Az élelmiszer-biztonság legmagasabb szintje az ellátási-lánc átláthatósága. Az élelmiszer-biztonsággal és az ellátási lánccal kapcsolatos jelenlegi kihívások középpontjában a láthatóság hiánya áll.

Ha körülnézünk akár otthon, vagy irodánkban, elérhető közelségben is biztosan találunk legalább 3-4 vonalkódot különböző tárgyakon, termékeken. A vonalkódok szélesebb körű használata erősebbé teszi a globális ellátási láncokat, és fokozhatja a szociális és környezetvédelmi adatok ellenőrzésének képességét.

Az ellátási lánc láthatóság nem jelent mást, mint annak képességét, hogy pontosan tudjuk, mi zajlik az ellátási láncunkban. A megtévesztően egyszerű jelentés ellenére ezt egyáltalán nem könnyű elérni. Az elmúlt néhány évben számos szervezet tapasztalt nem tervezett ellátási lánc zavarokat rendkívüli időjárás, természeti katasztrófák, gyártüzek vagy más formában jelentkező, az ellátási lánc rendes menetét gátoló eseményeket.

2020. március 11-én mondta ki a WHO, hogy a covid-19 vírus pandémiává nőtt. Egy év távlatából visszatekintve, a dolgok nem túl sokat változtak. Egész vállalkozások dolgoznak ma is otthonról, hogy nagyobb biztonságban működhessenek. A cégek tulajdonosai egyre inkább a technológia irányába fordulnak, hogy megoldják a járvány alatt felerősödött problémákat az ellátási folyamatokban.

Mit javasolnak az ellátási lánc két elengedhetetlen elemének – a gyártásnak és az elosztásnak – hatékony összekapcsolására Ausztráliában? Erről szól Travis Erridge a TM Insight ügyvezetőjének és egyik alapítójának alábbi cikke.

A legfrissebb esettanulmány, melyet magyarul elérhetővé teszünk weboldalunkon, a MIGROS svájci szövetkezet sikeres projektjéről szól. A MIGROS, amely Svájc legnagyobb kiskereskedelmi cége, nagyobb átláthatóságot szeretett volna elérni ellátási láncában. Ennek érdekében úgy döntöttek, hogy vállalatközi egyeztetést kezdeményeznek kereskedelmi partnereikkel, hogy a betakarítástól a kiskereskedelmi üzletekben történő forgalmazásig létrejöhessen a teljes körű és pontos adatcsere.

Amikor az ellátási lánc kapcsán problémák merülnek fel – mint például a készlethiány vagy a lassabb szállítás – a figyelem rögtön a raktárakra irányul. Különösen a járvány közepette vált fontossá, hogy a működés korszerűsítése egyfajta követelmény legyen a termelékenység maximalizálása és az elégedett vásárlók érdekében, és ehhez az automatizált megoldások jó kiindulópontot jelentenek.

Az Unilever hosszú évek óta vezető szerepet tölt be a világ CPG-vállalatai között a fenntarthatóság egyik élharcosaként, ezt támasztja alá az is, hogy 2010-ben célul tűzte ki az első tudományos alapú emisszió csökkentést.

A koronavírus (COVID-19) kitörése és az azt követő ellátási lánc-kihívások előtt a 2020-as év az élelmiszerbiztonság tekintetében vitathatatlanul a leginkább jövőorientált évnek számított. Tekintettel a feltörekvő technológiák ígéretes fejlődésére és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeletének (FDA) közelgő „Az Intelligensebb Élelmiszer-biztonság Új Korszaka” címet viselő tervezetére, az iparág továbbra is készen áll arra, hogy lépéseket tegyen az élelmiszer-ellátási láncot évek óta jellemző pazarlás megállítása, és nagyobb átláthatóságának elérése érdekében.

Egyre több vállalat összepontosít olyan eszközök alkalmazására, amelyek betekintést nyújtanak raktárkészleteikbe, mivel a többcsatornás műveletek különösen fontossá és – még bonyolultabbá - teszik az összetett értékesítési csatornák nyomon követését. Ez is az oka annak, hogy a múlt évben a kereskedők 53%- tervezte, hogy befektet valamilyen, a rendelések menedzselését végző rendszerbe – derül ki a Forrester felméréséből.

A globális ECR szervezet közzétette és megosztotta a GS1 szervezetekkel azt az útmutatót, amelyet olaszországi logisztikai szolgáltatókkal és vállalatokkal állítottak össze. A 24 legjobb gyakorlatot több mint 100 ellátásilánc vezető, tudósok és iparági szakértők véleménye és tapasztalatai alapján gyűjtötték egybe, azzal a céllal, hogy a szállítási tevékenység kapcsán a járványügyi kockázat csökkentésében segítse a cégeket.

Napjaink globális piacán minden üzleti vállalkozásnak szüksége van nagyobb transzparenciára, hogy kielégítse mind a fogyasztói, mind pedig az iparág által megfogalmazott igényeket. De az ellátási lánc átláthatósága kapcsán sajnos nem igaz az, hogy ugyanaz a megoldás minden szereplőnek megfelel. Cikkünkben bemutatunk háromféle megközelítést, ahogyan a transzparencia elérhető.

Az új GS1 szabvány a termékazonosítók hitelesítésére szolgáló, ún. könnyített üzenetszabvány, mely lehetővé teszi majd az ellátási láncokban résztvevő partnereknek, hogy ellenőrizzék, vajon az éppen náluk lévő termék alkalmas-e a további értékesítésre.