Intelligens mezőgazdaság, digitalizált élelmiszeripar

A magyar gazdák egyre nyitottabbak a csúcstechnológiai fejlesztésekre, annak érdekében, hogy javítsák mindennapi munkájuk hatékonyságát. De kihasználják-e a gazdák a digitalizációban rejlő lehetőségeket? Valóban terjed a szenzorok és drónok használata és a robotizáció? Mire használhatóak az így kapott adatok? Az iFood Élelmiszer Klaszter, az innomine DIH és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által 2022. május 31-én megtartott, „Intelligens mezőgazdaság, digitalizált élelmiszeripar” című rendezvényen ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat.


A workshopon elhangzott, hogy a profit növelése érdekében a 21. század kihívásai közé tartozik: 

  • a jobb munkaerő kihasználtság, hiszen egyre kevesebb erőforrás áll rendelkezésre, egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni,
  • különböző szenzorok és adatok használata, a minél hatékonyabb folyamatok miatt,
  • a digitalizáció, a rendelkezésre álló adatok automatikus és gyors használata, a versenytársak megelőzése/utolérése miatt elkerülhetetlen a bevezetése.

A változás küszöbén állunk, változik a gazdaság és a gazdasági környezet. 

A vásárlók egyre inkább igénylik „a termőföldtől az asztalig” történő nyomon követést, szeretnének az adott termékről minél több információt tudni. A digitalizáció nemcsak a jobb profit elérése miatt kap kiemelt helyet, a generációváltás is magával hozza ezt az irányt. Az okoseszközök beszerzése egyre egyszerűbb, a fenntarthatóság pedig egyre fontosabb a vevőknek és a kormányoknak is.  Az élelmiszerellátás egyre inkább veszélybe kerül a globális felmelegedéstől, a talajeróziótól, amely minőségi és mennyiségi romlást is okoz a terményben, valamint a közelmúltban kirobbanó háborútól is. A folyamatok optimalizálása elkerülhetetlen, gyors, pontos és hatékony adatgyűjtésre van szükség, hogy a kihívásoknak meg tudjanak felelni az agrárszektor képviselői.

Az agrárszektor digitalizációja már Magyarországon is elkezdődött. Aki lépést akar tartani, annak csatlakoznia kell az új irányhoz!

A konferencián bemutatásra kerültek magyar esetpéldák is, magyar gazdaságok, amelyek az innováció irányába mozdultak el.

Okostrágya kezelés:

A trágyakezelő rendszerben többször történt meghibásodás, emiatt nem tudták hasznosítani a trágyát és veszélyes hulladékként kellett elszállítani, ami dupla költségkiesést, több tízmillió forint veszteséget eredményezett. A gépészeti elemek kontroll alá vonásával oldották meg a problémát. A beruházásra fordított költségek 3 hónap alatt térültek meg, ugyanis a bevezetés óta nem történt meghibásodás a rendszerben.

Környezeti adatmérések egy sertéstelepen:

Az ország legnagyobb sertés előnevelő telepén, egy 52 épületből álló, 40.000 állat befogadására képes telephelyen korszerűbb tartástechnológiát kívántak bevezetni. Szenzoros istállófelügyeleti rendszer valósult meg, 12 db multiszenzor méri és naplózza a hőmérséklet, páratartalom, ammónia és CO2, valamint a fénymennyiség és zajszint adatokat. A rendszer a mérés és adatgyűjtés mellett képes riasztások kezelésére is, ami a telepen dolgozó állatgondozóknak hatalmas segítség, hiszen rögtön okostelefon alkalmazáson keresztül nyomon tudják követni az épület környezeti adatait. A rendszer része a cégcsoport összes telephelyére kiépített beléptető és munkaidő nyilvántartó rendszer. Kevesebb emberi erőforrás szükséges az új rendszer üzemeltetéséhez, és így kevesebb az emberi hibákból eredő kockázat is. A szenzorok bevezetése után fény derült arra, hogy a telep egyik részén alacsonyabb a hőmérséklet, a sertések emiatt fáztak, agresszívak lettek és több egyed is elhullott. Az automatizált rendszerek bevezetése tehát a meglévő hibákat is kiküszöböli és így felesleges kiadásokat takarít meg.

Biogáz üzem felügyelete:

Teljes felügyeletet megvalósító rendszer bevezetésére került sor, amely szabályozza, hogy mikor mennyi energiára van szükség. Az automatizált folyamatok bevezetésével kb. 30%-kal kevesebb lett az energiafelhasználás, mint korábban.

Takarmányszállítás QR-kódokkal:

QR-kódok segítségével a beérkező teherautó sofőrje okostelefonon megnézi, hogy melyik silóhoz kell beállnia. Nincs szükség emberek segítségére a navigáláshoz. Ezzel 2 ember munkáját tudták más területre átszervezni.

„Az adat az új olaj!”

Az elkövetkezendő években nőnie kell a feldolgozás mértékének, amelyhez adatokra és digitalizációra van szükség, így a konferencia egyik szlogenje „Az adat az új olaj!” volt, hiszen az adatok óriási értéket képviselnek. Az előadók kiemelték, hogy ezt az „új olajat” lehet rosszul és jól is használni. A gazdák sokszor gyorsan és olcsón akarják megoldani az adatok szolgáltatását, ami helytelen, rossz minőségű adatokhoz vezethet, ez pedig hatalmas károkat okozhat.

A globálisan alkalmazott, szabványalapú nyomon követéssel valós adatokat lehet feldolgozni, amelyek elemzésével megalapozott üzleti döntések keletkeznek. Tudja meg Ön is, hogy a szabványok ereje miként segít Önnek, hogy helyesen dolgozza fel az adatait! Kérje munkatársaink segítségét!

https://www.gs1hu.org/nyomonkovetes

Cimkék:


Rendben További információk