John Szabo, a GS1 Ausztrália tanácsadói szolgáltatások vezetője arról beszélt, hogy, a GS1 nyomonkövetési szabványa hogyan épül a non-profit szervezet úttörő munkájára az univerzális vonalkódok és a kereskedelem közös nyelvének kifejlesztése terén, illetve hogyan tudja a szervezet tanácsadással és értékelési szolgáltatásokkal segíteni a vállalatokat a nyomonkövetési megoldások bevezetésében és megvalósításában.
A „GS1” név ikonikus a nemzetközi kereskedelemben. A közel fél évszázados múltra visszatekintő és több mint 155 országban jelen lévő nonprofit szervezet nélkülözhetetlen az egységes és megbízható vonalkódok és vonalkódolási szabványok világának megteremtésében.
Míg a GS1 vonalkódok a szervezet alapvető és legismertebb szabványai, a szervezet folytatta további új szabványok kidolgozását azzal a céllal, hogy - ahogyan fogalmaz - létrehozza „az üzleti élet közös nyelvé”-t.
A készletek átláthatósága és a felügyeleti lánc szempontjai egyre fontosabbá váltak a modern ellátási láncokban - mondja John Szabo, a GS1 tanácsadói szolgáltatások vezetője. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő nyomonkövetési szabványok létfontosságúak az ellátási lánc integritásának támogatásához, akár a kereskedelmi hatékonyság, az etikus beszerzés, a hamisított és nem szabványos áruk elleni küzdelem, akár a legjobb fenntarthatósági gyakorlatok biztosítása szempontjából értékelik.
Ezért támogatja John szenvedélyesen és elkötelezetten a GS1 nyomonkövetési szabványát.
De mi is pontosan a GS1 Traceability szabvány, és hogyan működik?
„A nyomonkövetési szabvány felvázolja azokat a kulcsfontosságú információkat, amelyeket rögzíteni és megosztani szükséges, hogy lehetővé váljon az ellátási lánc végponttól végpontig tartó nyomonkövethetősége” - mondja John. „Olyan információkat értünk ezalatt, mint a termék, a kapcsolódó tételszám, gyártási dátumok stb. A szabvány meghatározza a kritikus nyomonkövetési események és a kulcsfontosságú adatelemek azonosításának keretét is. Például lehet, hogy termékeket veszek át - ez egy kritikus nyomonkövetési esemény -, és rögzítem a kulcsfontosságú adatelemeket, vagyis a „KAE"-t, hogy mit kaptam, honnan kaptam, kitől, mikor és milyen eljárással.”
John szerint a nyomonkövetési szabvány mögött álló eszközök és koncepciók már azóta léteznek, hogy a GS1 több mint 45 évvel ezelőtt bevezette az első vonalkódot.
Bár a GS1 számtalan szabványt hozott létre - közös nyelveket, amelyek mindegyikét a nemzetközi kereskedelmet érintő gyakorlat, folyamat és módszertan egyre növekvő részterületeire szabták - John azt is kiemeli, hogy a szervezet szabványai három alapvető összetevőre oszthatók: Azonosítás, adatrögzítés és adatmegosztás. Ezek a szabványok egyrészt a termékek, helyek és dolgok egyedi azonosítását szabályozzák, másrészt a vonalkódokba vagy RFID-címkékbe kódolt azonosító és egyéb információk kinyerését, végül pedig azt, hogy az ilyen adatokat hogyan osztják meg a kereskedelmi partnerekkel, a fogyasztókkal és a páciensekkel (az egészségügyben).
„A nyomonkövetési szabvány egyesíti a három komponenst, és néha negyedik komponensként - Alkalmazás komponensként – emlegetik” - mondja John. „Azért fejlesztették ki, hogy segítse a vállalkozásokat a végponttól végpontig tartó nyomon követés megvalósításában, beépítve a vállalat által már használt GS1 szabványokat.
A szabvány első változata az élelmiszer-ágazatra, a hús- és baromfi termékekre, a halakra és tenger gyümölcseire, a borra, valamint a friss gyümölcsök és zöldségek számára kidolgozott alkalmazási útmutatókat tartalmazott” - mondja John.
„A GS1 az iparral együttműködve dolgozza ki a szabványokat - miközben iparág-semleges marad. Működésünket a felhasználói igények vezérlik, így a nyomonkövetési szabványok új változatai is megjelentek, hogy lépést tartsanak az új fejlesztésekkel, például a kritikus nyomonkövetési események és a kulcsfontosságú adatelemek használatának beépítésével.” - meséli a GS1 Ausztrália munkatársa.
