A GLN szám egy 13 karakterből álló azonosító, mely a GS1 rendszerben a helyek azonosítását biztosítja. Egyik típusa a GLN Szervezetazonosító szám, mely a vállalkozást, mint jogi személyt azonosítja és a vállalkozás székhely címéhez kapcsolódik. A GLN Szervezetazonosító szám felhasználási területei, például az EDI kommunikáció, a kereskedelmi partnereikkel történő kapcsolattartás, vagy akár az IFS audit lebonyolítása, stb.

Idén november 23-24-én immár tizedik alkalommal, újra várja a régió szakembereit Közép- és Kelet Európa egyik meghatározó üzleti eseménye, a TRANSLOG Connect Kongresszus. A szakma prominensei a tavalyi kényszerszünet után újult erővel és lelkesedéssel készülnek a megbeszélések, eszmecserék és nemzetközi üzleti kapcsolatok építésének várva várt személyes, hús-vér visszatérésére. 

A GS1 Magyarország ezúton tisztelettel meghívja Önt a Magyar GS1 Egészségügyi Felhasználói Csoport következő plenáris ülésére, melyre 2021. október 14-én kerül sor, Microsoft Teams online platformon. Az esemény során két fontos témakör kerül ismertetésre és megvitatásra.

Az Ausztrál Csemegeszőlő Szövetség (ATGA) jelentős innovatív projektet valósított meg a szőlő nyomonkövetésének erősítése érdekében a nagy értékű exportpiacán. A 2021. júniusában kezdődött kísérleti projekt a 2021/22-es évi csemegeszőlő betakarítási szezon idejére szól, és célja az export kiépítése, a kockázatok csökkentése és a termékek védelme a termelőktől egészen a fogyasztókig történő nyomon követés fejlesztésével.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Rómában ülésező konferenciáján 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja a kormányok és a széles közvélemény mozgósítása az emberiség igen jelentős részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

Az ENSZ kezdeményezésére életre hívott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja a világszerte termelt élelmiszerhulladék csökkentése. Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című FAO jelentés szerint a megtermelt élelmiszerek mintegy 1/3-a hulladékként végzi. Ez évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert jelent. Ilyen mértékű pazarlás mellett 2019-ben világszerte mintegy 690 millióan éheztek.

Az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések a világjárvány idején sem maradtak el – derül ki az Európai Bizottság által összeállított éves RASFF jelentésből. A 2020-ban közzétett mintegy négyezer élelmiszer-biztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre. A 196 hazánkat is érintő ügy főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Megjelent szakmai magazinunk őszi száma, melyet virtuálisan teszünk elérhetővé a felhasználóinknak. A magazinban számos más szektor mellett csokorba gyűjtöttük a legfrissebb egészségügyi vonatkozású híreinket is. Lapozzon bele a GS1 világába most!

A GS1 Magyarország ezúton tisztelettel meghívja Önt a Magyar GS1 Egészségügyi Felhasználói Csoport UDI munkacsoportjának következő, októberi ülésére. 

Évente 2-3 alkalommal összeállított szakmai magazinunk legfrissebb, őszi számát nyújtjuk át most virtuálisan a felhasználóinknak. A magazinban a GS1 Magyarország legaktuálisabb tevékenységeiről, a szabványalkalmazók érdeklődésére számot tartó projektekről adunk hírt, valamint a gyakorlati szabványalkalmazást is segítjük sikeres és érdekes példákkal.

A GS1 csatlakozott a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC – International Chamber of Commerce) Tanácsadó Testületéhez, hogy ezáltal is támogathassa a Digitális Szabvány Kezdeményezést, azt a nemzetközi programot, amelynek célja egy összehangolt, digitalizált kereskedelmi környezet kiépítése.

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Az Élelmiszerbiztonság Világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy szemügyre vegyük, melyek a két terület közös pontjai.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében most az eddigieknél jóval gyorsabban, pályázati támogatással igényelheti a kereskedelemben elvárt vonalkódokhoz szükséges GS1 szabvány licencet, amellyel együtt a vonalkódok képzésére alkalmas megoldást is biztosít Önnek a GS1 Magyarország.

