A GS1 Magyarország a hazai felhasználókkal és együttműködő partnereivel ünnepelte alapításának 40. évfordulóját 2023. június 9-én. Hazánkban 1983-ban kezdte meg működését az a szabványügyi szervezet, mely a globálisan egyedi azonosítás és a vonalkódos azonosítás karbantartásáért és fejlesztéséért, valamint a hazai bevezetéséért felelős. A szakmai munka alapjait az ETK/EAN névre keresztelt Iroda kezdte meg itthon, 3 fővel. Az ETK/EAN Iroda ma már önálló szervezetként, közel 30 szakemberrel segíti a hazai vállalkozásokat és úgy hívják: GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Csoportkép
A GS1 a globális szabványok, a
globális szabványosítás területén működő, több mint ötven éve alakult,
semleges, nonprofit szervezet. A GS1 központja Brüsszelben található, a
szervezet azonban a világ 116 különböző országának nemzeti tagszervezetei, az
ún. GS1 Tagszervezetek hálózatán keresztül működik.
Míg világszerte a GS1 nemzetközi szervezet együttesen a vonalkódos azonosítás innovációjának félévszázados születésnapjára emlékezik, a GS1 kizárólagos hazai képviselete, a GS1 Magyarország idén ünnepelte alapításának 40. évfordulóját.
GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – a GS1 Magyarország vezetősége és külföldi meghívottak
Nemzetközi és hazai kezdetek
Idén 40 éve annak, hogy az EAN (az
Európai Termékszámozási Társaság) tagjai közé fogadta Magyarországot és a
Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt néhány hazai szakember megkezdte a
termékszámozási szabványrendszer hazai bevezetését, terjesztését.
Viszkei György – aki a mai napig a hazai szabványügyi tagszervezet, a GS1 Magyarország elnöke - február 15-én kapta meg a kinevezést az ETK/EAN Iroda elindítására. A kezdetben kockás füzetben vezetett számkiadási gyakorlatban az első nagyobb technológiai lépést egy Commodore 64 számítógép beszerzése jelentette.
GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Viszkei György, a GS1 Magyarország elnökének nyitóbeszéde
Megkezdődtek az egyeztetések a hazai gyártókkal.
Az első gyártó, aki elkezdte a vonalkód, vagyis az EAN rendszer
alkalmazását, a Caola volt és az első termék, amire azonosító került
Magyarországon egy Caola szappan lett.
Az első vonalkód-leolvasásra az 1984-ben megnyílt Skála Metróban került sor, ennek állít emléket Kolodko Mihály miniszobra a Nyugati téren, amely Skála Kópét ábrázolja egy vonalkód címkén ülve.
A GS1-et eredetileg az élelmiszer- és más fogyasztási cikkek szektorainak gyártói és kiskereskedői alapították az elosztási lánc hatékonyságának fejlesztése céljából. Napjainkban a GS1 rendszert világszerte több mint 2 millió cég használja a legkülönbözőbb iparágakban a világ 150 országában.
A 20-nál is több alkalmazó szektor között megtalálható az egészségügy, a
szállítás és logisztika, a légiközlekedés, a hadügy, a vegyipar, a vámügy, a
számítógépes hardver és szoftverfejlesztés, a hulladékgazdálkodás és sok egyéb
szektor is.
A GS1 rendszer felhasználói köre igen színes, a nagy multinacionális cégek,
a kis- és középvállalatok, a vezető márkák tulajdonosai és az egyéni
vállalkozók is alkalmazzák szabványainkat és megoldásainkat.
A GS1 a felhasználói számára, velük együttműködésben fejleszti szabványait.
Célja, hogy az üzleti élet közös nyelvét hozza létre globális, ágazat-semleges
szabványaival.
GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Beszédet mondott Miguel Lopera, a Globális GS1 szervezet nemrég leköszönt ügyvezetője
A rendszer legismertebb eleme a vonalkódos azonosítás, amellyel kapcsolatban a BBC úgy fogalmazott: „egyike annak az 50 dolognak, ami megalapozta a világgazdaságot”, s amely napjainkban is a kereskedelmi folyamatok elválaszthatatlan része.
A termékre szabott azonosító igénye a kiskereskedelemben merült fel legelőször 1948-ban. Norman Joseph Woodland a morzejelekből kiindulva a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként azt az azonosítót, amelyet néhány évvel később szabadalmaztattak.
