Új, élelmiszer-pazarlás elleni szabályok léptek életbe

2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában.

A törvénymódosítás alapján – az élelmiszer-pazarlás megelőzése, valamint csökkentése érdekében – 2022. február 1-jétől a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer ugyan továbbra sem hozható forgalomba élelmiszerként (vagyis emberi fogyasztásra szánt termékként), ugyanakkor, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet tavalyi módosítása alapján, ingyenes adományozás céljából, a rendeletben foglalt bizonyos feltételek teljesülése esetén, illetve FELIR azonosító birtokában mégis forgalomba hozható.

A minőségmegőrzési idő azt az időintervallumot jelzi, amelyen belül az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. A bontatlan és a csomagoláson ajánlott módon tárolt élelmiszerek legtöbb esetben a minőségmegőrzési idő lejártát követően is alkalmasak emberi fogyasztásra, de előfordulhat, hogy ekkorra már elvesztették ízüket, illatukat vagy szerkezetüket.

A fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Vagyis a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer emberi fogyasztásra alkalmatlan, szélsőséges esetben elfogyasztása az emberi egészségre kifejezetten káros.

Amennyiben az élelmiszerlánc felügyeleti díj megfizetésére kötelezett, napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a 2021-es naptári év során az élelmiszerlánc felügyeleti díj alapjául szolgáló tevékenységeiből összesen legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételre tett szert, akkor

  • egyfelől jogosult lesz a kereskedelmi forgalmazási céllal birtokában lévő élelmiszert karitatív szervezet javára felajánlani;
  • másfelől köteles lesz a saját maga által megalkotott élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint eljárva, a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert az időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan megalakuló, Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: „ÉMK”) részére felajánlani.

A fent meghatározott árbevételt el nem érő élelmiszer-vállalkozók számára az ÉMK részére történő felajánlás önkéntes és természetesen ezek a cégek is jogosultak lesznek a karitatív szervezeteknek történő felajánlásra.

A törvénymódosítás értelmében a 2021-ben legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedő cégek 2022. február 1-jétől kötelesek követni a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal rendelkező, általuk forgalmazott élelmiszer minőségmegőrzési idejét, és ezen időpont lejártát megelőzően (legalább) 48 órával kötelesek lesznek az érintett élelmiszereket az ÉMK részére ingyenesen átadni.

Az ÉMK egy 100%-ban állami tulajdonú társaság, amely felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (vagyis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; NÉBIH) gyakorolja. Az ÉMK fő feladata az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálása, melynek keretében egyebek mellett felügyeli az erre kötelezett cégek élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, valamint élelmiszermentési adatbázist vezet az élelmiszermentésben közreműködő szervezetekről.


Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szintén egy 2022. február 1-jétől érvényes, és elkészítésére kizárólag a 2021-ben legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt realizáló élelmiszer-kiskereskedő társaságok lesznek kötelesek. Ennek a tervnek tartalmaznia kell az adott cégnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt csökkentés mértékét, valamint az önkéntesen és kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét.

Az Élelmiszerhulladék-csökkentési terv el nem készítése, vagy az elkészített terv ÉMK-hoz történő benyújtásának elmaradása az arra kötelezett társaságok esetében az ún. élelmiszermentési bírság kiszabását eredményezheti, melynek alkalmazására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv lesz jogosult.

Ugyanezen bírság szabható majd ki azokra a társaságokra is, akik ugyan benyújtották a tervet, de az év során kiderül, hogy az általuk termelt élelmiszerhulladék éves szinten 2%-ot meghaladó mértékben átlépte a tervükben rögzített mértéket.

Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege 15 ezer Ft, legmagasabb összege pedig a megelőző üzleti évre vonatkozó élelmiszerlánc felügyeleti díj 0,6%-a lesz. Mivel az élelmiszerlánc felügyeleti díj mértéke az előző évi árbevétel 0,1%-a, így a bírság mértéke a 2021-ben 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél akár a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja.

Az új szabályozás 2022. február 1-jén lépett hatályba, így az élelmiszerhulladék-csökkentési tervet első alkalommal 2022. május 31-ig kell majd elkészítenie és az ÉMK részére benyújtania az érintett élelmiszer kiskereskedőknek.

A változások csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkoznak, ebből kifolyólag csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érintenek. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szabályozás kiterjesztésre kerül az alacsonyabb árbevételű cégekre is.

Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY 237. szám

Cimkék:


Rendben További információk