A GS1 Európa felhívást intézett a GS1 közössége és az európai tagszervezetek felé az Európai Unió digitális termék útlevél koncepciójának megismertetésére az „EU Digital Product Passport Revealed: Time to act!” című írásában. Az alábbiakban ebből olvashatnak.

A GS1 üdvözli az Európai Bizottság által 2022. március 30-án elfogadott rendelettervezetet a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozóan, melyet az Európai Unió zöldmegállapodása, a Green Deal keretében adtak ki, és azt a célt tűzte ki, hogy az Európai Unió 2050-re az első klímasemleges régióvá váljon.

A rendelettervezet tartalmazza az EU digitális termékútlevél (Digital Product Passport) új koncepcióját, amellyel a GS1 Európa az elmúlt két évben már proaktívan foglalkozott. Csupán néhány ágazat termékei, mint például az élelmiszer-, a takarmány- és a gyógyszeripar, mentesülnek majd a szabályozás alól, és kiterjed majd minden olyan fizikai árura, beleértve az alkatrészeket és a köztes termékeket is, amelyet az EU piacán forgalomba hoznak vagy üzembe helyeznek. Ez a meghatározás magában foglalja az Európában gyártott vagy az EU-ba importált termékeket is. Ilyen értelemben a szabályozás hatással lesz a globális kereskedelemre is.

Mindemellett a rendelet megtiltja az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését és kötelező zöld-közbeszerzési kritériumokat határoz meg.

A tervezet általános célja, hogy hatékony digitális megoldások segítségével csökkentse a termékek életciklusa során a környezetre gyakorolt hatásukat, ugyanakkor lehetővé tegye az EU olyan iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását, mint a fenntartható termékek iránti kereslet növelése és a fenntartható termelés támogatása.

A rendelet új kötelezettségeket és jogokat állapít meg a gyártók, az importőrök és a forgalmazók, a kereskedők és a javítók, az újra-gyártók és az újrahasznosítók, a karbantartók és a vásárlók, a végfelhasználók és a fogyasztók, a nemzeti hatóságok és közérdekű szervezetek, valamint az EU Bizottsága vagy bármely más a nevükben eljáró szervezet számára.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság elfogadta a fenntartható és körforgásos textilstratégiát és az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát is.

Az EU digitális termékútleveléről

Az a tény, hogy a termékeknek útlevéllel kell rendelkezniük, nem újdonság a GS1 működésében sem. Az igazi változás az az, hogy mindez jogszabályok révén, a zöld és a digitális transzformáció kiaknázásával történik.

A rendelettervezet kimondja, hogy „a termékútlevél a (felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott) információkat tartalmazó, termékre jellemző adathalmaz, amely elektronikus úton, adathordozón keresztül hozzáférhető.”

A termékútlevéltől további elvárás, hogy:

• biztosítsa, hogy az értéklánc szereplői (beleértve a fogyasztókat, a gazdasági szereplőket és az illetékes nemzeti hatóságokat) hozzáférhessenek a számukra releváns termékinformációkhoz;
• a termékek nyomon követhetőségét javítsa az értéklánc mentén;
• elősegítse az illetékes nemzeti hatóságok által végzett termékmegfelelőségi ellenőrzéseket;
• tartalmazza a szükséges adat-attribútumokat, amelyek lehetővé teszik az összes veszélyes anyag nyomon követését az érintett termékek teljes életciklusa során.

A GS1 szempontjából fontos, hogy az egyes termékkörökhöz tartozó termékek termékútlevelei teljes mértékben átjárhatók legyenek az összes többi termékcsoport termékútlevelével, így biztosítva az interoperabilitást, a végponttól végpontig tartó kommunikációt, valamint az adatátvitel műszaki, szemantikai és szervezeti szempontjainak teljesülését is. A termékútlevél tehát az interoperabilitás elősegítőjévé válik, és egyben szükséges eleme is annak, hogy a termékeket a megfelelőség-értékelési eljárás keretében az EU piacán forgalomba lehessen hozni.

A rendelet továbbá egyértelművé teszi, hogy a fogyasztók, a gazdasági szereplők és más érintettek, hozzáférési jogaik alapján szabadon hozzáférhetnek a termékútlevélhez és az abban szereplő adatokhoz.

A rendelettervezet nyílt, globális szabványokra hivatkozott

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a rendelettervezet többször hivatkozik globális és nyílt szabványokra, ami arra utal, hogy a GS1 fontos szerepet játszhat az ipar és a szabályozók igényeinek kielégítésében.