A vonalkód jelképekkel megjelenített azonosító számok teszik lehetővé a gépek számára az automatikus leolvasást, ami nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, illetve minden olyan helyen, ahol az üzleti folyamatokban szükséges.
1969-ben létrejött az UPC (Uniform Product Code – Egységes Termékkód) szimbólum, és még a kódolvasók kifejlesztése előtt szabványosították a kódot. Egy év múlva napvilágot látott az első leolvasó, 1973-ban pedig megalakult amerikai UCC (Uniform Code Council – Egységes Kódolási Tanács). 1974-ben az Ohio államban fekvő Troy városában olvasták le az első GS1 vonalkódot, egy 10 db-os Wrigley’s rágógumi csomagolásáról.
A 70-es évek elején az európai országok gyártói és forgalmazói is elhatározták, hogy létrehoznak egy, az amerikai rendszerhez hasonló szabványos számozási rendszert. 1977-ben létrejött az EAN szervezet (European Article Numbering Association - Európai Termékszámozási Társaság), melyet 12 nyugat-európai ország közösen alapított meg.
GS1 Magyarország jubileumi díszvacsora – Beszédet mondott Etienne Boonet, az EAN International szervezet egykori főtitkára
„A GS1 –
amely anno az EAN nevet viselte – ma is leginkább a vonalkódról ismert. Az
őstörténet valóban ez: az Amerikai Egyesült Államokban már az 50-es években
elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne bizonyos kereskedelmi folyamatokat
automatizálni. Végül 1973-74-ben fogadták el azt a vonalkód szabványt, ami
tulajdonképpen mind a mai napig meghatározza a kereskedelmi alkalmazásokat. Ez
azonban csak a jéghegy csúcsa! Hiszen időközben – itt több mint 50 évről, a
hazai szervezet kapcsán pedig immár 40 évről beszélhetünk – az egész ellátási
láncot átfogó szabványrendszer alakult ki a GS1 keretében. Ez egy komplett
rendszer, amely a világ kereskedelmét a háttérben, a vevő számára igazán nem látható módon átszövi.” – meséli Viszkei György
A GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. a GS1
nemzetközi szervezet kizárólagos magyarországi képviselője, ahol a hazai
vállalatok szabványos azonosító számokat, vonalkódokat igényelhetnek,
megismerhetik az azonosítás legújabb technológiáit, és részt vehetnek az
azonosítási megoldásokról és módszertanokról szóló képzéseken, szakmai
konferenciákon.
Az európai
szervezet 1977-ben jött létre - ez lett az EAN (European Artical Numbering
Association), amelyet 12 nyugat-európai ország alapított, és amiről 78-79 táján
már elég sok cikk jelent meg. Tulajdonképpen ekkor kezdtünk el ezzel
hobbiszinten foglalkozni. Az Anyagmozgatás és Csomagolás című szaklapban
jelentettük meg az első cikkeket a rendszerről, majd 1981-ben sikerült egy
tanulmányutat tenni Ausztriába és Németországba, megnézni, hogy az ottani
szervezetek hogyan működnek a gyakorlatban.
1983-ban
rendkívül nehéz volt a gazdasági helyzet Magyarországon, nagyon nagy volt a
deviza szűke. Az egyik érv a csatlakozásunk mellett az volt, hogy az
exportképességünket, különösen az élelmiszerexport képességét biztosítanunk
kell, és enélkül a technológia nélkül a külföldi piacok nem fogadták el a
termékeinket. A másik érv az volt, hogy akkoriban a GDP növekedésnek közel
60%-át felemésztette a készletbővülés. Gyakorlatilag raktárra termeltek a cégek
és ezzel muszáj volt foglalkozni. A kormány akkor elfogadott egy 23 pontos
akciótervet, amelyben a készletnövekedést többek között azzal magyarázták, hogy
a termékeknek az azonosítása nem megfelelő, ezért egy egységes azonosító
kódrendszer bevezetését helyezték kilátásba. Ennek a kezdeményezésnek a gazdája
egyébként az akkori Országos Anyag- és Árhivatal volt. Megszületett az a
logikus döntés, hogy ha már létre kell hozni egy ilyen kódrendszert, akkor az
legyen kompatibilis az európai rendszerrel.
