Gyakran Ismételt Kérdések

IV. GS1 szabványok, megoldások


1. Azonosítás
A GS1 Cégprefix hazánkban egy olyan 6–11 számjegy hosszúságú karaktersor, amely egyértelműen azonosítja azt a jogi személyt, aki számára kiadásra került. Minden GS1 Azonosító kulcs a GS1 Cégprefixből kerül képzésre, ahol éppen a GS1 Cégprefix biztosítja minden egyes terméket azonosító GTIN, vagy más GS1 Azonosító kulcs egyediségét. A GS1 Cégprefix a GS1 adatstruktúra része, a GS1 által kezelt GS1 Prefixből és a GS1 Tagszervezet, mint pl. GS1 Magyarország által kiadott Beépülő számból áll.

A GS1 Cégprefix tizenkét különböző, egymással teljesen egységes rendszert alkotó GS1 Azonosítószám típus képzését teszi lehetővé. Részletes leírást a következő oldalon talál: https://gs1hu.org/azonositas-es-szamkiadas

A GS1 azonosító kulcsok (GS1 Identification Keys) teszik lehetővé a termékek, szolgáltatások, helyek, logisztikai egységek, szállítmányok, küldemények, dokumentumok, visszatérő cso­magoló eszközök, nagyértékű tárgyi eszközök, kuponok, alkatrészek/részegységek és termékmodellek nemzetközileg egységes azonosítását. A GS1 azonosító kulcsok meghatározásának szabályai biztosítják a globálisan egyedi és biztonságos azonosító számok kialakítását, amelyeket ágazattól és helytől függetlenül minden kereskedelmi partner használhat az ellátási és kínálati lánc hatékonyságának növelésére. A 12 féle GS1 azonosító kulcs típus rövidítése: GTIN, GLN, SSCC, GRAI, GIAI, GSRN, GDTI, GSIN, GINC, GCN, CPID, GMN.

További információt a következő oldalon talál: https://gs1hu.org/azonositas-es-szamkiadas
Igen, a GS1 rendszert úgy tervezték, hogy az azonosító kulcsoknak nincs mögöttes jelentéstartalmuk. Ez azt jelenti, hogy egyaránt azonosíthatnak kereskedelmi terméket, szervezetet, szállítmányt, tárgyat, stb. bármely ellátási láncban, kiskereskedelemben, egészségügyben, szállításban és logisztikában.
A GTIN (Global Trade Item Number - Globális kereskedelmi áruazonosító szám) egy GS1 azonosító kulcs, amely kereskedelmi áruk globálisan egyedi azonosítására szolgál az ellátási láncban. Kereskedelmi áru minden termék, vagy szolgáltatás, melyeknél igény a rájuk vonatkozó, előre meghatározott információk visszanyerése, és ezen információknak az elosztási folyamat bármely pontján árazás, megrendelés, vagy számlá­zás céljából történő felhasználása. A GTIN azonosító szám típusai: GTIN-8, GTIN-13, GTIN-14 (amerikai földrészen esetleg még alkalmazott: GTIN-12).
Az egyedi termékazonosító számok képzése a GS1 Magyarország Partnerei részére biztosított online szoftver és platform, a SzabványMenedzser szolgáltatás segítségével, illetve a GS1 Magyarország honlapján, a MyGS1 felületen található „Ellenőrző szám számítás" segítségével végezhető el a legegyszerűbben. A GTIN számképzés alapjairól bővebben a MyGS1 oldalán, a Tudástárban elérhető "GTIN szám" című kiadványban található tájékoztatás.
Egyes GS1 Azonosító kulcsoknál a kulcs számjegyeiből számított utolsó számjegy. Ez a számjegy segít ellenőrizni a leolvasó berendezések számára, hogy a számsor jól került-e kiolvasásra. A GS1 Magyarország számkiadást és nyilvántartást segítő szoftvere, a SzabványMenedzser segítségével, illetve a GS1 Magyarország honlapján, a MyGS1 felületen található „Ellenőrző szám számítás" alatt található szoftver segítségével lehet az ellenőrző számot meghatározni.

Abban az esetben kell új számmal ellátni egy új terméket, ha a termék egy korábbi termékhez képest a fogyasztó vagy az ellátási láncban érintett üzleti partnerek számára más terméket fog jelenteni, leggyakrabban árazás, megrendelés vagy számlázás kapcsán, vagy bármely más okból. Így például mindig új GTIN számot kell kiadni, ha megváltozik a termék neve, a termék márkája, a termék leírása, a kereskedelmi áru típusa és változata, a nettó mennyisége (súly, térfogat), stb. A GTIN számok kiadási szabályait részletesen itt érheti el: https://www.gs1.org/1/gtinrules/hu
A GTIN allokátor az a szervezet, amely birtokolja a kereskedelmi áru specifikációját. Szerepkörét tekintve ez elsősorban a gyártó szokott lenni, azonban lehet a kiskereskedő, a nagykereskedő, esetleg a szállító vagy importőr is GTIN allokátor. 
A GLN (Global Location Number - Globális szervezet- és helyazonosító szám) szám a GS1 azonosító kulcsa szervezetek (KI?) és helyek (HOL?) azonosítására szolgáló, mindig 13 karakterből álló szám, amely fizikai, funkcionális, vagy jogi helyeket, virtuális helyeket, valamint jogalanyokat (jogi személyeket) azonosíthat.
Nem, a GS1 Prefix nem a származási országra utal. A GTIN-13 azonosító szám mindig az azonosító számot kiadó GS1 Tagszervezet GS1 Prefixével kezdődik. A GS1 Prefix nem jelzi, hogy a termék egy adott országban vagy egy adott gyártó által készült, bárhol készülhetett a világon. A GEPIR alkalmazás használatával elérhető a cégprefixet, vagy magát a GTIN, GLN, vagy SSCC számot alkalmazó cég hivatalos és nyilvános adatai. 


