A GS1 Magyarország a hazai felhasználókkal és együttműködő partnereivel ünnepelte alapításának 40. évfordulóját 2023. június 9-én. Hazánkban 1983-ban kezdte meg működését az a szabványügyi szervezet, mely a globálisan egyedi azonosítás és a vonalkódos azonosítás karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint a hazai bevezetéséért felelős. A szakmai munka alapjait az ETK/EAN névre keresztelt Iroda kezdte meg itthon, 3 fővel. Az ETK/EAN Iroda ma már önálló szervezetként, közel 30 szakemberrel segíti a hazai vállalkozásokat és úgy hívják: GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.

GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Csoportkép

A GS1 a globális szabványok, a globális szabványosítás területén működő, több mint ötven éve alakult, semleges, nonprofit szervezet. A GS1 központja Brüsszelben található, a szervezet azonban a világ 116 különböző országának nemzeti tagszervezetei, az ún. GS1 Tagszervezetek hálózatán keresztül működik.

Míg világszerte a GS1 nemzetközi szervezet együttesen a vonalkódos azonosítás innovációjának félévszázados születésnapjára emlékezik, a GS1 kizárólagos hazai képviselete, a GS1 Magyarország idén ünnepelte alapításának 40. évfordulóját.

GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – a GS1 Magyarország vezetősége és külföldi meghívottak

Nemzetközi és hazai kezdetek

Idén 40 éve annak, hogy az EAN (az Európai Termékszámozási Társaság) tagjai közé fogadta Magyarországot és a Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt néhány hazai szakember megkezdte a termékszámozási szabványrendszer hazai bevezetését, terjesztését.

Viszkei György – aki a mai napig a hazai szabványügyi tagszervezet, a GS1 Magyarország elnöke - február 15-én kapta meg a kinevezést az ETK/EAN Iroda elindítására. A kezdetben kockás füzetben vezetett számkiadási gyakorlatban az első nagyobb technológiai lépést egy Commodore 64 számítógép beszerzése jelentette.

GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Viszkei György, a GS1 Magyarország elnökének nyitóbeszéde

Megkezdődtek az egyeztetések a hazai gyártókkal.

Az első gyártó, aki elkezdte a vonalkód, vagyis az EAN rendszer alkalmazását, a Caola volt és az első termék, amire azonosító került Magyarországon egy Caola szappan lett.

Az első vonalkód-leolvasásra az 1984-ben megnyílt Skála Metróban került sor, ennek állít emléket Kolodko Mihály miniszobra a Nyugati téren, amely Skála Kópét ábrázolja egy vonalkód címkén ülve.

A GS1-et eredetileg az élelmiszer- és más fogyasztási cikkek szektorainak gyártói és kiskereskedői alapították az elosztási lánc hatékonyságának fejlesztése céljából. Napjainkban a GS1 rendszert világszerte több mint 2 millió cég használja a legkülönbözőbb iparágakban a világ 150 országában.

A 20-nál is több alkalmazó szektor között megtalálható az egészségügy, a szállítás és logisztika, a légiközlekedés, a hadügy, a vegyipar, a vámügy, a számítógépes hardver és szoftverfejlesztés, a hulladékgazdálkodás és sok egyéb szektor is.

A GS1 rendszer felhasználói köre igen színes, a nagy multinacionális cégek, a kis- és középvállalatok, a vezető márkák tulajdonosai és az egyéni vállalkozók is alkalmazzák szabványainkat és megoldásainkat.

A GS1 a felhasználói számára, ­velük együttműködésben ­fejleszti ­szabványait. Célja, hogy az üzleti élet közös nyelvét hozza létre globális, ágazat-semleges szabványaival.

GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Beszédet mondott Miguel Lopera, a Globális GS1 szervezet nemrég leköszönt ügyvezetője

A rendszer legismertebb eleme a vonalkódos azonosítás, amellyel kapcsolatban a BBC úgy fogalmazott: „egyike annak az 50 dolognak, ami megalapozta a világgazdaságot”, s amely napjainkban is a kereskedelmi folyamatok elválaszthatatlan része.

