Élelmezési Világnap - október 16.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Rómában ülésező konferenciáján 1979-ben magyar határozati javaslat alapján nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. A világnap célja a kormányok és a széles közvélemény mozgósítása az emberiség igen jelentős részét sújtó élelmezési gondok orvoslására.

Az Élelmezési világnap kiváló lehetőség annak áttekintésére, hogy hazánkban és a világ más részein milyen feltételek mentén biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerek köre.

Fontos lenne elősegíteni, hogy a nélkülöző lakosság részére megteremthetők legyenek az emberi méltósághoz, vagyis a létbiztonsághoz és a helyben maradáshoz szükséges feltételek. A fejlett országokban ugyanakkor az élelmiszerfeleslegek visszaszorítását kell célként kitűzni, amely környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi kérdés is.

Az egyén felelőssége és az összefogás kiterjed a vállalati, a kormányzati és a nonprofit szféra szereplőire is.

A világszerte megtermelt élelmiszer harmada kárba megy, miközben közel 800 millió ember éhezik, és miközben rendületlenül nő a világ népessége – 2050-ig várhatóan eléri a 9,6 milliárdot.

A növekvő népességnek több élelemre és vízre lesz szüksége, ezért az élelemellátásnak alkalmazkodnia kell a népességnövekedés és a klímaváltozás hatásaihoz – fenntarthatóan. Ez azt jelenti, hogy úgy kell fokozni a termelékenységet, hogy közben ne sérüljenek az ökoszisztémák, azok eltartó képessége és mindemellett csökkenjen az élelemellátás káros környezeti hatása, üvegházgáz-kibocsátása.

Vagyis többet termeljünk kevesebb környezeti kártétellel – a jelenlegi termőterületen több élelmet ellenállóbb terményekkel, a termelési-betakarítási, szállítási, tárolási, csomagolási veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.

13 érdekes és olykor meglepő tényt gyűjtött össze az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.

1. A megélhetés alapját a szegénységben élők 75%-ának világszerte a mezőgazdaság és az elérhető természeti források adják.

2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80%-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.

3. 2030-ra 60%-kal kell növelni az élelmiszer-termelést a FAO előrejelzése szerint azért, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.

4. Mindeközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti.

5. Az élelmiszer-pazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.

6. Mindezek ellenére az éhező emberek száma a Földön 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden 9. ember számára problémát jelent a napi betevő előteremtése.

7. A fejlődő világban alig 13% az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve a jelenleginek még közel a kétszerese volt.

8. Az országok többsége (129-ből 73) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt (a 2000-ben elfogadott célok báziséve 1990).

9. Mindez azt jelenti, hogy 1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők köréből, ám ahhoz, hogy 2030-ig felszámoljuk a világon az éhezést, arra évente átlag 267 milliárd dollárt kellene fordítani.

10. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40%-a az állattenyésztésből, részben az állatok emésztéséből ered. A mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása 100%-kal nőtt az utóbbi 50 évben, 1961-2012 között 2,7 milliárd tonnáról 5,4 milliárdra.

11. Az aszály okozta károk 80%-a a mezőgazdaságot sújtja a fejlődő országokban.

12. A világ termőföldjeinek 33%-a leromlott állapotú a FAO szerint.

13. A termésátlagokat akár 79%-kal lehetne növelni hatékonyabb vízhasználattal, kevesebb rovarirtóval és a talajminőség javításával

+1 TÖBB HELYETT MÁSKÉPP

Mindössze 15 év alatt 60%-kal több élelmet termelni, miközben változik a klíma és a termékeny talajterület is véges, szinte lehetetlen. az utóbbi évtizedek trendje, a húsok, és általában az állati eredetű élelmiszerek arányának folyamatos növekedése a világ étrendjében fenntarthatatlan. Túl sok húst, állati fehérjét eszünk – a világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége. Ez nemcsak a környezetet, hanem egészségünket is megterheli. A fogyasztói társadalom túlkínálatában észre sem vesszük, hogy túl sok állati fehérjét eszünk, és ez növeli a cukorbetegség, a vérkeringési megbetegedések, sőt az elhízás kockázatát.

Forrás: http://fna.hu/hir/vilagelelem

Cimkék:


Rendben További információk