Az iránytű, amely mindennapi élelmiszer-vásárlásainkat meghatározza, a dátumok feltüntetése. Sok vásárló azonban tévúton járhat, mert nem megfelelően értelmezi a „felhasználhatóság” fogalmát, vagy az ún. „best before” megjelölést, ami nem jelenti azt, hogy röviddel a dátum lejárta után fogyaszthatatlan az étel, legfeljebb már nem olyan minőségű, mint a lejárat előtt volt.

A GS1 Magyarország a GS1 szabványok felhasználói támogatása mellett, LEI Regisztrációs képviselőként immár negyedik éve segíti az érintett vállalkozásokat, szervezeteket és kötelezetteket a LEI kódjuk gyors és zökkenőmentes beszerzésében. Az időközben megújult, magyar nyelvű igénylőoldal most újabb funkcióval bővült, mellyel egy kattintással évekre letudhatja a LEI kód-megújítási procedúráját és még pénzt is spórolhat!

A GS1 Magyarország a nyarat egy újabb, Partnereink kényelmét szolgáló szolgáltatással indította: minden online képzésünket elérhetővé tesszük videó formájában is. Mostantól egy gyors regisztrációt követően bárhonnan, bármikor és akárhányszor megnézheti a képzéseink anyagát.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület számos partnerszervezettel működik együtt, hogy magyarországi rászorulók százezreit segítse élelemhez nap mint nap. Hogyan segíthetjük munkájukat akár gyártóként, akár magánemberként? 

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával készült interjúnk második része önkéntességről, illetve a támogatói lehetőségekről szól. Az első rész itt olvasható.

Az élelmiszerpazarlás a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok 10%-áért felelős. Létezik viszont egy magyarországi szervezet, amely síkra száll ennek visszaszorításáért, emellett a hazánkban élő éhezőknek is segít. Mi történik a feleslegessé vált élelmiszerekkel, használnak-e a nyomon követés során vonalkódot, illetve mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között?

Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk mindezekről. (1. rész)

A Building Information Modeling (BIM) egy olyan szoftver alapú módszer építési projektek tervezésére és megvalósítására, amely 3D épület- vagy szerkezetmodellen alapul. A BIM-et világszerte alkalmazzák, átlátható projektkezelést és magas szintű tervbiztonságot kínál az építtetők és az építési folyamatban résztvevők számára. Éppen ezért nem hiányozhat a rendszerből a szabványos azonosítás sem, melyre egyre több országban a GS1 szabványokat alkalmazzák.

Az új dokumentum, melyet az MDCG csoport (Medical Device Coordination Group) adott ki, az orvostechnikai eszközökre alkalmazott UDI integrálásáról szól a céges minőségirányítási rendszerekben.

Összes kiadásunk 20-30 százalékát adják nagyjából az élelmiszerek, így egy magyar család több tízezer forintot is megtakaríthatna évente az élelmiszerhulladék csökkentésével. Amit a kidobott élelmiszerre költöttünk, rengeteg hasznos dologra is fordíthatnánk! A pazarlás visszaszorítása nyereség nekünk is és a bolygónak is.

A vendéglátóhelyek kevesebb ennivalót dobnak ki a nap végén, a fogyasztók olcsóbban esznek és a rászorulók is jóllakhatnak, ha érkezik elég felajánlás – erre talált ki mobilalkalmazást egy magyar startup. Ismerje meg a magyar fejlesztésű Munch appot!

Az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzését, mérséklését segítő útmutatókat állított össze a Nébih Maradék nélkül programjának négy munkacsoportja. A vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor szereplőinek szólósegédleteket ingyenesen letölthetik az élelmiszer-vállalkozások.

Az online értékesítési eszközök fejlődésével egyre több információt kell megadni a termékekkel kapcsolatban a webshopokban. A hagyományos kiskereskedelemhez hasonlóan az értékesíthető termékek leírása rendkívül fontos a fogyasztó vásárlói döntéséhez. A képzés során megismerheti, hogy a szabványos termékazonosító szám miként segíti termékei elektronikus piactereken történő értékesítését.