A termékre szabott azonosító igénye a kiskereskedelemben merült fel legelőször 1948-ban. Norman Joseph Woodland a morzejelekből kiindulva a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként azt az azonosítót, amelyet néhány évvel később szabadalmaztattak.

A vonalkód jelképekkel megjelenített azonosító számok teszik lehetővé a gépek számára az automatikus leolvasást, ami nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, illetve minden olyan helyen, ahol az üzleti folyamatokban szükséges.

1969-ben létrejött az UPC (Uniform Product Code – Egységes Termékkód) szimbólum, és még a kódolvasók kifejlesztése előtt szabványosították a kódot. Egy év múlva napvilágot látott az első leolvasó, 1973-ban pedig megalakult amerikai UCC (Uniform Code Council – Egységes Kódolási Tanács). 1974-ben az Ohio államban fekvő Troy városában olvasták le az első GS1 vonalkódot, egy 10 db-os Wrigley’s rágógumi csomagolásáról.

A 70-es évek elején az európai országok gyártói és forgalmazói is elhatározták, hogy létrehoznak egy, az amerikai rendszerhez hasonló szabványos számozási rendszert. 1977-ben létrejött az EAN szervezet (European Article Numbering Association - Európai Termékszámozási Társaság), melyet 12 nyugat-európai ország közösen alapított meg.

GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Beszédet mondott Etienne Boonet, az EAN International szervezet egykori főtitkára

„A GS1 – amely anno az EAN nevet viselte – ma is leginkább a vonalkódról ismert. Az őstörténet valóban ez: az Amerikai Egyesült Államokban már az 50-es években elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne bizonyos kereskedelmi folyamatokat automatizálni. Végül 1973-74-ben fogadták el azt a vonalkód szabványt, ami tulajdonképpen mind a mai napig meghatározza a kereskedelmi alkalmazásokat. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa! Hiszen időközben – itt több mint 50 évről, a hazai szervezet kapcsán pedig immár 40 évről beszélhetünk – az egész ellátási láncot átfogó szabványrendszer alakult ki a GS1 keretében. Ez egy komplett rendszer, amely a világ kereskedelmét a háttérben, a vevő számára igazán nem látható módon átszövi.” – meséli Viszkei György

A GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. a GS1 nemzetközi szervezet kizárólagos magyarországi képviselője, ahol a hazai vállalatok szabványos azonosító számokat, vonalkódokat igényelhetnek, megismerhetik az azonosítás legújabb technológiáit, és részt vehetnek az azonosítási megoldásokról és módszertanokról szóló képzéseken, szakmai konferenciákon.

Az európai szervezet 1977-ben jött létre - ez lett az EAN (European Artical Numbering Association), amelyet 12 nyugat-európai ország alapított, és amiről 78-79 táján már elég sok cikk jelent meg. Tulajdonképpen ekkor kezdtünk el ezzel hobbiszinten foglalkozni. Az Anyagmozgatás és Csomagolás című szaklapban jelentettük meg az első cikkeket a rendszerről, majd 1981-ben sikerült egy tanulmányutat tenni Ausztriába és Németországba, megnézni, hogy az ottani szervezetek hogyan működnek a gyakorlatban.

1983-ban rendkívül nehéz volt a gazdasági helyzet Magyarországon, nagyon nagy volt a deviza szűke. Az egyik érv a csatlakozásunk mellett az volt, hogy az exportképességünket, különösen az élelmiszerexport képességét biztosítanunk kell, és enélkül a technológia nélkül a külföldi piacok nem fogadták el a termékeinket. A másik érv az volt, hogy akkoriban a GDP növekedésnek közel 60%-át felemésztette a készletbővülés. Gyakorlatilag raktárra termeltek a cégek és ezzel muszáj volt foglalkozni. A kormány akkor elfogadott egy 23 pontos akciótervet, amelyben a készletnövekedést többek között azzal magyarázták, hogy a termékeknek az azonosítása nem megfelelő, ezért egy egységes azonosító kódrendszer bevezetését helyezték kilátásba. Ennek a kezdeményezésnek a gazdája egyébként az akkori Országos Anyag- és Árhivatal volt. Megszületett az a logikus döntés, hogy ha már létre kell hozni egy ilyen kódrendszert, akkor az legyen kompatibilis az európai rendszerrel.

