Szeiler Bernadett
junior szabványszakértő
Semleges felület a gyártók, beszállítók és kereskedők számára harmonizált megoldások kialakításához, a legjobb gyakorlatok közös létrehozásához és megosztásához. A GS1 Retail Platform célkitűzése, a nemzetközi ECR Community célkitűzéseivel és aktivitásaival összhangban, az együttműködés elősegítése, amely során a résztvevők a közös érdekeik mentén tevékenykednek a hatékonyabb üzletmenet eléréséért. A Platform segít abban, hogy a szektor képviselői szakmai csoportokban tekintsék át és közösen értelmezzék a jogszabályi előírásokat, valamint az üzleti kihívásokat, továbbá gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki, amellyel eredményesen reagálhatnak a változó működési környezetre.
A Platform feladatának érzi, hogy képviselje a résztvevők visszajelzéseit és harmonizált megoldásait a teljes kereskedelmi szektor számára. Célja továbbá elősegíti, hogy a résztvevő vállalatok mielőbb megfelelhessenek a fogyasztók egyre változó igényeinek és egységes kommunikációt folytathassanak vásárlóik felé a fizikai boltokban és a webshopokban egyaránt.
A kereskedelmi szektor nehézségeire, illetve lehetőségeire történő előremutató, hatékony reagáláshoz szükséges a hazai piacon meghatározó kereskedelmi láncok, beszállítók és gyártók vezetőinek aktív elköteleződése, hiszen legjobban ők tudják reprezentálni a hazai kereskedelmi folyamatokban jelentkező kihívásokat, egyben a kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket és szándékokat.
A regisztrált vállalati képviselők jelenleg az alábbi három szakmai csoportban tevékenykednek, amelyekhez folyamatosan várjuk további cégek, szakemberek csatlakozását.
- Körforgásos gazdaság
- Egységes/harmonizált terméktörzsadat csere
- Logisztika digitalizálása
- 2D kódok a kereskedelemben
Körforgásos gazdasági elvárások és lehetőségek (EPR - kiterjesztett gyártói felelősség, DPP)
2023. július 1-jétől jelentősen átalakultak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok, kormányrendelettel módosították a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályait. Az EU hulladékpolitikájának alapvetése, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségeit a gyártók, termelők és importőrök fizessék meg. A hulladékgazdálkodási feladatokat koncesszió keretében a MOL leányvállalata, a MOHU fogja végezni. A rendelet értelmében a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség: csomagolóanyagok, egyszer használatos műanyag termékek egy része, elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek és alkatrészeik, gumiabroncs, reklámhordozó és irodai papír, használt sütőolaj, textil termékek és fából készült bútorok. A beszedett díj forrást képez a majdani hulladék kezelésére. Ösztönzi a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.
Az Európai Bizottság 2022. március 30-án fogadta el a Környezettudatos tervezésre és Fenntartható termékekre irányuló rendelettervezetet. A rendelettervezet tartalmazza az újonnan bevezetendő „digitális termékútlevél” (DPP) koncepciót, mely a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban tartalmaz információkat. A digitális termékútlevél kiterjed minden olyan fizikai árura, beleértve az alkatrészeket és a köztes termékeket is, amelyet az EU piacán forgalomba hoznak vagy üzembe helyeznek. A meghatározás magában foglalja az Európában gyártott vagy az EU-ba exportált termékeket is. Ilyen értelemben a szabályozás hatással van a globális kereskedelemre. Az új rendelet értelmében, a termékútlevélhez hozzáférést biztosítanak (elektronikusan, adathordozón) az értéklánc szereplői számára, beleértve a fogyasztókat, a gazdasági szereplőket és az illetékes nemzeti hatóságokat is. A termékútlevélben szereplő összes információnak nyílt, nemzetközileg elismert szabványon kell alapulnia, interoperábilis módon kell kidolgozni őket, és géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lenniük. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a rendelettervezet többször hivatkozik globális és nyílt szabványokra a termékek, gyártó létesítmények, operátorok stb. azonosítása és nyomon követése kapcsán. Ennek okán a GS1 szabványrendszer fontos szerepet játszhat az ipar és a szabályozók igényeinek kielégítésében.
Az együttműködés célja: a lehetőségek felmérése a közös alkalmazások kidolgozására, és a jó gyakorlatok megismerése, bevezetésének támogatása.
