Élelmiszer-nyomonkövetés - a változások három mozgatórugója 2020-ban

A koronavírus (COVID-19) kitörése és az azt követő ellátási lánc-kihívások előtt a 2020-as év az élelmiszerbiztonság tekintetében vitathatatlanul a leginkább jövőorientált évnek számított. Tekintettel a feltörekvő technológiák ígéretes fejlődésére és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeletének (FDA) közelgő „Az Intelligensebb Élelmiszer-biztonság Új Korszaka” címet viselő tervezetére, az iparág továbbra is készen áll arra, hogy lépéseket tegyen az élelmiszer-ellátási láncot évek óta jellemző pazarlás megállítása, és nagyobb átláthatóságának elérése érdekében.

Ezen fejlesztések mellett a fogyasztók továbbra is nagyobb befolyást gyakorolnak az ellátási lánc gyakorlataira, és nemcsak biztonságosabb élelmiszereket követelnek meg, hanem adatokat is, amelyek alátámasztják az olyan marketing állításokat, mint a „bio-”, a „tiszta-” vagy a „helyi forrásból származó”. Ennek várhatóan növekedni fog a jelentősége, mivel a COVID-19 válság alatt kimerült fogyasztókat még inkább érdekli az átláthatóság és a bizalomépítés azokkal a márkákkal, amelyekre a nehéz időkben támaszkodtak.. Az ötlet nem más, mint hogy ha a márkák és a kiskereskedők hajlandóak lennének több információt elérhetővé tenni, az növelné a bizalmat.

Az új évtized kezdete, 2020, már most fordulópontnak tűnik az élelmiszer-ellátási lánc számára. Bővítsük ki az élelmiszer-nyomonkövetés változásainak három fő tényezőjét – a szabályozási tevékenységet, a technológiai hatást és a fogyasztó-központúságot – az előttünk álló évben, és tárjuk fel, hogy az élelmiszer-biztonsági szakemberek előtt álló lehetőségek hogyan érhetnek el valós hatásokat.




Szabályozási tevékenység: Az intelligensebb élelmiszer-biztonság és az FSMA új korszaka

Az FDA széles körű kezdeményezését, az „Intelligensebb Élelmiszer-biztonság Új Korszakát” tavaly tavasszal mutatták be. A jelentés megújult energiákkal foglalkozik az élelmiszerek nyomon követhetőségével és számos támogató megjegyzést eredményezett a különböző élelmiszeripari szervezetektől a tavalyi hozzászólási időszak lezárulta előtt. Egy modern megközelítést vázol fel, amely az élelmiszer-biztonsági korszerűsítési törvényben (FSMA) 2011-ben meghatározottakra épül, ugyanakkor felismeri, hogy azóta hogyan változott az ellátási lánc.

A terv négy területen szólít fel együttműködésre és összpontosításra:

  • műszakilag alkalmas nyomon követhetőség és élelmiszerrel terjedő járványkitörésre adott válasz:
  • intelligensebb eszközök és megközelítések a megelőzéshez;
  • új üzleti modellek és a kiskereskedelmi korszerűsítés;
  • és az élelmiszer-biztonsági kultúra.

A projekt, minden egyes részében nyilvánvaló hasonlóságokkal, egyszerűen fogalmazva arra fókuszál, hogy kihasználjuk azt, ami már működik, az élelmiszerek nyomon követésére, iktassuk ki az elavult papír alapú folyamatokat, amelyek akadályozzák a nyomon követhetőséget, és derítsük fel, mi javíthatja az alap nyomon követhetőségi folyamatokat.

A GS1 szabványok már most is jelentős szerepet játszanak a kezdőponttól végpontig terjedő nyomon követhetőség elősegítésében, mivel lehetővé teszik az ellátási lánc átláthatóságát. A rendszerezett, következetesen gyűjtött és megosztott adatok nagyobb valószínűséggel lesznek eredményesek a nyomonkövetési kihívások megoldásában, és alapvető fontosságúak ahhoz, hogy valamennyi ellátási lánc partnernél meg lehessen állapítani, hová került a termék, és folyamatosan kommunikálni lehessen a visszahívásban vagy visszavonásban használt kulcsfontosságú adatokat.

Azok az élelmiszeriparban érdekelt felek, amelyek már a GS1 szabványokon alapuló rendszereket működtetik, valószínűleg a leginkább felkészültek a jövőbeli nyomonkövetési követelményekre. Az élelmiszer-biztonsági szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy ebben az évben szélesebb körű oktatásra van szükség a farmok szintjén történő nyomon követhetőség, valamint a digitális nyilvántartás tekintetében, ami a jövőbeli FSMA-szabályok várható követelménye. Az „egyet előre, egyet hátra” nyomon követhetőség már nem elég jó. Itt az ideje, hogy több automatizálást vezessünk be a nagyobb hatékonyság és a fogyasztóvédelem érdekében.