A magyar szisztémát elneveztük Egységes Termék Kódrendszernek (ETK), ami tulajdonképpen az európai gyártmánykód belső magját képezte. Ez lett - kiegészülve az országprefix-szel és az ellenőrzőszámmal - a mai GTIN szám, vagyis Global Trade Item Number. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal és a Magyar Kereskedelmi Kamara megállapodott abban, hogy ez utóbbi kéri a felvételét az akkori EAN szervezetbe. - mondta el a kezdetekről a GS1 Magyarország elnöke, Viszkei György. - Feladataink közt volt a nemzetközi képviselet biztosítása is, vagyis részt vettünk az akkori EAN különböző szakmai ülésein. Nagyjából elfértünk egy nagyobb asztalnál, hiszen – emlékeim szerint – a tagok száma akkoriban olyan húsz körül lehetett. A szocialista országok közül rajtunk kívül csak Csehszlovákia volt még tag, ők néhány hónappal előbb léptek be; majd sokkal később követtek minket más szocialista országok.

A Magyar Kereskedelmi Kamara a rendszerváltozás egyik folyományaként átadta a tevékenységet az akkor frissen alakult – 1990. március 6-án – Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetségnek (CSAOSZ).

Globális szervezet

A kétezres években hatalmas változás következett be a nemzetközi szervezet életében. Amerikában 1974-ben, amikor létrehozták az ottani rendszert, az valójában csak az ő nemzeti szintű igényeiknek felelt meg. Az 1977-ben létrejött EAN - az európai kezdeményezés - építkezett erre az amerikai rendszerre, de az volt a komoly eltérés, hogy míg az amerikaiak 12 karakteres azonosítót alkalmaztak, a EAN egy 13 karakteres azonosítót használt, ami vonalkódként ugyanúgy jelent meg, mint az amerikai rendszer, de az amerikai kereskedők nem voltak felkészülve a 13 karakternek a kezelésére.

A 2000-es évek elejére az amerikaiaknak is be kellett látniuk, hogy a globalizáció fokozatos kialakulása miatt egy egységes rendszerre van szükség, amely az egész világon azonos módon értelmezhető. Ennek következtében 2002-ben az amerikaiak jogilag beléptek az EAN rendszerbe, ami akkor már 100 országot ölelt fel. Azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy ezzel a lépéssel a nevet is meg kell változtatni, így a globálissá váló szervezet működését GS1 néven folytatta.

Még egy nagyon fontos dologról döntöttek az alapító atyák: a GS1 szervezetet egy decentralizált rendszerré tették. Így napjainkra 116 nemzeti tagszervezet szolgálja világszerte a gyártókat és a kereskedőket.

Önálló hazai Tagszervezet

A rendszerváltozást követően a gyártói és kereskedelmi multinacionális cégek megjelenése felgyorsította az EAN rendszer alkalmazásba vételének magyarországi kiterjedését, mely az akkori alkalmazói kör ezres nagyságrendű növekedését eredményezte.

A CSAOSZ kereteiből - a tevékenység egyre szélesebb körű kiterjedése okán - csakhamar kiszervezésre került az iroda, és önálló szervezetként, EAN Magyarország Közhasznú Kht. néven folytatódott a munka.

A kétezres évek elején nagy erőkkel dolgozott azon a hazai szervezet, hogy különböző államigazgatási területeken is hatékonyan bevezessék a GS1 szabványokat. Ennek az előkészítő munkának köszönhetően Magyarországon viszonylag korán elkezdték az egészségügy területén használni a GS1 szabványokat a gyógyászati segédeszközök és a gyógyszerek azonosítása során.

Ezen időszak alatt született meg egy új európai uniós direktíva a hulladékgazdálkodás és hulladék nyomon követés kapcsán, ami az akkori GS1 Magyarország számára új lehetőségeket nyitott meg. A GS1 Magyarország 2003 és 2011 között kiemelt figyelmet fordított a környezetvédelmi termékdíj és az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási szabályozás területére, az érintett gazdálkodó szervezetek, a jogalkotó és a további hatósági szereplők támogatására. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, majd később a Vám- és Pénzügyőrséggel folytatott együttműködéseink keretében ebben az időszakban jött létre és működött az Elektronikus Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) Rendszer, valamint az RTI-Göngyöleg Katalógus, amely megoldásaink az elektronikus adatszolgáltatások széleskörű elterjedését támogatva segítséget nyújtottak az érintett gazdasági és állami szereplőknek, hogy azok egységes rendszerben tudjanak eleget tenni a környezetvédelmi termékdíjjal, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos adminisztratív jogszabályi kötelezettségeiknek, továbbá az Európai Unió vonatkozó direktíváiban foglalt feladatoknak.