A GS1 szabványok természetesen önkéntes alapon működnek - a szabványokkal kapcsolatos önkéntes részvételnek és az ipar visszajelzéseinek köszönhető, hogy a GS1 olyan jól teljesít. John szerint azonban minél több szervezet alkalmazza a GS1 szabványokon alapuló nyomonkövetési rendszereket, annál jobb.
„A mi feladatunk az, hogy olyan szabványokat biztosítsunk, amelyek bevezetése segít a szervezeteknek a nyomonkövetési képességeik javításában, a szabályozásoknak való megfelelésben és a nyomonkövetési információk megosztásában a teljes ellátási láncon belül" - mondja John.
„Nagyon sok vállalat szerette volna megvalósítani a nyomon követhetőséget az ellátási lánc folyamataiban, de nem tudta, hogyan fogjon hozzá. Most már van egy szabványunk, amelyet egyszerűen bevezethetnek anélkül, hogy a nulláról kellene kezdeniük, és újra foglalkozniuk kellene az összes olyan problémával, amellyel mi már foglalkoztunk.”
Bár a GS1 harmadik felekre - tanácsadó cégekre vagy megoldást szolgáltatókra - támaszkodik a megvalósításban, mind a végfelhasználóknak, mind a nyomonkövetési megoldások bevezetőinek segítő kezet nyújt.
A GS1 például mostantól a GS1-szabványon alapuló nyomonkövetési rendszerek bevezetéséért felelősök számára egyszerű módot kínál annak ellenőrzésére és értékelésére, hogy megoldásuk megfelel-e az irányelveknek.
„Nemrégiben létrehoztunk egy önkéntes szolgáltatást a nyomonkövetési megoldások szolgáltatói számára, hogy önértékelést végezzenek megoldásaikkal kapcsolatban” - mondja John. „Ez a szolgáltatás lehetővé teszi a megoldást szolgáltatók számára, hogy ellenőrizzék, hogy helyesen vezették-e be a GS1 szabványokat. Ha kívánják, a GS1 által is validáltathatják a megoldásukkal kapcsolatos állításaikat, ami a megoldásuk mélyreható felülvizsgálatát jelenti.”
Azoknak a szervezeteknek, amelyek a GS1 irányelveinek megfelelő nyomonkövetési rendszert szeretnének bevezetni, a GS1 tanácsokat ad, amelyek segítenek a helyes irányba terelni őket.
„A szervezetek egyik legnagyobb kihívása a tudás” - mondja. „Mi ismereteket tudunk nyújtani a szabványokról és arról, hogyan lehet azokat a legjobban végrehajtani a nyomonkövetési rendszerek javítása érdekében. Csapatunk segítséget tud nyújtani a szervezeteknek, legyen szó akár egyszerű képzésről, akár együttműködésen alapuló feltáró ülésekről, ahol felfedjük a kihívásokat és problémákat, és kidolgozunk egy ütemtervet és ajánlásokat a megvalósításhoz.”
Mivel a nyomon követés gondolata az ellátási lánc minden elemére kiterjed, a sikeres megvalósítás szükségszerűen eltérő lesz az egyedi árukkal foglalkozó egyedi szervezetek esetében - mondja John. A legfontosabb kérdés, amit fel kell tenni, a következő: „Mi felel meg leginkább a szervezet igényeinek?”
„Az alapvető problémák azonosítása kell, hogy legyen a fő mozgatórugó és az, hogy az üzlet ezt miként akarja leküzdeni.” – mondja John. „Ez vonatkozhat a termékvisszahívások kezelésének módjára vagy az élelmiszerbiztonság javítására, egészen addig, hogy képesek legyünk bizonyítani bizonyos állításokat - például azt, hogy egy termék gluténmentes vagy fenntartható gazdálkodási gyakorlatot követ.”
John és a GS1 csapata kész, képes és hajlandó segíteni a szervezeteknek a GS1 Traceability keretrendszerbe való bekapcsolódásban, mivel az egyes vállalatok - és az iparágak egésze - számára az előnyök egyértelműek.
„A GS1 szabványokat használó hatékony nyomonkövetési megoldás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások jobb döntéseket hozzanak” - mondja John. „A nyomonkövetési rendszerek javíthatják a készletek átláthatóságát és pontosságát egészen a tételes szintig, a felhasználhatósági és minőségmegőrzési dátumok jobb láthatóságával. Ez a lejárati dátumok miatti készletpazarlás csökkenéséhez is vezethet. A jobb nyomon követés jó a felhasználóknak, jó a vásárlóknak, jó a fenntarthatóság szempontjából - a kevesebb pazarlás és a gazdaságosabb árumozgás miatt - és jó az iparágnak.”
Forrás:
https://mhdsupplychain.com.au/2022/02/04/the-importance-of-traceability/