A GS1 Prefix emellett belső azonosító számok képzésének alapjául is szolgál. A belső azonosító számok egy adott földrajzi területen, vagy cégen belül képzett karaktersorok. Bővebb információt a honlapunk MyGS1 oldalán található Tudástárban, a „Felhasználói kézikönyv”-ben találhat.

Amennyiben GS1 azonosító kulcsot kíván létrehozni, és azt GS1 adathordozóval kívánja feltüntetni, saját GS1 Cégprefix-szel kell rendelkeznie. Lépjen kapcsolatba a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával, hogy részletes információhoz jusson a rendszerhez történő csatlakozással és a cégprefix igényléssel kapcsolatban.

Bővebb információért tekintse meg videónkat!
Igen, amennyiben azt a GS1 szabályai szerint adott GS1 tagszervezet által kiadott GS1 Cégprefixből képezték. Lehetnek 8, 12, 13 vagy 14 számjegy hosszúak, és nem összetéveszthetőek egymással.
A változó mennyiségű kereskedelmi áru olyan áru, amelyet előre meghatározott méret, például tömeg vagy hossz nélkül értékesíthetnek (pl.: lédig gyümölcs, darabolt sajt, darabolt hús). Az azonosító szám a kereskedelmi termék azonosításán kívül a termék változó tulajdonságának, úgy mint árának, mennyiségének megadását is biztosítja.
Az SSCC GS1 Azonosító kulcsot a logisztikai egységek azonosítására használják, világviszonylatban egyedi azonosítást biztosít. A kulcs kiterjesztő számból, GS1 Cégprefixből, sorszám referenciából és ellenőrző számból áll. A GS1 Cégprefixet a GS1 Tagszervezetek adják ki az SSCC azonosító számot képező cégek számára.
Az online kereskedelem fejlődése és az online piacterek térnyerése vezetett oda, hogy a termékek azonosításának időbeli határai elmosódtak. Új kihívást jelent az azonosításban, hogy az internetre felkerült adatok gyakorlatilag soha nem tűnnek el onnan. Erre a GS1 válasza az volt, hogy 2018. december 31. után a GTIN azonosító számok a korábbi szabályozással ellentétben, többé nem adhatók ki újra. Ez alól a szabály alól kivétel:

  • A GTIN törölhető az összes katalógusból anélkül, hogy azt először visszavontként vagy megszűntként jelölnék, és a törlést követően vagy a kereskedelmi partnerrel történő utolsó megosztást követőn (attól függően, hogy melyik későbbi) 12 hónap múlva újra felhasználható, amennyiben az alábbi feltételek közül mindkettő teljesül:
    • a GTIN-t kívülről hozzáférhető/minden fél által elérhető módon (pl.: egy katalógusban vagy közvetlenül a kereskedelmi partner számára) teszik közzé olyan státusszal, amely jelzi, hogy a termék piszkozat, előzetes, vizsgálati vagy más, ezzel egyenértékű státuszú, de nem végleges, visszavont, megszűnt, vagy törölt; és
    • azok a kereskedelmi partnerek, akikkel a GTIN-t megosztják, megegyeznek abban, hogy azt újra felhasználhatják, akár az adatok fogadásának feltételeként (pl.: a GTIN-t egy termékfejlesztési szakasz részeként küldik meg a kereskedelmi partnereknek), vagy a törlést követően (pl.: valamennyi kereskedelmi partner megerősíti, hogy a piszkozat, előzetes vagy vizsgálati státuszú GTIN-t nem terjesztették olyan rendszerbe, amelyet hátrányosan érintene a GTIN ismételt felhasználása).
  • Amennyiben a GTIN-t soha nem teszik külső módon hozzáférhetővé (pl.: egy katalógusban vagy közvetlenül a kereskedelmi partnerrel), akkor azonnal újra felhasználható
  • Azon kereskedelmi áruk esetében, amelyeket kivontak a piacról, majd újra forgalomba hoztak, használhatják az eredeti GTIN-t abban az esetben, ha az eredeti áru nem módosult vagy változott oly mértékben, amely a GTIN számkezelési szabványban meghatározottak szerint új GTIN-t követelne meg. 
A GTIN hozzárendelése egy kereskedelmi tételhez annak a felelőssége, aki a kereskedelmi tétel adatainak meghatározását garantálja és vállalja, azaz a GTIN-eket hozzárendeli a kereskedelmi tételhez. A GTIN allokátort a GTIN-ek kiosztásáért felelős félként használják.
A márkával rendelkező termékek esetében a márkatulajdonos a GTIN kiosztásáért felelős, mivel a márkatulajdonos az a fél, az a szervezet, amely birtokolja a kereskedelmi egység specifikációit és ezáltal az a fél, amely a kereskedelmi egység megfelelő deklarációját garantálni tudja.
Különböző szituációk fordulhatnak elő, amikor a GTIN kiosztó a gyártó, a szállító, az importőr, a nagykereskedő vagy a kiskereskedő cég.
A GS1 Adattartalom azonosítók (AI-k) teszik lehetővé több eltérő információ strukturált egybefűzését és azok egyetlen vonalkód jelképpel történő ábrázolását. Az adattartalom azonosítók olyan kettő-, három- vagy négykarakterű kódok,melyek egyértelműen meghatározzák az őket követő információ tartalmát és formátumát.

