2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott méréseredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

Mi a különbség a „Felhasználható:” és a„Minőségét megőrzi:” kifejezések között, amelyek az élelmiszerek címékéjén szerepelnek? Milyen élelmiszerhigiéniai szabályokat alkalmazzak otthon a családom biztonsága érdekében? Aggódjak-e az adalékanyagok miatt? Néhány kérdés a sok közül, melyeket európai fogyasztók tettek fel, és az #EUChooseSafeFood pedig megválaszolta azokat. Az EU tagállamok és az EFSA közös kampányának második éve egy sor új témával is foglalkozik.

CEEPUS Miniszteri Díjban részesült a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi Intézete. Az elismerést a Biology, Biotechnology and Food Sciences: életminőség javítása a közép-európai térségben elnevezésű hálózat tagjaként érdemelte ki az agrárkar szervezeti egysége.

Az ausztrál Woolworths áruházlánc és kiválasztott beszállítói GS1 szabványos 2D vonalkódokat használnak annak érdekében, hogy jelentős eredményeket érjenek el, többek között az élelmiszerbiztonság növelését és az élelmiszer-hulladék akár 40%-os csökkentését. Magyar nyelvű esettanulmányunkban a 2D kódok bevezetésének tapasztalatairól olvashatnak.

A legtöbben azt gondoljuk, hogy tudatosan vásárolunk, ennek ellenére gyakran kerül hamisított élelmiszer a bevásárlókosarakba. Az élelmiszercsalás valódi jelenség, a kétes eredetű élelmiszerek pedig óriási gazdasági károkat okoznak és egészségügyi kockázattal is járhatnak.

A HEB egy kereskedelmi cég Mexikó északi részén, s elkötelezett amellett, hogy első osztályú, friss termékeket biztosítson vásárlóinak. A HEB több mint 40 értékesítési ponttal rendelkezik szerte az országban. Az elmúlt néhány évben a GS1 Mexikóval együttműködve azonosítási projekteket hajtott végre, főként a friss termékek ágazatában.

A Czakó Termelői Piacz és a Mastercard közösen dolgoznak azon, hogy a piac vásárlói valamennyi árusnál fizethessenek elektronikus úton, azonnali átutalással, QR-kód segítségével, mobilos-vagy hagyományos bankkártyás fizetéssel.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), melynek célja, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

Az élelmiszer-biztonság legmagasabb szintje az ellátási-lánc átláthatósága. Az élelmiszer-biztonsággal és az ellátási lánccal kapcsolatos jelenlegi kihívások középpontjában a láthatóság hiánya áll.

A magyar gazdák egyre nyitottabbak a csúcstechnológiai fejlesztésekre, annak érdekében, hogy javítsák mindennapi munkájuk hatékonyságát. De kihasználják-e a gazdák a digitalizációban rejlő lehetőségeket? Valóban terjed a szenzorok és drónok használata és a robotizáció? Mire használhatóak az így kapott adatok? Az iFood Élelmiszer Klaszter, az innomine DIH és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2022. május 31-én megtartott, „Intelligens mezőgazdaság, digitalizált élelmiszeripar” című rendezvényen ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.

Egyre több befektetési társaság buzdítja arra a portfóliójában lévő vállalatokat, hogy az egészséges életmódot kiszolgáló termékek gyártására helyezzék át a hangsúlyt.

Magyarország jelentős borexportőre, a Lidl összesen 7,8 milliárd Ft értékben juttatott el magyar palackos borokat a külföldi piacokra, ami 25 %-kal meghaladja az egy évvel korábbi kivitelt. A diszkontlánc közlése szerint Európa-szerte 15 országba 184 féle hazai bort exportált, amelyek közül a legnagyobb felvevőpiacot az Egyesült Királyság jelentette, továbbá Csehország, Németország és Lengyelország tartozik még a kiemelt felvevők közé.

Hetedik alkalommal, csaknem 100 előadóval kerül megrendezésre 2022. május 11-12-én Budapesten a Precíziós Gazdálkodás és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás (PREGA), amely Magyarország agrár-digitalizációs szakmai fóruma.

Az európai Omnibusz Irányelv célja a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése és erősítése, és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítása. A kettős minőséggel és a termékek árfeltüntetésével kapcsolatos szabályozás kiemelt szerepet kap, és az eddigieknél is magasabb fokú figyelmet kíván meg a gyártóktól, forgalmazóktól és reklámozóktól.