A Magyar Lean & Green Program, melyet a Holland Nagykövetség, a GS1 Magyarország és az MLBKT közösen koordinál, immár második éve elérhető azon hazai vállalkozásoknak, melyek a környezettudatos fejlesztések mellett szeretnék letenni a voksukat. A Program nemcsak konkrét megoldási javaslatokkal szolgál, hanem kiemelt társadalmi figyelemmel és elismeréssel is jutalmazza a cégek ezirányú törekvéseit. 2021. június 17-én újabb három Stratégiai Partnerrel bővült a hazai programban résztvevők köre.

Arról már sokszor írtunk, hogy az egyik leggyakrabban alkalmazott GS1 szabvány, a GS1 termékazonosító szám (GTIN) egy ún. GS1 prefixszel kezdődik, mely azt az országot azonosítja, amely ország GS1 tagszervezetével a gyártó vagy forgalmazó licenc szerződést kötött. A könyvek esetében azonban nem a GTIN szám terjedt el, hanem az ún. ISBN szám, aminek a története legalább ilyen érdekes!

A GS1 globális közössége régóta készíti és gyűjti azokat a gyakorlati példákat, melyek a GS1 szabványokat alkalmazó szektorok képviselőinek valós példáit és elért sikereit mutatják be röviden, néhány oldalban összefoglalva. Weboldalunkon a nemrégen létrehozott Esettanulmányok platformon magyarul is olvashatja ezeket a sikertörténeteket.

Ahogyan arról már többször hírt adtunk, 2021. május 26-án életbe lépnek az EU UDI keretrendszerét támogató MDR (2017/745 orvostechnikai eszközökre vonatkozó) és IVDR (2017/746 in vitro diagnosztikai eszközökre vonatkozó) Rendeletek.

Az IFS Élelmiszer 7-es verziójának bevezetésével az Európai Gazdasági Közösségben (EGK) és az Egyesült Királyságban tevékenykedő vállalkozásoknak mostantól GS1 szabványos GLN számmal (Global Location Number – Globális helyazonosító szám) is rendelkezniük kell. 

A GS1 Magyarország Szolgáltató partneri programjába olyan hazai szolgáltatók kerülhetnek be, akik Társaságunkkal szorosan együttműködve, a GS1 szabványok szerepét és megoldásait, valamint a bennük rejlő lehetőségeket megismerve tudnak tanácsot, hardver- és szoftver eszközöket, illetve támogatást nyújtani a hazai GS1 felhasználóknak.

Már nem újdonság, hogy az Amazonon történő értékesítéshez kötelező egyedi termékazonosítót csatolni minden egyes árucikkhez, ez pedig nem más, mint a GTIN szám. Április elején az Amazon bekeményített: figyelmeztette eladóit, hogy amennyiben a termékeknél megadott azonosítószámok nem hitelesek, a terméket törlik az online piacterükről.

A digitalizáció és az e-kereskedelem korszakát éljük, az online információszerzés ma már természetes. Mindez nem mással kezdődött kerek 50 évvel ezelőtt, mint a GTIN számmal, – a Globális kereskedelmi áruazonosító szám (Global Trade Item Number) – megszületésével. Hogyan és miért alkották meg ezt a számot az akkori világ üzleti életének elkötelezett vezetői és hova fejlődött ez a rendszer az elmúlt fél évszázadban?

Örömmel adunk hírt arról, hogy Magyar Bélának, a GS1 Magyarország egyik Alapító tagjának és vezérigazgatójának a CSAOSZ Közgyűlése 2021-ben a kitüntető „A szakmáért” életműdíjat adományozta.

Az egyedi és pontos termékinformációk segítenek a márkáknak, a gyártóknak és a kiskereskedőknek is – fejti ki az új Google blogbejegyzés. A minőségi és megbízható termékadatok elengedhetetlenek a termékek online vagy offline azonosításához.

A GS1 Magyarország megújuló FMCG hírlevele a jövőben az ellátási lánc minden szereplőjének kínál hasznos tartalmakat. Mik a gyártói és kereskedői legjobb bevált gyakorlatok? Melyek a legújabb technológiai újdonságok? Hogyan alakulnak a fogyasztói és piaci trendek? Iratkozzon fel havonta jelentkező hírlevelünkre az értékes információkért!