GS1 Adattartalom azonosítók alkalmazásával lehetővé válik az adatok elkülönítése, egységes értelmezhetősége, az egyes adat hosszának és formátumának egységesítése. Mindemellett segítik az adatok pontos és egységes bevitelét és feldolgozhatóságát.
Igen, mivel a GS1 szabványon alapuló, egyedi és egyértelmű azonosítási rendszer előnyeinek alkalmazása mind nyitott, mind pedig a zárt térbeli elosztásban támogatott. Így a GS1 Rendszer, amennyiben szükséges, támogatja a cégek korlátozott térbeli elosztásban képzett azonosítószámok használatát, alkalmazásuk azonban nemzeti szinten szabályozott, így javasoljuk, vegye fel a kapcsolatot a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával!

Nem, a belső kódomból nem képezhetek GTIN-t, azonban kereszthivatkozásként kell funkcionálniuk a termékek GTIN száma kapcsán. Javasoljuk, vegye fel a kapcsolatot a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával!

Kuponnak azokat az utalványokat nevezik, amelyek készpénzes értékét a pénztárnál levonják a számlából. A kuponok azonosítása nemzeti szinten szervezett és ebből következően nem biztosít világviszonylatban egyedi megkülönböztetést. Kuponazonosító képzésére kétféle módon van lehetőség.

  • Igényelhetünk kuponazonosító cégprefixet a GS1 Tagszervezettől, amely a 99 értékű GS1 Prefixből képez és bocsát ki kuponazonosító cégprefixet. Segítségével a kuponkibocsátó maga képezhet 13 karakteres kuponazonosítót, amelyet EAN-13 vonalkóddal tud vonalkódban feltüntetni. A kupon szám felépítésének meghatározása az adott területen hatáskörrel rendelkező GS1 Tagszervezet feladata és lehetősége, így alkalmazása országonként jellemzően eltérő. Javasoljuk, a témában vegye fel a kapcsolatot a GS1 Magyarország Ügyfélszolgálatával!

  • Alkalmazhatjuk a Globális kuponazonosító számot (GCN), amely egy olyan GS1 Azonosító kulcs, amely globálisan egyedi kupon azonosítást biztosít az opcionális sorszámmal együtt. A feltüntetésére használható GS1 Adattartalom azonosító az AI (255).
2. Adatgyűjtés
A GS1 Rendszerhez tartozó vonalkód típusok a következők: EAN/UPC jelképcsalád vonalkódjai, ITF-14, GS1-128, GS1 DataBar jelképcsalád vonalkódjai, GS1 QR Code, a GS1 DataMatrix és a GS1 DotCode. Utóbbi három kétdimenziós kód, amelyek modulokból épülnek fel. Az EAN/UPC jelképcsalád vonalkódjai és az ITF-14 és GS1 DataBar jelképcsalád több vonalkód típusa csak GTIN számot tud feltüntetni, míg a GS1-128, a GS1 DataBar jelképcsalád Kiterjesztett típusú vonalkódjai, illetve a kétdimenziós jelképek több GS1 Azonosító kulcs, illetve több adat feltüntetésére is képes GS1 Adattartalom azonosítók (AI) segítségével.
A vonalkód elhelyezésével kapcsolatos legfontosabb kritérium, hogy a jelkép teljes hosszában látható legyen. A jelképen ne legyen gyűrődés, szakadás stb. és legyen elegendő szabad hely a sarkokhoz és a szélekhez képest. Hajlított és hengeres termékeknél (konzerv, üdítő) ajánlott a jelképet úgy elhelyezni, hogy a vonalak a görbült felületre merőlegesen haladjanak (létra elhelyezés), és lehetőség szerint a vonalak párhuzamosak legyenek a nyomtatás irányával.

Kiskereskedelmi leolvasási környezetben egy, míg általános (raktári) környezetben kettő ugyanazon karaktersort feltüntető vonalkód jelkép elhelyezése javasolt.
A vonalkód jelkép olvashatóságának biztosításához megfelelő kontraszt kell, azaz a sötét vonalaknak/moduloknak és a világos háttérnek jelentősen el kell különülnie annak érdekében, hogy a leolvasó berendezés számára könnyen értelmezhető legyen a jelkép. A vonalak színválasztása kapcsán a fekete vonal/modul a legjobb, de használható még a sötétkék és a sötétzöld szín is. Háttér színére pedig legjobb választás a fehér, piros, narancs és a sárga szín. Részletes leírás erről a MyGS1 oldalán elérhető „Termékazonosítás, szám- és vonalkód képzés” című kiadványban található.
A vonalkód alatt feltüntetett karaktersor a vonalkódba kódolt adatok szemmel olvasható megjelenítése, amely feltüntetése mindig kötelező. Ez a karaktersor az azonosító kulcs (termék esetén a GTIN azonosító szám) mellett, további – egy külső ellátási lánc szereplő által előírt – információkat is tartalmazhat.
Amennyiben a termék csomagolásán kis hely áll rendelkezésre, amelyen a GTIN-13 azonosító számot feltüntető EAN-13 vonalkód nem helyezhető el megfelelő méretben, akkor az ún. GTIN-8-as termékazonosító számot szükséges igényelni az adott GS1 tagszervezettől, amelyet EAN-8-as vonalkód jelképpel lehet a terméken megjeleníteni. A GTIN-8 termékazonosító szám alkalmazására akkor van szükség, ha a nyomtatási kísérletek eredményeként az előírt méretű EAN–13 vonalkód jelkép helyigénye meghaladja a nyomtatott címke legnagyobb oldalának 25%-át vagy a teljes nyomtatható felület 12,5%-át; vagy ha a legnagyobb nyomtatott címke kisebb, mint 40 cm2, vagy ha a teljes nyomtatható felület kisebb, mint 80 cm2; illetve ha a hengeres tárgy átmérő kisebb 3 cm-nél.
Nem feltétlenül. A Verified by GS1 hálózaton keresztül történő lekérdezések a GS1 Cégprefixet jogszerűen alkalmazó cégekről adnak vissza információt.