2022. május 2-ától lehetővé válik a magyar élelmiszer-vállalkozások számára a helyettesítő összetevők felhasználása termékeik előállítása során. A rendkívüli intézkedés oka az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus, amely Európa-szerte zavart okoz az élelmiszerekkel és összetevőikkel való ellátásban, illetve jelentős áremelkedést hoz bizonyos alapanyagoknál.

A tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzésre országszerte március 21. és április 18. között került sor a Nébih irányításával. Az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja az, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára.

A Snack Food & Wholesale Bakery blog a közelmúltban a GS1 amerikai tagszervezetének a szabványokért és technológiáért felelős vezető alelnökével, Carrie Wilkie-vel beszélgetett a UPC vonalkódokról való átállásról, valamint néhány ezzel kapcsolatos kihívásról és lehetőségről.

Ha a Nébih igazolatlan eredetű élelmiszert talál a hazai kereskedelemben, azért a forgalomból történő kivonáson túl súlyos árat fizetnek a felelősök. Egyes esetekben a magas pénzbüntetést hamisítás gyanúja miatt további eljárás követi. Gyakori példák a nyomon követés hiányára a karácsonyi időszakban a friss halak és haltermékek de nemrég hamisított csemege szalámi is „horogra akadt”.

2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában.

A most bemutatott esettanulmányban a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek és más agrár-élelmiszeripari vállalkozások csoportja azzal kívánt versenyelőnyt teremteni, hogy a terményeikről és élelmiszereikről a rendelkezésre álló információkhoz könnyebb hozzáférést biztosítanak a fogyasztóik számára. Mindezt az IoT és a GS1-szabványos nyomonkövetési megoldások ötvözésével érték el.

Az ellátási lánc láthatóság nem jelent mást, mint annak képességét, hogy pontosan tudjuk, mi zajlik az ellátási láncunkban. A megtévesztően egyszerű jelentés ellenére ezt egyáltalán nem könnyű elérni. Az elmúlt néhány évben számos szervezet tapasztalt nem tervezett ellátási lánc zavarokat rendkívüli időjárás, természeti katasztrófák, gyártüzek vagy más formában jelentkező, az ellátási lánc rendes menetét gátoló eseményeket.

Ha termékvisszahívásra van szükség, az mind a márka mind a működés szempontjából egy kritikus pillanat, melyre jobb, ha az érintett vállalkozások előre felkészülnek. Az élelmiszerlánc összetett hálózatában fontos, hogy minden szereplő – vállalkozó, hatóság, vásárló - tisztában legyen saját felelősségi körével. Ha bármelyik szereplő tudomására jut, hogy egy termék nem felel meg az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, köteles tudatni ezt a lánc többi szereplőjével is.

2022. február 4-én, pénteken került megrendezésre az IFS Élelmiszer-Biztonsági Konferencia a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A konferencia egyik fő célja az IFS Food 7 szabvány és tanúsítási folyamat bemutatása és a hozzá kapcsolódó információk megismertetése volt a közönséggel. A részletek ismertetéséből az immár kötelező, GS1-től igényelhető GLN szám sem hiányozhatott.

A termékteszt során 35 ételízesítő terméket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta termékteszt program keretében. 27 ételízesítőnél fordultak elő jelölési hibák, továbbá a hatóság – már a tesztfolyamat legelején – öt, zellert is tartalmazó ételízesítőt kivont a forgalomból, mert a csomagoláson nem jelölték az allergén jelenlétét.

Nemrég tette közzé a globális GS1 szervezet a Traceability Reference Book kiadványt, az első olyan esettanulmány-gyűjteményt, melyben a világ minden tájáról érkező, a GS1 szabványok közreműködésével megvalósított sikertörténetek kerülnek bemutatásra. Nagy örömünkre szolgál, hogy a nemzetközi körképben egy hazai esettanulmánnyal, a Hungast csoport eredményes szabványbevezetésével is találkozhatnak az érdeklődők.

A Migros Törökország vezető szupermarketlánca, több, mint 2300 üzlettel és négy e-kereskedelmi platformmal. Migros üzlet minden török városban található. Az új technológiákat és a legkorszerűbb szolgáltatásokat elsők között bevezető szupermarketlánc már a Verified by GS1-t használja.

A GS1 Argentína segítségével az argentin Aguas Misioneras vállalat GS1 szabványokat vezetett be helyszíneinek (pl. kutak és üzemek) és logisztikai egységeinek egyedi azonosítása érdekében, amellyel immár sikeresen tudja nyomon követni a termékeit az ellátási láncban – az ásványvizet adó kúttól egészen a szupermarketekig.