A termék-törzsadatokat minden üzleti és logisztikai folyamat alapján képezik, így azok rendelkezésre állása kulcsfontosságú, illetve folyamatos frissítése jelentős erőforrásokat igényel. A kereskedők és az online piacterek jelenleg nem tudják ellenőrizni az általuk értékesített termékek hitelességét, törzsadataik teljeskörűségét és rendelkezésre állását egyetlen megbízható termékinformációs forrás segítségével. A GS1 ennek feloldására több szabványmegoldást is létrehozott, így a GDSN-t, illetve a Globális Regisztrációs Platformot, amely segít minden vállalkozásnak abban, hogy a hozzájuk érkező termékek alapadatait átvegyék, illetve azokat ellenőrizni tudják. A gyártók és márkatulajdonosok regisztrálják az EAN vonalkód azonosítóját, a GTIN-t (Globális kereskedelmi áruazonosító számot) és a hozzá tartozó, termékinformációkat a központi adatbázisban. GDSN esetében bővebb, a Globális Regisztrációs Platformon egy szűkebb adatmennyiség, csak az alapvető információk kerülnek megadásra. Utóbbival gyakorlatilag minden termékükhöz létrehozhatják annak „személyi igazolványát”. A kiskereskedők és az online kereskedők használhatják ezeket az információkészletetek a termék ellenőrzésére és gyorsan, egyszerűen férhetnek hozzá a márkatulajdonostól, vagyis a leghitelesebb adatforrástól származó, magas minőségű és konzisztens termékadatokhoz. A GDSN-hez előfizetéses rendszerben, míg a Globális Regisztrációs Platformhoz a GS1 minden partnere hozzáférhet. Mindez automatizálható, csökkentve a manuális munkafolyamatokat.
Az együttműködés célja: a megbízható törzsadatok-megoldások hazai implementációs lehetőségeinek elemzése és bevezetésének támogatása.
Áruátvételi-, raktározási- és nyomonkövetési folyamatok digitális támogatása (EDI, logisztikai címke és SSCC)
Az ellátási láncban szállítmányok elindulnak a gyárakból vagy raktárakból és több közbeeső ki- és átrakási ponton keresztül érkeznek meg a kiskereskedelembe. Minden esetben fogadni, ellenőrizni, naplózni, konszolidálni és tárolni kell a szállítási egységeket. Az ilyen összetett raktárkezelési funkciókhoz egységes megoldásokra van szükség a kereskedelmi partner között a folyamatok gördülékeny megvalósulása érdekében, amelyek hatékonyabb megvalósítását a GS1 szabványok használata és az együttműködés segíti.
A hazai üzleti gyakorlatban a GS1 EDI szabványok közül már szélesebb körben elterjedt a megrendelés és számla üzenet alkalmazása. Nemzetközi tapasztalatok alapján a szállítási és adminisztrációs folyamatok digitalizációja jelentős megtakarítási potenciált rejt, így például a feladási értesítés üzenet (Despatch Advice) bevezetése, amely lehetővé teszi az áru szállítója számára, hogy információt szolgáltasson a küldemény tartalmáról az átvevőnek, valamint az átvételi értesítés üzenet (Receiving Advice), amely lehetővé teszi a küldemény átvevőjének, hogy tájékoztassa a szállítót a ténylegesen átvett áruról, összehasonlítva a feladási értesítés szerint elküldött árutételekkel.
Az együttműködés célja: szabványokon alapuló harmonizált megoldások kidolgozása, és azok egységes bevezetése, továbbá a szabványos EDI üzenetek elterjedésének támogatása, közös szándékok és célok mentén megvalósuló jó gyakorlatok kidolgozása.
Miért van szükség újgenerációs kódokra?
Fogyasztók, márkatulajdonosok, kiskereskedők és szabályozó hatóságok - mindenki többet szeretne tudni a termékekről – és ennek eredményeként mindenki jobb lehetőségeket keres a termékkel kapcsolatos információkhoz a csomagoláson található kód beolvasásával.
A legtöbb vonalkód ma nagyon korlátozott mennyiségű információt nyújt. A hagyományos vonalkódokat általában vállalatok és szervezetek olvassák be, hogy hozzáférjenek az ellátási láncban zajló eseményekhez kötődő információkhoz az üzleti rendszerek számára. A QR-kódokat pedig általában a fogyasztók olvassák be, hogy elérjék a termékinformációkat tartalmazó weboldalt.
A GS1 szabványos QR kódokba (PoweredbyGS1 QR-kód) a GTIN termékazonosító számon túl további adatok (pl.: lejárati dátum, tételszám, származási hely stb.) is bekerülhetnek és a helyigénye is kisebb - mindezt az előnyt immár a termékek fogyasztói kiszerelésén alkalmazva is kamatoztathatjuk.
A GS1 szabványokkal támogatott QR-kódok olyan új lehetőségek előtt nyitják meg az utat, melyek egyaránt hasznosak a márkatulajdonosoknak, kereskedőknek és a fogyasztóknak.
A piacvezető vállalatok vezetői által támogatott együttműködés célja, hogy 2027 végéig a GS1 szabványokkal ellátott QR-kódok széles körben elterjedjenek.
Ennek eléréséhez a gyártóknak el kell kezdeniük a Powered by GS1 QR-kódok bevezetését a termékcsomagolásokon, míg a kiskereskedőknek biztosítaniuk kell, hogy a pénztárgépeik képesek legyenek beolvasni az új vonalkódokat, valamint szükség lehet egyes háttér-rendszerek, szoftverek fejlesztésére, frissítésére is.
Az áttérés már megkezdődött, az új technológiát már közel 50 országban tesztelik.
A GS1 Magyarország csatlakozott a globális ECR Community-hez, ennek köszönhetően az ECR Community által végzett kutatások tanulmányai, valamint az általuk kidolgozott nemzetközi projektek és kezdeményezések eredményei is a hazai vállalatok és szervezetek számára is elérhetővé válnak.