A GS1 szabványok előírásai szerint képzett azonosító számok bárhol értelmezhetőek. A terméken feltüntetett vonalkódot ezért nem szabad felülragasztani, vagy másik vonalkódot elhelyezni rajta. A termék átcsomagolása esetén értelemszerűen szükséges az új azonosítószám képzése. Részletes leírás erről a MyGS1 oldalán elérhető „A GTIN Számkezelés Szabvány” című kiadványban található.

A GS1–128 egy speciális vonalkód jelkép típus, amely alkalmas az üzleti partnerek közötti árucsere esetén a termék azonosításán túl számos terméktulajdonság megadására és azok egyetlen vonalkódban történő ábrázolására.

A GS1–128-as vonalkód jelkép az azonosító számon (pl.: GTIN) túl a GS1 Adattartalom azonosítók használatával további adatok (pl.: gyártási tételszám, fogyaszthatósági határidő, stb.) megjelenítésére is alkalmas. Felhasználói környezetét tekintve elmondható, hogy a kiskereskedelmi pénztárakon áthaladó kereskedelmi áruk azonosító számainak megjelenítésére nem alkalmas, kizárólag az általános raktári elosztás, illetve belső alkalmazási területeken használják.
Amennyiben termékei azonosításához GS1-128 vonalkód jelkép készítésére van szükség, először jogviszonyt kell létesítenie az adott GS1 tagszervezettel.

A regisztráció során Globális cégprefixet kell igényelnie, mert a GS1-128 vonalkód képzéséhez a cégprefixből generálható GTIN termékazonosító számra és/vagy a szállítási egységet azonosító SSCC számra is szükség lesz.
Egyeztesse le kereskedelmi partnerével, hogy a GS1-128 vonalkód jelképbe a GTIN szám mellé milyen információk megadására van szükség (ilyen kiegészítő információ lehet pl.: a minőségmegőrzési- vagy fogyaszthatósági határidő, nettó tömeg, vagy darabszám, gyártási tételszám, gyártási szám, esetleg küldeményszám, stb.)

Amennyiben termékei azonosításához GS1-128 vonalkód jelkép készítésére van szükség, először jogviszonyt kell létesítenie a GS1 Magyarországgal.

 
 A regisztráció során Globális cégprefixet kell igényelnie, mert a GS1-128 vonalkód képzéséhez a cégprefixből generálható GTIN termékazonosító számra és/vagy a szállítási egységet azonosító SSCC számra is szükség lesz.

A GS1-128 vonalkód jelkép elkészítésével kapcsolatos részletes információért a regisztrációt követően, kérjük keresse fel jelszóval védett MyGS1 oldalunkat (https://gs1hu.org/mygs1/belepes), melyen megtalálható „A GS1-128 vonalkód jelkép” című kiadványunk, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot szaktanácsadás szolgáltatásunk, képzéseink kapcsán (info@gs1hu.org).
3. Adatmegosztás
Az EDI lehetővé teszi strukturált adatok automatikus átvitelét számítógépes rendszerek között, elfogadott üzenetszabványokkal, elektronikus eszközök igénybevételével. Az EDI rendszer egy adatfeldolgozáson és adatátvitelen alapuló üzleti technika, amelynek alkalmazásával az áru- és pénzmozgáshoz kapcsolódó üzleti tranzakciókat kísérő dokumentumok (pl.: megrendelés, szállítólevél, számla) adattartalmának kommunikációja jelentősen felgyorsítható, biztonságosabbá tehető és automatizálható. Alkalmazása megkönnyíti a kommunikációt az üzleti folyamatok minden szereplője (vevő, eladó, logisztikai szolgáltató, fuvarozó, pénzintézet stb.) között.
A GS1 EDI az elektronikus adatcseréhez biztosít globális szabványokat, melyek lehetővé teszik az üzleti partnerek közötti egységes és automatikus elektronikus dokumentumcseréjét. Ezáltal az üzleti tranzakciók gyorsan, hatékonyan és pontosan valósulnak meg.

A GS1 EDI szabványok 3 csoportba sorolhatók: GS1 EANCOM, GS1 XML és UN/CEFACT XML.

Magyarországon az EDIFACT-ra épülő GS1 EANCOM szabvány terjedt el az elektronikus adatcserét alkalmazó vállalatok között.
A GS1 szabványos EDI üzenetek bevezetéséhez és használatához GLN szervezetazonosító számmal szükséges rendelkeznie a vállalkozásnak. A GS1 Magyarország a GLN számot a GS1 rendszerbe történő regisztrációt követően adja ki. A technikai megvalósításban az ún. EDI szolgáltatók tudnak segíteni. Fontos tudni, hogy nem szükségszerű ugyanazzal az EDI-szolgáltatóval megállapodni, akivel a kereskedelmi lánc együtt dolgozik, hiszen a szolgáltatók egymás között is kötelesek a kommunikációt biztosítani.


A bevezetés lépéseit írja le Az EDI bevezetése 10 lépésben című kiadvány, melyet a MyGS1 felületen a Tudástárban érhet el. 