Az argentin Alfajores El Molle családi tulajdonú kisvállalkozás olyan rendszert kívánt létrehozni, amely lehetővé teszi számára, hogy hatékonyabban kezelje az egyre szélesedő termékpalettáját. A vállalat GS1 szabványokon alapuló, megbízható nyomonkövetési rendszert hozott létre, mellyel több területen is biztosította a hatékonyabb és biztonságosabb működést.

A GS1 és az élelmiszeripar számára kiemelt fontosságú a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló EU 1169-es rendelet. A GS1 Európa (a GS1 szervezetek európai szövetsége) erősen elkötelezett ebben a témában, hiszen a GS1 segíti a termékek nyomon követését az alapanyag beérkezésétől egészen a fogyasztóknak történő értékesítésig, és a jelölési információk között jelenik meg a szabványunk, a vonalkód is.

A jövő év májusának végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket – ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága december 13-án az aznap benyújtott, élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz.

A hazai élelmiszeripar versenyképességének, export képességének növelése érdekében elengedhetetlen az innovatív, megújulni képes szereplők jelenléte és támogatása – mely célokra nagy hangsúlyt fektetünk az ágazatfejlesztése során – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Békésszentandráson, a Hungaro-Food 2009 Kft. székhelyén tett látogatáson.

A 2. Digitális kihívások, digitális válaszok online konferencia keretében a digitalizációs stratégiák és megoldások leghatékonyabb útjait mutatjuk be szakértő előadóink segítségével több iparágban, köztük az élelmiszeriparban és kereskedelemben, a logisztikában, az építőiparban és az egészségügyben.

Az Ausztrál Csemegeszőlő Szövetség (ATGA) jelentős innovatív projektet valósított meg a szőlő nyomonkövetésének erősítése érdekében a nagy értékű exportpiacán. A 2021. júniusában kezdődött kísérleti projekt a 2021/22-es évi csemegeszőlő betakarítási szezon idejére szól, és célja az export kiépítése, a kockázatok csökkentése és a termékek védelme a termelőktől egészen a fogyasztókig történő nyomon követés fejlesztésével.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Rómában ülésező konferenciáján 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja a kormányok és a széles közvélemény mozgósítása az emberiség igen jelentős részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

Az ENSZ kezdeményezésére életre hívott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja a világszerte termelt élelmiszerhulladék csökkentése. Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című FAO jelentés szerint a megtermelt élelmiszerek mintegy 1/3-a hulladékként végzi. Ez évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert jelent. Ilyen mértékű pazarlás mellett 2019-ben világszerte mintegy 690 millióan éheztek.

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszer-biztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre. A 196 hazánkat is érintő ügy főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Az Élelmiszerbiztonság Világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy szemügyre vegyük, melyek a két terület közös pontjai.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) bejelentette, hogy mindazon élelmiszer beszállítóknak, melyek részt vesznek a Nemzeti Iskolai Ebéd Programban, meghatározott élelmiszerek kapcsán adatokat kell szolgáltatniuk a GS1 Globális Adatszinkronizációs Hálózatán keresztül (GDSN).

Az iránytű, amely mindennapi élelmiszer-vásárlásainkat meghatározza, a dátumok feltüntetése. Sok vásárló azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az ún. „best before” megjelölést, ami nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület számos partnerszervezettel működik együtt, hogy magyarországi rászorulók százezreit segítse élelemhez nap mint nap. Hogyan segíthetjük munkájukat akár gyártóként, akár magánemberként? 

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával készült interjúnk második része önkéntességről, illetve a támogatói lehetőségekről szól. Az első rész itt olvasható.

Az élelmiszerpazarlás a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok 10%-áért felelős. Létezik viszont egy magyarországi szervezet, amely síkra száll ennek visszaszorításáért, emellett a hazánkban élő éhezőknek is segít. Mi történik a feleslegessé vált élelmiszerekkel, használnak-e a nyomon követés során vonalkódot, illetve mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között?

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk mindezekről. (1. rész)

Összes kiadásunk 20-30 százalékát adják nagyjából az élelmiszerek, így egy magyar család több tízezer forintot is megtakaríthatna évente az élelmiszerhulladék csökkentésével. Amit a kidobott élelmiszerre költöttünk, rengeteg hasznos dologra is fordíthatnánk! A pazarlás visszaszorítása nyereség nekünk is és a bolygónak is.

A vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobnak ki a nap végén, a fogyasztók olcsóbban esznek és a rászorulók is jóllakhatnak, ha érkezik elég felajánlás – erre talált ki mobilalkalmazást egy magyar startup. Ismerje meg a magyar fejlesztésű Munch appot!

Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szólósegédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások.

A megengedettnél magasabb etilén-oxid szennyeződést mutattak ki E410 adalékanyagban – értesült a RASFF rendszeren keresztül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság a kiemelten kockázatos termékek esetében célellenőrzést indít, emellett minden, E410 adalékanyagot Magyarországra behozó, valamint azt élelmiszer előállításhoz felhasználó vállalkozótól mielőbbi önellenőrzést és szükség esetén határozott intézkedést kér.

A csirke-, pulyka-, kacsa- és libahús fogyasztását népszerűsíti az idei grillszezonban az Agrármarketing Centrum (AMC) az Agrárminisztérium (AM) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) együttműködésével. A grillezés most igazán népszerű, sőt az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött mind a technológiát, mind a fűszerezést tekintve.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 34 eper / epres / eper ízű jégkrémet tesztelt, összetételük alapján. Elsősorban a termékek gyümölcstartalmát és cukortartalmát vizsgálták, de emellett az aromák, emulgeálószerek és stabilizátorok jelenlétét is szemügyre vették, hiszen még ha ezek nem is jelentenek nagyobb egészségügyi kockázatot, de jelenlétük a termék minőségére nagyban utal.

Finomabb-e a méhsejtmintás csokoládé? Natúr vagy fekete kakaóval süssünk-e süteményt? Mennyire kedvelik a magyarok a szálas teákat? Többek között ezekre a kérdésekre kerestek választ a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet (MATE ÉTTI) végzősei a csokoládé-, kávé- és teakészítő mester szakirányú továbbképzés során született szakdolgozataikban.

A vidékfejlesztési forráskeret növekedésének köszönhetően a szaktárca 100 milliárd forintos új pályázatot hirdetett a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet digitális átállásának és precíziós fejlesztésének támogatására. A termelőknek lehetőségük nyílik az erő, betakarító- és munkagépek, mellett infokommunikációs eszközök beszerzésére, számítógépes szoftverek megvásárlására vagy kifejlesztésére, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek vagy eljárások meg szerzésére is. A pályázat támogatja a precíziós gazdálkodásra történő átálláshoz kapcsolódó képzéseket és oktatásokat is.

Az Európai Unió engedélyezte a közönséges lisztbogár, valamint lárvája árusítását és fogyasztását. A lárvák több proteint tartalmaznak, mint a marhahús, tenyésztésükhöz-feldolgozásukhoz mégis sokkal kevesebb vízre, energiára és földterületre van szükség. Így nem csak a túlnépesedett bolygó élelmezésére jelenthetnek megoldást, de a klímaválságra is.

A Vidékfejlesztési Program ismét lehetőséget biztosít élelmiszer-feldolgozó és borászati projektek támogatására, üzemek fejlesztésére eszközbeszerzéssel és üzemek komplex fejlesztése céljából. Ismerje meg az új pályázatok részleteit cikkünkből!

A világon előállított élelmiszerek egyharmada a kukában végzi, előállításuk nagy terhet ró az környezetre. Ezen változtatni kell. Európa-szerte számos kampány zajlik az élelmiszer-pazarlás visszafogására, ezek közül egy német példát mutat be cikkünk.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tudatos táplálkozással kapcsolatos ismeretek, és ezáltal sokkal több bioélelmiszerrel találkozhatunk az áruházak polcain. Igen ám, de mitől lesz valami bio, és honnan tudhatjuk, hogy tényleg természetes-e, amit vásárolunk? Az is sokakban felmerülhet, hogy miben különbözik és miért drágábbak a hagyományos termékektől? Íme a válaszok.

2020-ban a söripar kibocsátásának (100,3 milliárd forint) volumene a 2010-es években nem tapasztalt mértékben, 13%-kal visszaesett - jelentette a KSH. A nagymértékű csökkenést jelentős részben a Covid19-járvány miatti fogyasztáskiesés okozta. A korlátozások nyomán a tavaszi és a késő őszi hónapokban a vendéglátóegységek bezártak, vagy csak korlátozottan fogadhattak vendégeket, a sörgyárak és a sörfőzdék által támogatott kulturális és sportrendezvények, fesztiválok, város- és falunapok pedig többnyire elmaradtak.

