Május 28-tól szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok

Az európai Omnibusz Irányelv célja a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése és erősítése, és az uniós fogyasztóvédelmi jog kiigazítása. A kettős minőséggel és a termékek árfeltüntetésével kapcsolatos szabályozás kiemelt szerepet kap, és az eddigieknél is magasabb fokú figyelmet kíván meg a gyártóktól, forgalmazóktól és reklámozóktól.

Az irányelv hazai alkalmazása idén május 28-ától hatályos, módosul többek között:

  • a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
  • és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.

A “kettős minőség” tilalma - Azonos termékeknél a nyugati áru minősége nem lehet jobb!

A kettős minőség leginkább az élelmiszerekre jellemző, de előfordulhat más FMCG termékek (pl. higiéniai termékek, vagy tisztítószerek) esetében is.

„Bizonyára sokan szembesültek már azzal, hogy az itthon vagy Nyugat-Európában vásárolt azonos márkájú élelmiszerek íze, állaga olyan mértékben eltér egymástól, mintha két különböző termékről volna szó. Ezt nevezzük kettős minőségnek. Májustól a kereskedők a különböző tagállamokban nem forgalmazhatnak azonosként olyan árukat, amelyek között a valóságban jelentős különbségek vannak a termékek összetétele vagy jellemzői tekintetében, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják.” – mondta Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai ügyvédi iroda partnere.


A kettős minőséghez kapcsolódó megtévesztés tilalma valószínűleg nagy változásokat hoz a gyártók életében és a szabály alkalmazása több kérdést is felvet majd a gyakorlatban.

Mit jelent az, hogy a termékek „jelentős különbséggel” nem forgalmazhatók azonosként?

Az Európai Bizottság szerint ezt mindig az átlagfogyasztóra gyakorolt hatás alapján kell megállapítani. Meg kell vizsgálni, hogy egy élelmiszer összetevői jelentősen eltérnek-e és további szempontokat is figyelembe kell venni (pl. azt is, hogy milyen az allergének aránya), amely szintén jelentős különbséget eredményezhet a fogyasztó szempontjából.

Milyen tényezők esetén lehet mégis azonos termékként forgalmazni eltérő termékeket? 

Nagy szerepe lesz az alapanyagok földrajzi és szezonális elérhetőségének és azoknak a nemzeti szabályoknak, amelyek egyes termékek kötelező összetételére vonatkozóan állapítanak meg követelményeket.

„A bizottság állásfoglalása szerint a kifejezés, hogy azonosként forgalmaznak valamely terméket, azt jelenti, hogy az átlagfogyasztó szemszögéből azonos termékváltozatokról van szó. A termékek azonosságát erősíthetik az olyan image reklámok, amelyek arra utalnak, hogy az adott áru az „igazi”, „eredeti”, vagy „egyedi recept alapján készült”. A gyakorlatban tehát már a több országra kiterjedő reklámkampányok megtervezése során figyelni kell arra, hogy a termékkel kapcsolatos állítások hogyan befolyásolják a kettős minőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését.”– mondta Miks Anna, a Deloitte Legal Versenyjogi Csoportjának vezetője.

Nem kizárt az sem, hogy a jövőben az eddig azonosként forgalmazott különböző minőségű 2 termék 1 márka 2 változataként kerül a polcra.

A termékek forgalmazóit is érintheti majd az új szabályozás, mivel jogsértés esetén a fogyasztóvédelmi hatóságok számukra is előírhatják azt, hogy az értékesítés helyén nyújtsanak tájékoztatást a fogyasztóknak arról, hogy a termék nem azonos a más tagállamban forgalmazottal.

Szigorodnak a termékek árfeltüntetésének szabályai is

Akciós árak alkalmazása esetén 2022. májustól kötelező lesz közzétenni a kereskedő által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.