Technológiai hatás: A blockchain jobb megértése

A blockchain támogatja az élelmiszer-biztonsági kezdeményezéseket, és döntő szerepet játszhat az ellátási lánc nagyobb átláthatóságának megteremtésében, a fogyasztói bizalom kiépítése érdekében. A blockchain használata nagyobb elszámoltathatósághoz vezethet az ellátási láncban azáltal, hogy a termék eseményekről és tranzakciókról megváltoztathatatlan főkönyvet vagy ellenőrzési útvonalat hoz létre.

Sok iparági vezető stratégiai szinten tervezi a blockchain használatát ebben az évben, miután az elmúlt két év során zajlott kísérleti programokból tanult. Az ellátási láncokban tesztelteseteket aszerint értékelik, hogy mennyire játszott kritikus szerepet a blockchain egy adott kihívás megoldásában. Sokan azt kérdezik: „Adott nekünk a blockchain valami jobbat, mint amit ma használunk?” Bizonyos esetekben a válasz igen, és néhány esetben a válasz nem.

Akárhogy is, a blockchain-t tesztelő vállalatok összességében többet tanulnak a rendszerük lehetőségeiről az adatok külső megosztásával, valamint kereskedelmi partnereik adatmegosztási képességeivel kapcsolatban. A blockchain programok felfedték az adatminőségi problémákat és ellentmondásokat, amelyeket meg kell oldani. Egy nemrégiben készült Gartner-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy 2020 és 2022 között az ellátási láncban induló, blockchain-el kapcsolatos kezdeményezések 80 %-a kísérleti szakaszban marad, ahelyett, hogy széles körű alkalmazásba kerülne. A kutatók rámutatnak arra a tényre, hogy az ellátási lánc számos gyakorlata  még mindig olyan eseményekre támaszkodik, amelyek az „analóg világban” ragadtak, mint például a fizikai termékekkel, a csomagolási rétegekkel és a szállítási eszközökkel kapcsolatban előforduló események és adatok.

A blockchain sok mindenre képes, de nem tudja varázslatos módon felkészíteni az adatokat egy szigorúbb, megváltoztathatatlan adatnyilvántartásra és kommunikációra, vagy azonnali ellátási lánc átláthatóságot biztosítani. Az idei évben egy jóval megfontoltabb megközelítést érdemes alkalmazni a blockchain bevezetési tervek kapcsán, amely a globális adatszabványokat és a szigorúbb adatirányítást is magában foglalja a bölcsebb beruházások érdekében.

Fogyasztóközpontúság: A szakadék megszüntetése

A Deloitte egyik nemrégiben végzett tanulmánya megállapította, hogy az elmúlt két évben a fogyasztók több, mint 60 százaléka vásárol egyre több friss élelmiszert. A Center for Food Integrity kutatása pedig megállapította, hogy a fogyasztók 65 százaléka szeretne többet megtudni arról, hogy honnan származik az élelmiszer.

Mivel a fogyasztók továbbra is diverzifikálják étrendjüket, egyre fontosabb lesz, hogy az élelmiszer-márkák és kiskereskedők megbízható és megnyugtató tájékoztatást nyújtsanak. Az élelmiszerek nyomon követhetésének előtérbe helyezésével az iparág együttműködhet annak érdekében, hogy megszüntesse a szakadékot a fogyasztók friss, egészséges élelmiszerek iránti kereslete és az iparág azon képessége között, hogy e keresletet biztonságosan tudja kielégíteni.

Az elkövetkező évben fontos lesz keresni a kereskedelmi partnerek közötti fokozott együttműködést annak érdekében, hogy könnyebben azonosítható legyen a termék betakarításának és előállításának helye. Ez elősegíti, hogy teljes képet biztosítsanak a fogyasztók számára a nyomon követhetőségéről. A kulcsfontosságú adatszabvány, amely segíthet a hatékonyság megteremtésében, a Globális szervezet- és helyazonosító szám (GLN), amely egyedülállóan azonosítja a vállalat fizikai helyét, például egy áruházat vagy egy raktárt. Ez a szám általánosan elfogadott a kereskedelmi partnerrendszerekben, és kulcsszerepet játszik a nyomonkövetési programokban, mivel lehetővé teszi az ellátási lánc eseményeinek pontosabb rögzítését és megosztását.

Ha szemmel tartjuk a változás ezen kulcsfontosságú mozgatórugóit, az élelmiszeripar jól felkészülhet arra, hogy átvészelje ezt az egyre bonyolultabb évet. Most minden eddiginél fontosabb az ellátási láncban résztvevő partnerek közötti folyamatos együttműködés,  ez lehet a fejlődés motorja.

Angela Fernandez a GS1 USA közösségi szerepvállalásának alelnöke, és olyan közösségi kezdeményezéseket vezet, mint a Foodservice GS1 amerikai szabványügyi kezdeményezés és a GS1 Amerikai Nemzeti Adatminőségi Program, amely a GS1 szabványokkal igyekszik megoldani az ellátási lánc kihívásait.

Forrás: www.foodsafetymagazine.com