Az IFS Élelmiszer 7-es verziójának bevezetésével az Európai Gazdasági Közösségben (EGK) és az Egyesült Királyságban tevékenykedő vállalkozásoknak mostantól GS1 szabványos GLN számmal (Global Location Number – Globális helyazonosító szám) is rendelkezniük kell. 

Irányt váltanak a magyarországi élelmiszergyártók. Átalakul és nevet vált – hogy célkitűzéseit jobban tükrözze – a mintegy 500 hazai élelmiszeripari céget tömörítő szakmai szervezet, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége. Az összesen 1800 milliárd Ft bruttó termelési értéket előállító hazai élelmiszerfeldolgozó vállalatot képviselő szervezet mostantól Felelős Élelmiszergyártók Szövetségeként működik tovább, tevékenységében pedig kiemelt helyre kerül a fogyasztókkal folytatott párbeszéd, melynek első lépéseként Hello Food néven új országos programot is indít a szervezet.

A globálisan elismert szabványokon alapuló nyomonkövetési rendszereket a Nagy-Mekong térségben tesztelik annak érdekében, hogy olyan interoperábilis rendszereket tegyenek elérhetővé a vállalkozások számára, amelyek segítségével hatékonyan visszakövethetik a termékek eredetét és az információs technológia segítségével irányíthatják a gyártási eljárásokat.

Megnyílt a világon a 11. Amazon Fresh üzlet, ami a „Just Walk Out” (Csak sétálj ki!), azaz a pénztáros nélküli kiskereskedelmi technológiát használja. Ez az Egyesült Királyságban és Európában az első ilyen áruház.

Az élelmiszeripar az egyik legnagyobb feldolgozóipari ágazatnak számít Magyarországon folyamatosan javuló eredményességgel, ráadásul az ágazat még a koronavírus-járvány idején is tudott növekedni, amit a digitalizáció csak még tovább ösztönözhet – jelentette ki dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a 34. Digitális Jólét Fórumon.

A FrieslandCampina vezető csecsemő tápszer márkája, a Friso számára technológiai partnerükkel, a Kezzler-rel közösen kifejlesztette a GS1 szabványokon alapuló TrackEasy nevű alkalmazást. Ez az iparág első intelligens csomagolási innovációja, amely karnyújtásnyira helyezi a szülők számára a Friso-tápszer útjának nyomon követhetőségét, a holland tejgazdaságoktól kezdve egészen a tápszeres üvegekig.

Az állattartók segítése érdekében a Nébih összegyűjtötte a különböző gazdasági állatfajok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos bejelentésköteles eseményekre vonatkozó határidőket. A fajonkénti gyűjtemények a https://portal.nebih.gov.hu/enar oldalon érhetőek el.

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) legújabb élelmiszerekkel kapcsolatos tudományos véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek. Biztonsági értékeléseik szükséges lépést jelentenek az új élelmiszerek szabályozásában, mivel tudományos szakvéleményük támogatja azokat az uniós és nemzeti döntéshozókat, akik engedélyezik ezeket a termékeket az európai piacon.

Az Auchan vezető nemzetközi szupermarketlánc megvalósította a végponttól végpontig tartó nyomon követést a franciaországi, a portugáliai és a romániai telephelyein. Ezeket a bevezetéseket követően Magyarország a következő célpont, ahol be szeretné vezetni az újításokat.

Egy jól felszerelt, vonzó és frissélelmiszer-pult az egyik legfontosabb kényelmi szolgáltatása a szupermarketeknek. Annak érdekében, hogy a rendeleteknek megfelelő módon lehessen frissélelmiszer-pultot működtetni, a hatóságok magas színvonal fenntartását követelik meg a vállalatoktól, ideértve az egyre részletesebb nyomonkövetési követelményeket is.

Már jelentkezhet 2021 januárjában induló képzésünkre! GS1 nyomonkövetési szakértőként versenyképes és értékes, nemzetközi innovációkon alapuló szaktudást sajátíthat el, megszerezve azokat a széles körű ismereteket, mellyel a különböző vállalkozásoknál a helyes nyomonkövetési gyakorlat megtervezését, a hatékonyabb folyamatok kialakítását és megszervezését koordinálhatja. Csatlakozzon a 2021. január 14-én induló csoportunkhoz!

A kiváló minőségű bárányhús-termékek gyártója, az osztrák Mattigtaler Lamm az egyik legnagyobb kiskereskedőjét, a METRO-t, valamint a fogyasztókat szerette volna ellátni teljes körű és pontos információkkal a termékeiről és ehhez a GS1 szabványokat hívta segítségül.

