2024 júliusától hatályos az EU mesterséges intelligencia rendelete (EU AI Act – 2024/1689/EU), amely az első átfogó mesterséges intelligencia szabályozás a világon. A rendelet célja, hogy biztonságos, megbízható és emberközpontú módon szabályozza az AI rendszerek fejlesztését és alkalmazását az Európai Unió területén. A szabályozás az ellátási lánc minden szintjét érinti.

A szabályozás kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amely négy szintet különböztet meg: elfogadhatatlan, magas, korlátozott és alacsony kockázatú AI rendszerek. Az AI-megoldásokra vonatkozó követelmények ennek megfelelően differenciáltak – a magasabb kockázatú alkalmazások szigorúbb követelményeknek kell, hogy megfeleljenek.

AI az ellátási láncban – ki lehet érintett?

A mesterséges intelligencia ma már az ellátási lánc valamennyi szintjén jelen van: készletoptimalizálás, prediktív karbantartás, minőségellenőrzés, ügyfélszolgálati automatizáció, vagy éppen a fogyasztói szokások elemzése. Az ilyen rendszerek fejlesztői, forgalmazói vagy használói is lehetnek „felelősségi szereplők” a rendelet alapján – így akár gyártók, forgalmazók, importőrök és szolgáltatók is kötelezettekké válhatnak.

Az EU AI Act alapján már az is kötelezettségeket vonhat maga után, ha egy vállalkozás például:

• előrejelző algoritmusokat alkalmaz készletgazdálkodásra,
• automatizált döntéstámogatást használ munkavállalói kiválasztáshoz,
• chatbotokat vagy ügyfélszolgálati AI-rendszereket alkalmaz,
• képfelismerő algoritmust használ a csomagoláson szereplő lejárati dátumok automatikus ellenőrzésére és selejtezésre,
• AI-alapú kamerarendszert használ a vonalkódok automatikus beolvasására raktári folyamatokban,
• képfelismerést használ minőség-ellenőrzéshez vagy gyártásautomatizáláshoz,
• gépi tanulás segítségével optimalizálja a csomagolás dizájnját és vonalkód-elhelyezését fogyasztói adatok alapján,
• automatizált döntéstámogatást használ a logisztikai útvonalak és készletszintek meghatározására vonalkódadatokból,
• mesterséges intelligenciával követi a dolgozók szkennelési teljesítményét és ebből értékeli a munkavégzést.

A jogszabály hatályba lépése

A rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba, de a különböző rendelkezések fokozatosan válnak alkalmazandóvá:

• 2025. február 2-től: alkalmazandóvá válnak az AI tudatosságra vonatkozó szabályok, illetve az elfogadhatatlan kockázatú AI-gyakorlatokra vonatkozó tilalmak, például:
  • emberek tudatos manipulálása AI segítségével,
  • társadalmi pontozáson alapuló értékelési rendszerek,
  • valós idejű biometrikus azonosítás közterületen (bizonyos kivételekkel).
• 2025. augusztus 2-től: hatályba lépnek az általános célú AI modellekre (Pl. Gemini, ChatGPT) vonatkozó kötelezettségek.
• 2026. augusztus 2-től: a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó megfelelőségi követelmények lesznek kötelezők – például:
  • technikai dokumentáció,
  • emberi felügyelet biztosítása,
  • adatok minőségének ellenőrzése.
• 2027. augusztus 2-től: bizonyos uniós termékszabályozás alá eső termékekbe beágyazott AI rendszerekre lép hatályba a rendelet, mint például:
  • orvostechnikai eszközökben,
  • gépjárművekben lévő AI komponens.

Milyen bírságokra lehet számítani?

A rendelet komoly szankciórendszert vezet be. A jogsértések súlyosságától függően az alábbi bírságok szabhatók ki:

• Akár 35 millió euró vagy az előző pénzügyi év globális árbevételének 7%-a, ha valaki tiltott AI-gyakorlatot alkalmaz (pl. manipuláció, társadalmi pontozás).
• Akár 15 millió euró vagy az éves előző pénzügyi év globális árbevételének 3%-a, ha valaki megsérti a rendelet további kötelezettségeit, értve ezalatt a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket.
• Akár 7,5 millió euró vagy az előző pénzügyi év globális árbevételének 1%-a, ha a szervezet nem működik együtt vagy hiányos információt ad a felügyeleti hatóságoknak.

Mi a teendő most?

Az AI-rendelet nemcsak a nagy technológiai vállalatokra, hanem a technológiát használó bármely gazdasági szereplőre is hatással lehet. Érdemes már most lépéseket tenni:

• AI-kockázati térkép készítése – milyen AI-rendszereket használ a vállalkozás?
• Kategorizálás – melyik kockázati szintbe tartoznak?
• Megfelelési terv kidolgozása – hogyan teljesíthetők az előírt követelmények?
• Tiltott AI gyakorlatok beszüntetése – kategorizálás alapján használnak-e tiltott AI rendszereket? Ha igen, azt nyomban be kell szüntetni.
• Dokumentációs és auditálási folyamatok kialakítása – különösen magas kockázatú rendszerek esetén.
• Tréningek, tájékoztatók készítése – AI-t használó munkavállalók, illetve azok számára, akik AI-rendszerekkel kerülnek kapcsolatba (pl. teljesítményelemzés céljából).

Készüljön fel az AI rendeletre!

A CLM Bitai & Partners ügyvédi iroda szakértőiként tudjuk, hogy az új Mesterséges Intelligencia Rendelet (EU AI Act) sok kérdést felvet. Éppen ezért összeállítottunk egy rövid kérdőívet (https://bitaipartners.hu/tudastarblog/mi-kerdoiv) mely segít felmérni Önök által használt AI rendszereket, ezáltal segítséget nyújt a jogszabályoknak való megfeleléshez.

Miért érdemes kitöltenie?

Az adatok kizárólag irodánk belső használatára szolgálnak, bizalmasan kezeljük, harmadik féllel nem osztjuk meg. A beküldött válaszokat folyamatosan feldolgozzuk, és ami a legjobb: egy ingyenes konzultáció keretében személyre szabottan kiértékeljük azokat.

Szánjon néhány percet a kitöltésre, hogy felkészülten vágjon neki új rendszerek bevezetésének, vagy a már meglévő rendszerei használatának.