A workshopon elhangzott, hogy a profit növelése érdekében a 21. század kihívásai közé tartozik:
A változás küszöbén állunk, változik a gazdaság és a gazdasági környezet.
A vásárlók egyre inkább igénylik „a termőföldtől az asztalig” történő nyomon követést, szeretnének az adott termékről minél több információt tudni. A digitalizáció nemcsak a jobb profit elérése miatt kap kiemelt helyet, a generációváltás is magával hozza ezt az irányt. Az okoseszközök beszerzése egyre egyszerűbb, a fenntarthatóság pedig egyre fontosabb a vevőknek és a kormányoknak is. Az élelmiszerellátás egyre inkább veszélybe kerül a globális felmelegedéstől, a talajeróziótól, amely minőségi és mennyiségi romlást is okoz a terményben, valamint a közelmúltban kirobbanó háborútól is. A folyamatok optimalizálása elkerülhetetlen, gyors, pontos és hatékony adatgyűjtésre van szükség, hogy a kihívásoknak meg tudjanak felelni az agrárszektor képviselői.
Az agrárszektor digitalizációja már Magyarországon is elkezdődött. Aki lépést akar tartani, annak csatlakoznia kell az új irányhoz!
A konferencián bemutatásra kerültek magyar esetpéldák is, magyar gazdaságok, amelyek az innováció irányába mozdultak el.
A trágyakezelő rendszerben többször történt meghibásodás, emiatt nem tudták hasznosítani a trágyát és veszélyes hulladékként kellett elszállítani, ami dupla költségkiesést, több tízmillió forint veszteséget eredményezett. A gépészeti elemek kontroll alá vonásával oldották meg a problémát. A beruházásra fordított költségek 3 hónap alatt térültek meg, ugyanis a bevezetés óta nem történt meghibásodás a rendszerben.
Az ország legnagyobb sertés előnevelő telepén, egy 52 épületből álló, 40.000 állat befogadására képes telephelyen korszerűbb tartástechnológiát kívántak bevezetni. Szenzoros istállófelügyeleti rendszer valósult meg, 12 db multiszenzor méri és naplózza a hőmérséklet, páratartalom, ammónia és CO2, valamint a fénymennyiség és zajszint adatokat. A rendszer a mérés és adatgyűjtés mellett képes riasztások kezelésére is, ami a telepen dolgozó állatgondozóknak hatalmas segítség, hiszen rögtön okostelefon alkalmazáson keresztül nyomon tudják követni az épület környezeti adatait. A rendszer része a cégcsoport összes telephelyére kiépített beléptető és munkaidő nyilvántartó rendszer. Kevesebb emberi erőforrás szükséges az új rendszer üzemeltetéséhez, és így kevesebb az emberi hibákból eredő kockázat is. A szenzorok bevezetése után fény derült arra, hogy a telep egyik részén alacsonyabb a hőmérséklet, a sertések emiatt fáztak, agresszívak lettek és több egyed is elhullott. Az automatizált rendszerek bevezetése tehát a meglévő hibákat is kiküszöböli és így felesleges kiadásokat takarít meg.
Teljes felügyeletet megvalósító rendszer bevezetésére került sor, amely szabályozza, hogy mikor mennyi energiára van szükség. Az automatizált folyamatok bevezetésével kb. 30%-kal kevesebb lett az energiafelhasználás, mint korábban.
QR-kódok segítségével a beérkező teherautó sofőrje okostelefonon megnézi, hogy melyik silóhoz kell beállnia. Nincs szükség emberek segítségére a navigáláshoz. Ezzel 2 ember munkáját tudták más területre átszervezni.
Az elkövetkezendő években nőnie kell a feldolgozás mértékének, amelyhez adatokra és digitalizációra van szükség, így a konferencia egyik szlogenje „Az adat az új olaj!” volt, hiszen az adatok óriási értéket képviselnek. Az előadók kiemelték, hogy ezt az „új olajat” lehet rosszul és jól is használni. A gazdák sokszor gyorsan és olcsón akarják megoldani az adatok szolgáltatását, ami helytelen, rossz minőségű adatokhoz vezethet, ez pedig hatalmas károkat okozhat.
A globálisan alkalmazott, szabványalapú nyomon követéssel valós adatokat lehet feldolgozni, amelyek elemzésével megalapozott üzleti döntések keletkeznek. Tudja meg Ön is, hogy a szabványok ereje miként segít Önnek, hogy helyesen dolgozza fel az adatait! Kérje munkatársaink segítségét!
https://www.gs1hu.org/nyomonkovetes