A magyar
szisztémát elneveztük Egységes Termék Kódrendszernek (ETK), ami tulajdonképpen
az európai gyártmánykód belső magját képezte. Ez lett - kiegészülve az
országprefix-szel és az ellenőrzőszámmal - a mai GTIN szám, vagyis Global Trade
Item Number. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhivatal és a Magyar
Kereskedelmi Kamara megállapodott abban, hogy ez utóbbi kéri a felvételét az
akkori EAN szervezetbe. - mondta el a kezdetekről a GS1 Magyarország elnöke,
Viszkei György. - Feladataink közt volt a nemzetközi képviselet biztosítása is,
vagyis részt vettünk az akkori EAN különböző szakmai ülésein. Nagyjából
elfértünk egy nagyobb asztalnál, hiszen – emlékeim szerint – a tagok száma
akkoriban olyan húsz körül lehetett. A szocialista országok közül rajtunk kívül
csak Csehszlovákia volt még tag, ők néhány hónappal előbb léptek be; majd
sokkal később követtek minket más szocialista országok.
A Magyar Kereskedelmi Kamara a
rendszerváltozás egyik folyományaként átadta a tevékenységet az akkor frissen
alakult – 1990. március 6-án – Csomagolási és Anyagmozgatási Országos
Szövetségnek (CSAOSZ).
Globális szervezet
A kétezres években hatalmas
változás következett be a nemzetközi szervezet életében. Amerikában 1974-ben, amikor
létrehozták az ottani rendszert, az valójában csak az ő nemzeti szintű igényeiknek
felelt meg. Az 1977-ben létrejött EAN - az európai kezdeményezés - építkezett
erre az amerikai rendszerre, de az volt a komoly eltérés, hogy míg az
amerikaiak 12 karakteres azonosítót alkalmaztak, a EAN egy 13 karakteres
azonosítót használt, ami vonalkódként ugyanúgy jelent meg, mint az amerikai
rendszer, de az amerikai kereskedők nem voltak felkészülve a 13 karakternek a
kezelésére.
A 2000-es évek elejére az
amerikaiaknak is be kellett látniuk, hogy a globalizáció fokozatos kialakulása
miatt egy egységes rendszerre van szükség, amely az egész világon azonos módon
értelmezhető. Ennek következtében 2002-ben az amerikaiak jogilag beléptek az
EAN rendszerbe, ami akkor már 100 országot ölelt fel. Azonban ragaszkodtak
ahhoz, hogy ezzel a lépéssel a nevet is meg kell változtatni, így a globálissá
váló szervezet működését GS1 néven folytatta.
Még egy nagyon fontos dologról
döntöttek az alapító atyák: a GS1 szervezetet egy decentralizált rendszerré
tették. Így napjainkra 116 nemzeti tagszervezet szolgálja világszerte a
gyártókat és a kereskedőket.
Önálló hazai Tagszervezet
A rendszerváltozást követően a gyártói
és kereskedelmi multinacionális cégek megjelenése felgyorsította az EAN
rendszer alkalmazásba vételének magyarországi kiterjedését, mely az akkori
alkalmazói kör ezres nagyságrendű növekedését eredményezte.
A CSAOSZ kereteiből - a tevékenység egyre
szélesebb körű kiterjedése okán - csakhamar kiszervezésre került az iroda, és
önálló szervezetként, EAN Magyarország Közhasznú Kht. néven folytatódott a
munka.
A kétezres évek elején nagy
erőkkel dolgozott azon a hazai szervezet, hogy különböző államigazgatási
területeken is hatékonyan bevezessék a GS1 szabványokat. Ennek az előkészítő
munkának köszönhetően Magyarországon viszonylag korán elkezdték az egészségügy
területén használni a GS1 szabványokat a gyógyászati segédeszközök és a
gyógyszerek azonosítása során.
Ezen időszak alatt született meg
egy új európai uniós direktíva a hulladékgazdálkodás és hulladék nyomon követés
kapcsán, ami az akkori GS1 Magyarország számára új lehetőségeket nyitott meg. A
GS1 Magyarország 2003 és 2011 között kiemelt figyelmet fordított a
környezetvédelmi termékdíj és az ehhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási
szabályozás területére, az érintett gazdálkodó szervezetek, a jogalkotó és a
további hatósági szereplők támogatására. A Környezetvédelmi és Vízügyi
Minisztériummal, majd később a Vám- és Pénzügyőrséggel folytatott
együttműködéseink keretében ebben az időszakban jött létre és működött az Elektronikus
Környezetvédelmi és Termékdíj (eKT) Rendszer, valamint az RTI-Göngyöleg
Katalógus, amely megoldásaink az elektronikus adatszolgáltatások széleskörű
elterjedését támogatva segítséget nyújtottak az érintett gazdasági és állami
szereplőknek, hogy azok egységes rendszerben tudjanak eleget tenni a
környezetvédelmi termékdíjjal, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos
adminisztratív jogszabályi kötelezettségeiknek, továbbá az Európai Unió
vonatkozó direktíváiban foglalt feladatoknak.