A GS1 szabványosítási szervezetünk kialakulása és fejlődése hasonló egy ember születéséhez és növekedéséhez. Végigjártuk a gyermekkor szakaszait, ismertté tettük a nevünket a piacon, átestünk a serdülőkoron, megalapoztuk a hiteles szabványosítási testületként való létezésünket, és most közel a felnőttkor csúcsán, legfontosabb küldetésünk, hogy a folyton változó világban is stabil szervezetként, megállás nélkül a megújulásra koncentrálva, kiaknázzuk a hazai vállalkozások számára a GS1 rendszer kínálta számtalan lehetőséget.

Munkásságunk elszakíthatatlanul kapcsolódik mind a világ egyik legrégibb tevékenységéhez, a kereskedelmi ellátási láncokhoz, valamint az üzleti életet és az emberek mindennapjait átszövő információs technológiákhoz. – összegzi az elmúlt évtizedeket Magyar Béla, a GS1 Magyarország első vezérigazgatója.

A GS1 jövője

A GS1 ma már jóval több, mint a „vonalkódos szervezet”.

Bár a vonalkód, mint találmány már több, mint fél évszázados múltra tekint vissza, története korántsem ér véget napjainkban vagy a jövőben. Az információs és mobiltechnológiák átütő fejlődésével új időszámítás kezdődött, melyben a GS1 szabványok szerepe is új szintre emelkedett. Immár nem csak a korábbi speciális kódolvasó eszközök segítségével tehetők hatékonyabbá az ellátási láncok, hanem a hatalmas iramban terjedő mobil eszközöknek köszönhetően, melyek ráadásul ma már fejlett kameráikkal kódolvasásra is alkalmasak.

Napjainkban a GS1 a legkorszerűbb, 2D (DataMatrix, QR) kódokkal történő egyedi azonosításhoz és információátadáshoz vagy a rádiófrekvenciás (RFID) technológiával történő azonosításhoz, ezen túl pl. a mobiltelefonokkal történő információgyűjtéshez, nyomon követéshez is kínál megoldásokat, szolgáltatásokat.

A GS1 új megoldásai összecsengenek korunk központi témáival: az élelmiszerbiztonság, az egészség, a termékhamisítás elleni küzdelem, a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a termék nyomon követés, a gyógyszer-adagolási, beteggondozási hibák elkerülése az egészségügy terén - mind olyan kihívás, melyre a GS1 hatékony eszközt kíván nyújtani globális és helyi szinten egyaránt. Nem utolsósorban a GS1 azt is felismerte, hogy szabványaival a jövőben már nem csak a különböző iparágak ellátási láncait és az üzleti élet képviselőit szolgálhatja, hanem az internet, a digitalizáció és a mobiltechnológia segítségével a fogyasztók mindennapjait is kényelmesebbé, egyben biztonságosabbá teheti.

Összességében a GS1 minden elemével együtt egy olyan komplex rendszer, amelynek a lehetőségeit egy átlagos vállalkozás a mai napig csupán 10-20%-ban használja ki. Többek között ezért is törekszünk arra, hogy minden lehetséges módon - szakmai tanácsadással, képzésekkel és hasznos szolgáltatások fejlesztésével – támogassuk és bővítsük Partnereink ismereteit. – emeli ki Viszkei György

Hisszük, hogy ezzel hozzájárulunk nem csak a hazai üzleti világ és a különböző iparágak szereplőinek sikerességéhez, hanem a vásárlói igények kiváló színvonalú kiszolgálásához, ezáltal a fogyasztók elégedettségéhez és az emberi élet minőségének javulásához is.

Bővebb információért keresse fel weboldalunkat: https://gs1hu.org/gs1-magyarorszag-40-ev