Az EDI (elektornikus adatcsere) lehetővé teszi a kereskedelmi partnerek számára, hogy hatékonyan és automatikusan kommunikálják egymással az üzleti tranzakciókat (pl. megrendelés, szállítás, számlázás) leíró adatokat. Az EDI szabványok (mint a GS1 EANCOM vagy GS1 XML) használatával az adatokat gyorsan és pontosan lehet kommunikálni még egymással nem kompatibilis rendszerek között is.

Az EDI sikeres bevezetése jelentős előnyökkel jár minden érintett szereplő számára:

  • Költséghatékonyság – jelentősen csökken a tranzakciók során használt papír mennyisége, ezzel egy időben csökkennek az adminisztrációs feladatok és költségek. A felszabaduló munkaidőben a munkatársak más értéknövelő feladatokat végezhetnek a szervezeten belül.
  • Gyorsaság – percek alatt továbbítható nagy mennyiségű adat egyik számítógépes rendszerből a másikba. A partnerek közötti gyors kommunikáció a vevői elégedettségre is pozitív hatással van.
  • Pontosabb adatok – az EDI kiküszöböli a manuális adatbevitelből eredő hibákat.
  • Hatékonyabb logisztika és nagyobb termelékenység – az EDI segítséget nyújt a termelés, beszerzés és kiszállítás menedzselésében. Az EDI az egyik kulcseleme az ún. just-in-time rendszereknek, hatékonyan csökkenthető a készletszint, a készlethiány és a visszaküldött termékek mennyisége.
A Globális adatszinkronizációs hálózat (GDSN) nem más, mint egy biztonságos digitális csatorna a termékekhez kapcsolódó hiteles törzsadatok világszintű megosztására és szinkronizálására a kereskedelmi partnerek között. Az automatikus, hibamentes és hatékony megosztási módszer miközben megbízható hátteret biztosít a nemzetközi kereskedelemhez, nem utolsó sorban a fogyasztók egyre növekvő információ igényének kiszolgálásában is tökéletes segítség.
A Globális adatszinkronizációs hálózat minősített adatbankok nemzetközi láncolata, így a gyártók és a kereskedők a világ bármely pontjáról képesek egymással egyeztetni az eladásra váró termékek törzsadatait egy GS1 szabványokra épülő rendszerben. 

A beszállítók és a kereskedők, azaz az adatforrások és az adatfogadók a minősített adatbankokon keresztül kapcsolódnak a hálózathoz, amelynek központjában a Globális Regiszter helyezkedik el. A Globális Regiszter feladata az, hogy meghatározott termékattribútumok alapján irányítsa az adatbankok közötti adatforgalmat.

A termékek regisztrációját és az adatforgalom megfelelő irányítását az alábbi attribútumok teszik lehetővé:
  • GTIN (Global Trade Item Number) a termék azonosítására
  • GLN (Global Location Number) az érintett partnerek (adatfogadó, adatforrás) azonosítására,
  • TM (Target Market) a termékinformáció célpiacának meghatározására
  • GPC (Global Product Classification) a termékek osztályozására
A fenti attribútumok alapján a GDSN működési forgatókönyve biztosítja, hogy – mielőtt a termékek teljes adatkészlete bekerül az adatfogadó adatbázisába – az adatforrás adatközlési szándéka összhangban van az adatfogadó adatigényével, vagyis az üzleti megállapodásoknak megfelelően kerülnek belistázásra a termékek a kereskedelmi láncoknál.
A magyarországi GS1 Partnereink számára rendelkezésre áll a hazai GDSN-certifikált adatbank, mely a GS1HUb nevet kapta. Amennyiben hazai vagy nemzetközi partnere GDSN-en keresztül kéri vagy küldi a termékek törzsadatait és még nem rendelkezik adatbanki kapcsolattal, kérjük vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal: Vatai Krisztinával: krisztina.vatai@gs1hu.org
A GDSN bizonyítottan támogatja a felhasználókat az alábbi területeken:

  • Lehetővé teszi a végfelhasználónak – kereskedőnek, viszonteladónak, de akár a fogyasztónak is -, hogy megbízható, friss termékadatokhoz férjenek hozzá;
  • Segít az élelmiszer- és az egészségügyi szektor számára meghatározott előírások és jogszabályok hatékony betartásában;
  • Kiváltja a manuális folyamatokat, jelentősen csökkentve ezzel a hibák lehetőségét;
  • Felgyorsítja a tájékoztatás folyamatát, amivel időt takarít meg az adatkommunikációs folyamatok során;
  • Egy új termék esetében látványosan felgyorsítja a piacra kerülési folyamatot.

Ezeken túl a beszállítóknak és a kereskedőknek egyaránt biztosabb kategóriamenedzsmentet, könnyebb adminisztrációt és adatkezelést, gördülékenyebb logisztikai folyamatokat és nem utolsó sorban elégedettebb fogyasztókat eredményez a GDSN adatbanki szolgáltatás bevezetése.
Az EPCIS a GS1 zászlóshajónak is tekinthető adatmegosztási szabványa, amely lehetővé teszi a láthatóságot a szervezeteken belül, valamint a kereskedelmi partnereket és más érdekelt feleket magában foglaló teljes ellátási láncon keresztül. Segít pontos választ adni a termékek és egyéb eszközök kapcsán a „mit, mikor, hol, miért és hogyan” kérdésekre, lehetővé téve interoperábilis információk rögzítését és megosztását az állapotról, a helyről, a mozgásról és a felügyeleti láncról.
A Core Business Vocabulary (CBV) egy kísérő szabvány, amely meghatározza azokat az adatértékeket, amelyek felhasználhatók az EPCIS szabványban meghatározott adatstruktúrák feltöltésére.