A GS1 szabványosítási
szervezetünk kialakulása és fejlődése hasonló egy ember születéséhez és
növekedéséhez. Végigjártuk a gyermekkor szakaszait, ismertté tettük a nevünket
a piacon, átestünk a serdülőkoron, megalapoztuk a hiteles szabványosítási
testületként való létezésünket, és most közel a felnőttkor csúcsán,
legfontosabb küldetésünk, hogy a folyton változó világban is stabil
szervezetként, megállás nélkül a megújulásra koncentrálva, kiaknázzuk a hazai
vállalkozások számára a GS1 rendszer kínálta számtalan lehetőséget.
Munkásságunk
elszakíthatatlanul kapcsolódik mind a világ egyik legrégibb tevékenységéhez, a
kereskedelmi ellátási láncokhoz, valamint az üzleti életet és az emberek
mindennapjait átszövő információs technológiákhoz. – összegzi az elmúlt
évtizedeket Magyar Béla, a GS1 Magyarország első vezérigazgatója.
A GS1 jövője
A GS1 ma már jóval több, mint a
„vonalkódos szervezet”.
Bár a vonalkód, mint találmány már
több, mint fél évszázados múltra tekint vissza, története korántsem ér véget
napjainkban vagy a jövőben. Az információs és mobiltechnológiák átütő
fejlődésével új időszámítás kezdődött, melyben a GS1 szabványok szerepe is új
szintre emelkedett. Immár nem csak a korábbi speciális kódolvasó eszközök
segítségével tehetők hatékonyabbá az ellátási láncok, hanem a hatalmas iramban
terjedő mobil eszközöknek köszönhetően, melyek ráadásul ma már fejlett
kameráikkal kódolvasásra is alkalmasak.
Napjainkban a GS1 a legkorszerűbb,
2D (DataMatrix, QR) kódokkal történő egyedi azonosításhoz és
információátadáshoz vagy a rádiófrekvenciás (RFID) technológiával történő
azonosításhoz, ezen túl pl. a mobiltelefonokkal történő információgyűjtéshez,
nyomon követéshez is kínál megoldásokat, szolgáltatásokat.
A GS1 új megoldásai összecsengenek
korunk központi témáival: az élelmiszerbiztonság, az egészség, a
termékhamisítás elleni küzdelem, a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a
termék nyomon követés, a gyógyszer-adagolási, beteggondozási hibák elkerülése
az egészségügy terén - mind olyan kihívás,
melyre a GS1 hatékony eszközt kíván nyújtani globális és helyi szinten
egyaránt. Nem utolsósorban a GS1 azt is felismerte, hogy szabványaival a
jövőben már nem csak a különböző iparágak ellátási láncait és az üzleti élet
képviselőit szolgálhatja, hanem az internet, a digitalizáció és a
mobiltechnológia segítségével a fogyasztók mindennapjait is kényelmesebbé,
egyben biztonságosabbá teheti.
Összességében
a GS1 minden elemével együtt egy olyan komplex rendszer, amelynek a
lehetőségeit egy átlagos vállalkozás a mai napig csupán 10-20%-ban használja
ki. Többek között ezért is törekszünk arra, hogy minden lehetséges módon -
szakmai tanácsadással, képzésekkel és hasznos szolgáltatások fejlesztésével –
támogassuk és bővítsük Partnereink ismereteit. – emeli ki Viszkei György
Hisszük, hogy ezzel hozzájárulunk
nem csak a hazai üzleti világ és a különböző iparágak szereplőinek
sikerességéhez, hanem a vásárlói igények kiváló színvonalú kiszolgálásához,
ezáltal a fogyasztók elégedettségéhez és az emberi élet minőségének javulásához
is.
Bővebb információért keresse fel
weboldalunkat: https://gs1hu.org/gs1-magyarorszag-40-ev