A korábbi ár a kereskedő által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet hamarabb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap. Ha a kereskedő ezt a szabályt megszegi és nem az új árfeltüntetési szabályok szerint adja meg a korábban alkalmazott árat, akkor ezzel akár kettős jogsértést is elkövethet, mert egyrészt megszegi az árfeltüntetési szabályokat, másrészt a nem megfelelően megadott ár akár megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

Az árfeltüntetés kapcsán fontos lesz az is, hogy személyre szabott árak alkalmazása esetén a fogyasztókat egyértelműen és jól láthatóan tájékoztatni kell annak érdekében, hogy vásárlási döntéseikben figyelembe vehessék a lehetséges kockázatokat. Ez olyankor fordulhat elő, amikor a kereskedők automatizált döntéshozatal és a fogyasztói magatartásra vonatkozó profilalkotás révén meghatározott fogyasztók vagy fogyasztói csoportok számára egyedi árat biztosítanak.

Az online tér átláthatósága

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó szabályozás nem csak a hagyományos értelemben vett árukra és szolgáltatásokra terjed ki, hanem a digitális szolgáltatásokra és digitális tartalmakra, így például az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra, összehasonlító eszközökre és a digitális ágazatban működő különböző kereskedőkre is.


Az Európai Bizottság kifejezetten felhívja arra a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatos szabályok olyan gyakorlatokra és termékekre is alkalmazandók, amelyek például algoritmusok, automatizált döntéshozatal és mesterséges intelligencia használatával járnak. Ilyenek például a nyomonkövetési és célzott technológiák alkalmazásával, algoritmikus személyre szabásával, dinamikus optimalizációval és a megosztott könyvelési technológiákkal járó értékesítési gyakorlatok.

Emiatt a tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó iránymutatás egy jelentős része az online terek átláthatóságát növeli.

Magánszemély vagy kereskedő az eladó?

Az online vásárlások esetén azonban nagy jelentősége van annak, hogy az a személy, akitől az online platformon vásárló fogyasztó beszerzi a terméket, kereskedő-e vagy sem, mert ha az eladó nem kereskedő, akkor a vásárló nem élhet a fogyasztóvédelmi szabályokból eredő fogyasztói jogaival. Éppen ezért az új szabályozás értelmében az online piacok esetében mindig fel kell tüntetni, hogy az a fél, akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem.

Az online piacok érdekében állhat arról is tájékoztatni a vásárlókat, hogy ki az a konkrét kereskedő, akitől a terméket a fogyasztó megveszi. Konkrét tájékoztatás hiányában ugyanis az online piactér azt a benyomást kelti, hogy ő a tényleges kereskedő, és így felelősséggel is fog tartozni a termékkel kapcsolatos kereskedői kötelezettségekért.

Manipuláció

A digitális környezet sajátossága a fogyasztókra vonatkozó nagy mennyiségű adat generálása, összegyűjtése és ellenőrzése, amely adatok mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével kereskedelmi célokra használható információkká alakíthatók.

Ezen adatok segítségével a kereskedők könnyen betekintést kaphatnak a fogyasztók szociáldemográfiai, személyes vagy pszichológiai jellemzőibe és így személyre szabott meggyőzési gyakorlatokat tudnak kialakítani a fogyasztókkal szemben és folyamatosan tudják tesztelni a gyakorlatuk fogyasztókra gyakorolt hatását. Az adatalapú gyakorlatok használata kétélű: vezethet rendkívül meggyőző reklámhoz, de ugyanúgy lehet manipulatív és tisztességtelen gyakorlatok alapja is.

“A manipulatív gyakorlatoknak egy jelentősebb kategóriája az „sötét minták” alkalmazása. Ez a rejtélyes kifejezés a fogyasztók rosszindulatú befolyásolásának módjaira utal. Ide tartozhat például a honlapon a fontos információk vizuális eltakarása vagy a becsapós kérdések és kétértelmű nyelvezet használata. Ezek a gyakorlatok az információt érthetetlenné vagy kétértelművé teszik.” – tette hozzá Miks Anna.


Forrás:

https://www.jogiforum.hu/cikk/2022/04/25/kettos-minoseg-tilalma-majus-28-tol-jelentosen-szigorodnak-a-fogyasztovedelmi-szabalyok/?fbclid=IwAR0mspTyzyQYs8z7X76GnvNTynepXRqbXsT3bkcfxIhgqPnmSIJYkY3qD7w


Cimkék:


Rendben További információk