Mi a különbség a „Felhasználható:” és a„Minőségét megőrzi:” kifejezések között, amelyek az élelmiszerek címékéjén szerepelnek? Milyen élelmiszerhigiéniai szabályokat alkalmazzak otthon a családom biztonsága érdekében? Aggódjak-e az adalékanyagok miatt? Néhány kérdés a sok közül, melyeket európai fogyasztók tettek fel, és az #EUChooseSafeFood pedig megválaszolta azokat. Az EU tagállamok és az EFSA közös kampányának második éve egy sor új témával is foglalkozik.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), melynek célja, hogy a felek közös oktatási-kutatási projekteket valósítsanak meg, továbbá szakmai céljaik érdekében együttesen mozgósítsák tudásbázisukat és kapcsolatrendszerüket.

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszer-biztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre. A 196 hazánkat is érintő ügy főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Az Élelmiszerbiztonság Világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy szemügyre vegyük, melyek a két terület közös pontjai.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) bejelentette, hogy mindazon élelmiszer beszállítóknak, melyek részt vesznek a Nemzeti Iskolai Ebéd Programban, meghatározott élelmiszerek kapcsán adatokat kell szolgáltatniuk a GS1 Globális Adatszinkronizációs Hálózatán keresztül (GDSN).

Az Auchan vezető nemzetközi szupermarketlánc megvalósította a végponttól végpontig tartó nyomon követést a franciaországi, a portugáliai és a romániai telephelyein. Ezeket a bevezetéseket követően Magyarország a következő célpont, ahol be szeretné vezetni az újításokat.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) egy olyan kiadvánnyal jelentkezett, amelyben állást foglalnak a technológiai fejlesztések által megvalósuló nyomon követés, a megelőzés és az élelmiszer eredetű megbetegségek kezelésének érdekében használt okos eszközök mellett, törekednek az új üzleti modellek alkalmazására és a kiskereskedelem korszerűsítésére is. 

2020 elején a TE-FOOD (nemzetközi nyomonkövetési megoldásokat fejlesztő szolgáltató cég) iparági szakértői összegyűjtötték jóslataikat azzal kapcsolatban, hogy szerintük melyek lesznek az élelmiszer nyomon követés idei új, meghatározó trendjei.

A „blockchain” típusú hálózatok és rendszerek iránti egyre növekvőérdeklődés napjainkban jóval több, mint egy átmeneti trend. Könnyen lehet, hogy ez a technológia átalakítja jövőnket és újraírja a jelenlegi szabályokat a személyes és vállalati pénzügyekben, a gyógyszeriparban, az ellátási láncátláthatóságát célzó folyamatokban, az építőiparban és még sorolhatnánk, hogy mely területeken. 

A világ egyik piacvezető élelmiszerkereskedelmi vállalkozása, az Auchan úgy döntött, hogy kiaknázza a blockchain-alapú technológiában rejlő lehetőségeket legújabb innovációja, egy élelmiszer nyomonkövetési applikáció bevezetése kapcsán.