Az EPCIS egy nyomon követést támogató, eseményekre vonatkozó üzenetküldési szabvány, amely lehetővé teszi az ellátási lánc láthatóságát az eseményadatok közös nyelven történő megosztásával a vállalatokon átívelő módon, a vállalatok között és a vállalatokon belül.
Az EPCIS 2.0 támogatja a meglévő és kialakulóban lévő iparági felhasználási eseteket a nyomon követhetőség és az ellátási lánc láthatósága érdekében, és az alábbi információkat nyújtja:

• Az adott létesítményben előállított vagy onnan szállított termékek holléte a nyomon követés támogatása érdekében
• Egyedi tételek, nagyobb csomagolási egységek, raklapra rakott csomagolási egységek és konténerbe kerülő raklapok összesítése
• Üzleti szempontból releváns szenzoradatok időbélyegzett sorozata (pl. kritikus mechanikai alkatrészekhez vagy hőmérséklet-szabályozott szállításokhoz)
• Részletek a vegyszerek és mikroorganizmusok mért koncentrációiról élelmiszerbiztonsági alkalmazásokhoz
• Pontos áttekintés a termékkészletről vagy a berendezések rendelkezésre állásáról az elosztóhelyek hálózataiban
• A romlandó eszközök (pl. oltóanyagok) lejárata az időben történő felhasználás és a „first in/first out” elosztás biztosítása érdekében
• A betakarítással, termeléssel, szállítással és helyszínekkel kapcsolatos tanúsítási adatok, mint például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy a víz és a föld hatékony felhasználása

A GS1 figyeli az üzleti követelmények és azon technológiák folyamatos fejlődését, amelyekre a vállalkozások mindenhol támaszkodnak. Az EPCIS segíti az iparágakat abban, hogy további átláthatóságot biztosítsanak az általuk gyártott és forgalmazott entitásokkal kapcsolatban. Ahogy az ipar folytatja digitális átalakulását a fenntarthatóbb és hatékonyabb körforgásos ellátási láncok felé, a GS1 az EPCIS fejlesztésével válaszolt erre az igényre.
A kereskedelmi partnerek most már szabványosított módszerrel rendelkeznek az érzékelők által biztosított adatok, valamint a termék- és folyamattanúsítványok eseményüzenetekbe történő belefoglalására – ez pedig lehetővé teszi a közös nyelv még kiterjedtebb használatát a rendszerek közötti hatékony kommunikációban.
Az EPCIS / CBV 2.0 egy jelentős frissítés, amely számos új funkciót kínál, és célja, hogy csökkentse a bevezetés nehézségeit a vállalkozások és a fejlesztők számára. Az EPCIS legújabb kiadása olyan funkciókat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az iparágak számára, hogy további értéket generáljanak az ellátási lánc eseményeiből, valamint olyan technikai lehetőségeket, amelyek megfelelnek az adatmegosztási innováció ütemének.

Az EPCIS / CBV 2.0 a következőket támogatja:
Szenzoradatok az eszközök állapotának (pl. hidegláncokban) és az ipari IoT-folyamatoknak monitorozásához
• Termékekre, szervezetekre és helyszínekre vonatkozó tanúsítási adatok
Kapcsolt, kereshető online definíciók minden esemény adatmezőhöz és osztályhoz, kódlistához és értékhez
JSON / JSON-LD fejlesztőbarát szintaxis,
REST API az eseményadatok rögzítéséhez és lekérdezéséhez, megkönnyítve az EPCIS integrálását az egyre jobban fejlődő alkalmazásokba
GS1 Digital Link URI szintaxis a GS1 azonosítók kifejezésére az EPCIS eseményadatokon belül

A Verified by GS1 – vagyis a „GS1 által ellenőrzött” elnevezésű szolgáltatás – nem más, mint a GTIN számok (Global Trade Item Numbers® - Globális kereskedelmi áruazonosító szám) globális nyilvántartása,amely annak az ellenőrzésére ad lehetőséget, hogy egy adott termékhez a 7 alapvető termékadat (attribútum) elérhető-e, hozzáférhető-e.

A Verified by GS1 azzal a céllal került kialakításra,hogy lehetőséget adjon annak ellenőrzésére, hogy egy adott termékhez a GS1 szabványrendszer szabályainak és útmutatóinak megfelelően lett-e egyedi GTIN szám képezve (ahogyan azt a GTIN Menedzsment Szabványok előírják) és ezt a kereskedelmi partnerek is megerősíthessék. Azáltal, hogy a Verified by GS1 nyilvántartásban regisztrálásra kerülnek a hiteles, jogszerű GTIN számok és minden újonnan képzett GTIN szám egy minimális attribútum megadásával, amelyek segítenek a terméket egyértelműen azonosítani, a szolgáltatás lehetővé teszi a márkatulajdonosoknak, hogy megerősítsék a termékeik GTIN-jének elérhetőségét és hitelességét.

A cégek és vállalkozások egy csoportja a CGF (Consumer Goods Forum szervezet) keretében és a GS1 szervezetben közösen tűzték ki célul, hogy felülvizsgálják azokat a módszereket, amelyekkel ők és üzleti partnereik létrehoznak és egymással megosztanak termékadatokat és létrehoznak egy olyan új rendszert, amely jobb adatminőséget, teljesebb körű információkat és az adatok egyszerűbb megosztását teszi majd lehetővé. A résztvevők 5 pilot projekten dolgoztak együtt, amelyek egységesen rámutattak az egyedi azonosítók és a kulcsattribútumok érvényesítésének szükségességére – így ezek lettek a Verified by GS1 szolgáltatás alapkövei.

