A legtöbben azt gondoljuk, hogy tudatosan vásárolunk, ennek ellenére gyakran kerül hamisított élelmiszer a bevásárlókosarakba. Az élelmiszercsalás valódi jelenség, a kétes eredetű élelmiszerek pedig óriási gazdasági károkat okoznak és egészségügyi kockázattal is járhatnak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), melynek célja, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

A tavaszi élelmiszerlánc ellenőrzésre országszerte március 21. és április 18. között került sor a Nébih irányításával. Az elrendelt fokozott hatósági felügyelet célja az, hogy ismeretlen eredetű, nem biztonságos, vagy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára.

Ha a Nébih igazolatlan eredetű élelmiszert talál a hazai kereskedelemben, azért a forgalomból történő kivonáson túl súlyos árat fizetnek a felelősök. Egyes esetekben a magas pénzbüntetést hamisítás gyanúja miatt további eljárás követi. Gyakori példák a nyomon követés hiányára a karácsonyi időszakban a friss halak és haltermékek de nemrég hamisított csemege szalámi is „horogra akadt”.

A termékteszt során 35 ételízesítő terméket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta termékteszt program keretében. 27 ételízesítőnél fordultak elő jelölési hibák, továbbá a hatóság – már a tesztfolyamat legelején – öt, zellert is tartalmazó ételízesítőt kivont a forgalomból, mert a csomagoláson nem jelölték az allergén jelenlétét.

Feltűnően olcsó energiaitalt hirdetett egy facebookos adok-veszek csoportban, valamint személyes profilján egy Nógrád megyei lakos, ezért a Nébih ellenőrei próbavásárlást és hatósági ellenőrzést végeztek. 

Az online kereskedelemben sokszor jelennek meg hamisítók vagy csalók. A GS1 szabványok az online kereskedelem világában is évek óta segítik a gyártókat és kereskedőket a márkavédelemben. A hiteles GS1 szabványos termékazonosítással ellátott termékeket a fogyasztók is nagyobb bizalommal választják.

Az ENSZ kezdeményezésére életre hívott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja a világszerte termelt élelmiszerhulladék csökkentése. Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című FAO jelentés szerint a megtermelt élelmiszerek mintegy 1/3-a hulladékként végzi. Ez évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert jelent. Ilyen mértékű pazarlás mellett 2019-ben világszerte mintegy 690 millióan éheztek.

Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szólósegédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások.

A megengedettnél magasabb etilén-oxid szennyeződést mutattak ki E410 adalékanyagban – értesült a RASFF rendszeren keresztül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság a kiemelten kockázatos termékek esetében célellenőrzést indít, emellett minden, E410 adalékanyagot Magyarországra behozó, valamint azt élelmiszer előállításhoz felhasználó vállalkozótól mielőbbi önellenőrzést és szükség esetén határozott intézkedést kér.

A hatóság szakemberei a piacokat járva gyakran szembesülnek azzal, hogy a származási ország nincs kiírva (pedig minden esetben kötelező), és az esetek jelentős részében a kereskedő vagy a termelő nem is érti, miért kellene ezt megtennie. A késő őszi – kora téli időszakban különösen fontos ez, hiszen ilyenkor pl. paradicsomból magyar, török, spanyol, vagy akár olasz, holland származású termék egyszerre van jelen a piacon, a vásárló részéről pedig jogos igény, hogy eldönthesse, melyiket részesíti előnyben.

Az állattartók segítése érdekében a Nébih összegyűjtötte a különböző gazdasági állatfajok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos bejelentésköteles eseményekre vonatkozó határidőket. A fajonkénti gyűjtemények a https://portal.nebih.gov.hu/enar oldalon érhetőek el.

Milyen élelmiszerekből érdemes tartalékolni? Mennyi időre elegendő készletünk legyen otthon? Mennyi élelmiszert vásároljunk, és mire figyeljünk még oda, hogy ne keletkezzen élelmiszerhulladék? Ezekre a kérdésekre ad választ a Nébih szakemberei által összeállított Élelmiszertartalékolási útmutató.

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország 2020. szeptember 8-án visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz elismerését követően sorra nyílhatnak újra az egyes harmadik országi piacok a magyarországi élőbaromfi és baromfitermék-szállítmányok előtt.