Néhány példa erre a teljesség igénye nélkül:

• Az interoperabilitás biztosítása érdekében az adathordozót és az egyedi termékazonosítót nemzetközileg elismert szabványokkal összhangban kell kiadni.
• Annak biztosítása érdekében, hogy a termékútlevél rugalmas, agilis és piacvezérelt legyen, és az üzleti modellekkel, a piacokkal és az innovációval összhangban tudjon fejlődni a jövőben, decentralizált adatrendszeren kell alapulnia, melyet a gazdasági szereplők hoznak létre és tartanak fenn.
• A termékek egyedi azonosítása alapvető fontosságú elem az ellátási láncban való nyomon követhetőség érdekében. Ezért a termékútlevelet egyedi termékazonosítóhoz kell kötni. Ezen túlmenően, adott esetben az útlevélnek lehetővé kell tennie az adott termékkel kapcsolatos szereplők és gyártási létesítmények nyomon követését is. Az átjárhatóság biztosítása érdekében a nyomon követhetőséget lehetővé tevő egyedi kezelőazonosítókat és egyedi létesítményazonosítókat a nemzetközileg elismert szabványokkal összhangban kell kiadni.
• Az "egyedi termékazonosító" [Unique product identifier], a termékek azonosítására szolgáló olyan egyedi karaktersorozat, amely lehetővé teszi a termékútlevélre mutató internetes hivatkozást is.
• Az "egyedi kezelőazonosító” [Unique operator identifier], a termékek értékláncában részt vevő szereplők azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat.
• Az "egyedi létesítményazonosító" [Unique facility identifier], a termék értékláncában részt vevő helyek vagy épületek vagy a termék értékláncában részt vevő szereplők által használt helyszínek vagy létesítmények azonosítására szolgáló egyedi karaktersorozat.
• Az adathordozót és az egyedi termékazonosítót az ISO/IEC 15459:2015 szabványnak megfelelően kell kiadni.
• A termékútlevélben szereplő összes információnak nyílt szabványon kell alapulnia, interoperábilis formátummal kell kidolgozni, és géppel olvashatónak, strukturáltnak és kereshetőnek kell lennie.
• Az egyedi kezelőazonosítóknak és az egyedi létesítményazonosítóknak meg kell felelniük az ISO/IEC 15459:2015 szabványnak.

- A vámáru-nyilatkozattevőknek az egyedi termékazonosítót fel kell tüntetniük az érintett termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó vámáru-nyilatkozatban.

A Deloitte nemzetközi tanácsadócég nemrégiben közzétett „A nyílt, nemzetközi szabványok hatása az európai körkörös gazdaságra” című jelentésében rámutatott arra, hogy a digitális termékútlevél hasznossága nagymértékben függ a megvalósítás költségeitől. Számításaik szerint a digitális termékútlevél megvalósításának becsült költsége interoperábilis, nyílt modellű szabványok esetében jóval kisebb mértékű, mint szabadalommal vagy más módon védett szabványok használata esetén. További részletekért látogasson el a Deloitte Magyarország oldalára.

Következő lépések

Elkezdődött a rendelettervezet közös jogalkotó döntési eljárása az Európai Parlament és a Tanács részvételével. A folyamat 16-18 hónapig tarthat.

Ugyanakkor a Bizottságnak rangsorolnia kell az új rendelet alapján szabályozandó termékeket és a rájuk vonatkozó követelményeket. Ennek érdekében a Bizottság egy legalább 3 évre szóló munkatervet fogad el, amelyben felsorolja azon termékcsoportok listáját, amelyekre vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását tervezi.

A meghatározandó adatszolgáltatási követelmények az alábbiakra terjednek ki:

• a termékútlevélben a fogyasztók, a gazdasági szereplők és az illetékes nemzeti hatóságok számára feltüntetendő információk,
• az adathordozó megjelenési formája és elhelyezése,
• a termékútlevélnek a modell, a tétel vagy a termék szintjének kell-e megfelelnie,
• hogyan kell a termékútlevelet az ügyfelek számára hozzáférhetővé tenni, mielőtt adásvételi szerződés kötné őket, beleértve a távértékesítést is,
• a termékútlevélben szereplő információk bevezetésére vagy módosítására jogosult szereplők, beleértve szükség esetén egy új termékútlevél létrehozását is,
• az időtartam, ameddig a termékútlevélnek rendelkezésre kell állnia,
• az egyedi hozzáférési jogok termékcsoport-szinten.

A becslések szerint a Bizottság 2024-2027 között 18 új felhatalmazáson alapuló jogi aktust, 2028-2030 között pedig 12 új felhatalmazáson alapuló jogi aktust fog bevezetni a termékútlevélben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében.

A GS1 Európa becslése szerint a termékútlevél szabályozásának bevezetése egy legalább 10 évig tartó folyamat lesz.

Az eddig végzett munkák alapján a GS1 Európa a GS1 szabványoknak megfelelően meghatározta a termékútlevél adatarchitektúrájának néhány alapelvét. A teljes adatarchitektúráról szóló dokumentum eredetijét ezen a linken, magyar nyelvű fordítását pedig itt találja.

A rendelettervezet teljes, angol nyelvű szövegét ide kattintva érheti el.

Naprakész információért forduljon Francesca Poggiali-hoz (francesca.poggiali@gs1.org) vagy lépjen kapcsolatba munkatársainkkal a logisztika@gs1hu.org e-mail címen.