A Verified by GS1 nyilvántartás alkalmazói között megtalálhatók a gyártók, a kereskedők és piacterek, a márkatulajdonosok, a szolgáltatók, az ügynökségek, az applikáció fejlesztők, az iparági szervezetekés még sokan mások, gyakorlatilag bármilyen szervezet, amelyiknek szükséglete egy márka vagy egy GTIN szám hitelesítése. A Verified by GS1 2019-ben került kialakításra és egyre szélesebb körben éri el az érintetteket a különböző nemzeti és nemzetközi piacokon.

4. Üzleti alkalmazások
A nyomon követés – az ISO 9001: 2015 szabvány szerint – képesség egy adott objektummal kapcsolatos tevékenység folyamatának, a felhasználásának, illetve a helyzetének követésére.
Termék vagy szolgáltatás esetén, a nyomon követhetőség a következőkre vonatkozhat:
• anyagok és összetevők eredete;
• feldolgozási történet;
• a termék vagy szolgáltatás elosztása és elhelyezése a szállítás után.

A fenti definíciót a GS1 is elfogadja, de kifejezetten kiterjeszti a teljes ellátási láncra. Ennek értelmében úgy fogalmazza meg, hogy a nyomon követés láthatóságot és átláthatóságot jelent a teljes ellátási láncban annak bármely pontján és bármely időpillanatában.
Ez azt jelenti, hogy egy adott ellátási lánc bármely szereplője bármikor meg tudja válaszolni egy kiválasztott nyomon követendő egységre vonatkozóan az alábbi kérdéseket:
Ki? – az érintett felek azonosítása
Hol? – az érintett fizikai helyszínek azonosítása
Mi? – az érintett nyomon követendő egység(ek) azonosítása
Mikor? – a nyomonkövetési események dátuma és időpontja
Miért? – a nyomonkövetési esemény meghatározása

A GS1 Globális Nyomonkövetési Szabványa (GS1 Global Traceability Standard) lehetővé teszi az átjárhatóságot a különböző nyomonkövetési rendszerek között az ellátási lánc teljes hosszában, miközben kielégíti a speciális üzleti, iparági, vagy nemzeti nyomonkövetési igényeket is. Ezen túl, miközben a vállalkozások gyakran szembesülnek eltérő és sokféle jogszabályi és üzleti nyomonkövetési igénnyel, a GS1 Globális Nyomonkövetési Szabványa egy egységes folyamatot ír le, mely minden felmerülő igényre választ és megoldást biztosít.
A GS1 Globális Nyomonkövetési Szabványa rendelkezésre áll minden típusú és méretű vállalkozásnak az ellátási láncokban. Mivel meglévő jól bevált gyakorlatokon alapszik, technológia független, ezáltal minden kereskedelmi partner kiválaszthatja a piacon elérhető azon technikai megoldást, amely számára a legmegfelelőbb.
A nyomon követés biztosítása a teljes ellátási lánc mentén minden résztvevőtől elkötelezett hozzáállást igényel: a nyersanyag beszállítóktól kezdve a csomagolást szolgáltató cégektől a gyártókon, szállítókon, logisztikai szolgáltatókon át a kereskedőkig, legyenek bármilyen méretűek és legyen a működési környezetük akármelyik ország. Éppen ezért a nyomonkövetési rendszereknek felhasználóbarát, a meglévő iparági megoldásokkal kompatibilis, és interoperábilis rendszereknek kell lenniük, hogy a teljes ellátási láncot lefedhessék.

A kormányok tisztán megfogalmazott céljai és útmutatói segíthetnek az egységes keretrendszer kialakításában. A minőségbiztosítási szakemberek kiemelt szerepet kapnak a vállalkozásokon belül a hatékony nyomonkövetési rendszer kialakításában, míg a logisztikai menedzserek és szolgáltatók, valamint a szállítók számára elengedhetetlen a kiváló adatkövető rendszer, hogy tisztában legyenek az általuk mozgatott, szállított termékek aktuális helyével. A tapasztalt és jól képzett nyomonkövetési auditorok szerepe nagyon fontos annak megállapításában, hogy az adott nyomonkövetési rendszer valóban hatékony és a céloknak megfelelő-e.

Fontos tehát, hogy az ellátási lánc minden érintett kulcsszereplője tisztában legyen az általa betöltött szereppel és felelősségi körrel az ellátási láncban.
A GS1 Globális Nyomonkövetési Szabványa egységesen követendő minimális követelményeket és üzleti szabályokat határoz meg, melyeket követni kell egy nyomonkövetési rendszer bevezetésekor. Külön feladatokat határoz meg a fizikai termékáramlásra és az információáramlási folyamatokra vonatkozóan:

