akár magánemberként? 

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával készült interjúnk második része önkéntességről, illetve a támogatói lehetőségekről szól. Az első rész itt olvasható.

Az élelmiszerpazarlás a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok 10%-áért felelős. Létezik viszont egy magyarországi szervezet, amely síkra száll ennek visszaszorításáért, emellett a hazánkban élő éhezőknek is segít. Mi történik a feleslegessé vált élelmiszerekkel, használnak-e a nyomon követés során vonalkódot, illetve mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között?

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk mindezekről. (1. rész)

Összes kiadásunk 20-30 százalékát adják nagyjából az élelmiszerek, így egy magyar család több tízezer forintot is megtakaríthatna évente az élelmiszerhulladék csökkentésével. Amit a kidobott élelmiszerre költöttünk, rengeteg hasznos dologra is fordíthatnánk! A pazarlás visszaszorítása nyereség nekünk is és a bolygónak is.

A vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobnak ki a nap végén, a fogyasztók olcsóbban esznek és a rászorulók is jóllakhatnak, ha érkezik elég felajánlás – erre talált ki mobilalkalmazást egy magyar startup. Ismerje meg a magyar fejlesztésű Munch appot!