A független ausztrál élelmiszerkereskedelmi vállalkozás, a Drakes Supermarkets azzal is megerősítette a vásárlói bizalmat, hogy alkalmazásban vette a GS1 Australia visszahívási szolgáltatását. Az ún. „Recall service” egy digitális platform, melynek segítségével könnyedén és hatékonyan visszahívhatók a polcokról a nem megfelelő vagy nem biztonságos termékek.

Milyen élelmiszerekből érdemes tartalékolni? Mennyi időre elegendő készletünk legyen otthon? Mennyi élelmiszert vásároljunk, és mire figyeljünk még oda, hogy ne keletkezzen élelmiszerhulladék? Ezekre a kérdésekre ad választ a Nébih szakemberei által összeállított Élelmiszertartalékolási útmutató.

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország 2020. szeptember 8-án visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz elismerését követően sorra nyílhatnak újra az egyes harmadik országi piacok a magyarországi élőbaromfi és baromfitermék-szállítmányok előtt. 

A PepsiCo PEP közzétette 2019-es fenntarthatósági jelentésének részleteit – Hogyan építsünk még fenntarthatóbb élelmiszeripari rendszert? címmel. A jelentésből kiderül, hogy mi áll a világon a második legnagyobb élelmiszergyártó vállalkozás fenntarthatósági stratégiájának fókuszában és milyen aktivitásokat terveznek a jövőben.

A PwC legfrissebb felmérése szerint a Covid-19 járványnak hosszú távú hatása lesz az élelmiszeriparra. A megkérdezett vásárlók többsége még mindig aggódik a biztonsága miatt, és amíg meg nem oldódik a járványügyi kérdés, továbbra is nagy mennyiségű élelmiszert halmoznak fel otthonaikban.

Az élelmiszeripar kereskedelmi szövetségei és véleményvezérei már régóta támogatják a beszállítók és a kereskedők közötti zökkenőmentesebb együttműködés kialakítását. Ennek jelentősége most még jobban megmutatkozott, köszönhetően annak, hogy az online élelmiszervásárlás mértéke egyre nő, a verseny egyre fokozódik és ráadásként a jelenlegi járványhelyzet is arra kényszerítette a kereskedőket és beszállítókat, hogy finomítsák működési folyamataikat.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy az élelmiszer és italgyártó cégek esetében milyen előnyökkel jár az olyan új technológiák, mint például a Dolgok Internete (IoT) bevezetése, és hogyan lehetséges leghatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló adatokat a teljes ellátási lánc átláthatóságának biztosítása érdekében.

2020-ban vajon mi az, amivel az élelmiszeripari vállalkozások tovább növelhetik értékesítési hatékonyságukat és még jobban kiszolgálhatják fogyasztóik igényeit? Van egy megbízható tippünk: az IDDA szolgáltatás.

Az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi Főosztálya és a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. 2019. október 22-én tartotta a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform idei Nyitókonferenciáját, melynek keretében két új munkacsoportot indítottak útjára. A munkacsoportokba – gabonaalapú termékek és édességek - folyamatosan várjuk a regisztrációkat, az első munkacsoporti ülések pedig november 11-én és december 9-én kerülnek megrendezésre.

A napjaink fogyasztójáért zajló versenyben az élelmiszerkereskedők számára elengedhetetlen befektetni az előállításba, a hús- és egyéb frissárurészlegekbe - mind az üzletekben, mind online -, hiszen az e-kereskedelmi élelmiszereladások jelentősen fellendültek.

Az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Eredetvédelmi Főosztálya és a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. ezúton tisztelettel meghívja Önt a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform 2019-ben induló két új munkacsoportjához való csatlakozásra, valamint az új munkacsoportok Nyitókonferenciájára, melyre 2019 október 22-én 10:00 órától kerül sor az Agrárminisztérium Kupolatermében.

Elképzelhető, hogy az előre csomagolt salátáknak búcsút inthetünk? A vezető brit szupermarketlánc, a Waitrose arra az elhatározásra jutott, hogy saját kerteket hoz létre, ezzel együtt pedig „függőleges gazdálkodást” vezet be az idei év végére.

Az élelmiszeripar nagyon gyorsan és a korábbitól igencsak eltérő irányokban fejlődik. Cikkünkben meghatározó iparági szereplők és innovátorok nyilatkoznak azokról a top trendekről, amelyek a jövőben az egészségesebb és fenntarthatóbb ételek irányába vezethetik az élelmiszerszektort.