  • A tervezés és szervezés alfolyamat azt határozza meg, hogy a kereskedelmi partnereknek hogyan szükséges együttműködni a nyomonkövetési rendszer tervezésében
  • A törzsadat egyeztetési alfolyamat azt határozza meg, hogy hogyan szükséges azonosítani a résztvevőket (üzleti partnereket), a fizikai helyeket, a kereskedelmi egységeket és amennyiben szükséges, az egyes tárgyakat is. Azt is előírja, hogyan cseréljenek törzsadatokat egymással a kereskedelmi partnerek.
  • A nyomonkövetési adat-nyilvántartás alfolyamat azt határozza meg, hogy hogyan kell kiosztani, és alkalmazni az azonosító számokat a nyomon követéshez, illetve hogyan kell gyűjteni és megosztani a nyomonkövetési adatokat a fizikai termékáramlás során
  • A nyomonkövetési igény alfolyamat azt mutatja meg, hogyan kell nyomonkövetési igényt kezdeményezni, illetve ilyen igényre reagálni.
Valójában mindannyian fogyasztók vagyunk és mindannyian elvárjuk, hogy a termék amit megvásárolunk, megfelelő időben megérkezzen, konzisztens minőségű és nem utolsó sorban biztonságos legyen. A GS1 Nyomonkövetési Szabvány segít a vállalkozásoknak ezen elvárások teljesítésében. Ha más minőségbiztosítási és biztonsági rendszerekkel párhuzamosan a szabványos azonosítást is alkalmazzuk, könnyebben elérhetjük, hogy a megfelelő anyagok és termékek zökkenőmentesen érkezzenek az ellátási lánc következő pontjához. Ha pedig valamilyen probléma adódik, a szabvány alkamazása  abban segít, hogy gyorsan és pontosan elkülöníthessük a nem biztonságos, vagy hibás termékeket és kivonjuk őket az ellátási láncból, ezzel is biztosítva, hogy az eladásra kerülő termékek valóban megbízhatóak.
Az információmenedzsment nézőpontjából egy nyomonkövetési rendszer bevezetése az ellátási láncban kizárólag minden érintett szereplő bevonásával lehetséges, akik szisztematikusan összekötik a nyersanyag, a félkész- és késztermékek fizikai áramlását a hozzájuk tartozó információkkal. Ez az ellátási láncok holisztikus megközelítését kívánja meg, amely a leginkább egy közös üzleti nyelv bevezetésével érhető el, vagyis a GS1 rendszerrel. A GS1 rendszer semleges, és univerzális elfogadottsága világszerte, egyedülálló módon alkalmassá teszi arra, hogy megfeleljen a nyomonkövetési igények kielégítésére és a bevezetések támogatására.
A GS1 rendszer alkalmas arra, hogy globálisan egyedi azonosítást biztosítson a kereskedelmi egységek, vagyontárgyak, logisztikai egységek, szervezetek és helyek azonosításához, tökéletesen illeszkedve a nyomonkövetési célok megvalósításába. Világszerte piacvezető vállalkozások ismerték már fel a GS1 alapú nyomon követés fontosságát.
A termékek áramlása felfelé és lefelé az ellátási láncok mentén egy egyre bonyolultabb összetételű hálózati rendszerben történik, ami megteremtette az átláthatóság iránti piaci igényt. A nyomon követés támogatja a jó logisztikai gyakorlatokat, a minőség- és kockázatmenedzsmentet egyaránt. Egy visszahívás során annak biztosítása, hogy a problémát minél pontosabban meghatározzuk, és annak helyét izolálni tudjuk, életbevágóan fontos az ellátási láncokban.

A nyomonkövetési rendszereket hagyományosan a reklamációk kezelésére alkalmazták, illetve annak megállapítására, hogy a fogyasztók számára lényeges attribútumok egy adott termék kapcsán elérhetőek, vagy sem (mint pl. a fairtrade, az organikus jellemző, az allergének, a termék eredete stb.). Mára a nyomon követés egyes szektorokban és országokban a jogszabályi előírások által meghatározott szükséglet szintjére emelkedett. És még ezen is túl, kiváló eszköz a termékhamisítás elleni küzdelemben és a márkavédelem erősítésében.

Egy megfelelően kiépített, a fizikai árumozgásról automatikusan adatokat gyűjtő, digitális nyomonkövetési rendszer azonban nem csak a jogszabályi megfelelőséget és a pontos visszahívhatóságot képes támogatni, hanem olyan adatbázist épít folyamatosan, amely a vállalkozások folyamatainak és tranzakcióinak üzleti elemzését teszi lehetővé. Így, például pontos adatokat alapján, objektíven vizsgálható a beszállítóink teljesítménye, a termelési és logisztikai folyamatok ingadozásainak okai, a vevői elvárásoknak történő megfelelés következményei a saját működésünkre nézve.
A belső nyomon követés szükséges, de nem elégséges a teljes ellátási lánc-szintű nyomon követéshez. Ahhoz, hogy az ellátási lánc teljes terjedelmében működhessen, az egyes partnerek nyomonkövetési rendszereinek összekapcsolhatóknak, vagyis interoperábilisnak kell lenniük. A GS1 szabványok közös nyelvet biztosítanak a nyomonkövetési rendszerek interoperabilitásához. Ez magában foglalja a GS1 azonosító kulcsokat a termékek, szereplők azonosításához, a szabványokat a vonalkódok képzéséhez és adatok RFID tagekbe történő kódolásához, és szabványokat az adatcseréhez.

Nézzünk egy példát:

Egy magyar cég Szlovákiába exportál. Ha a beszállító hazai vállalkozás nem használ GS1 szabványokat, a fogadó szlovákiai félnek manuálisan kell bevinnie a rendszerébe a kapott termékekről az információkat, sőt, át is kell címkéznie azokat. Ha azonban mindkét fél használ GS1 szabványokat, akkor közvetlenül tudják alkalmazni a terméken a gyártó által már elhelyezett vonalkódot és automatikusan bevételezni tudják az abban feltüntetett adattal, összevetve az elektronikusan előre megküldött információkkal. Ez a folyamat biztosítja a nyomon követést az egész ellátási láncban, és nem utolsó sorban költségkímélő, gyors, minőségi adatokat eredményez és az egész működésre vonatkozóan hatékonyabb folyamatokat indukál. Ebben az esetben a termékek és logisztikai egységek azonosítására GTIN-t és SSCC-ét használnak, a logisztikai címkén GS1-128 vonalkódot vagy GS1 Datamatrix kétdimenziós kódot, illetve a szállítólevél kommunikációjára GS1 EDI DESADV elektronikus üzenetet.