10 gyakran hamisított élelmiszer

A legtöbben azt gondoljuk, hogy tudatosan vásárolunk, ennek ellenére gyakran kerül hamisított élelmiszer a bevásárlókosarakba. Az élelmiszercsalás valódi jelenség, a kétes eredetű élelmiszerek pedig óriási gazdasági károkat okoznak és egészségügyi kockázattal is járhatnak.

Amint az élelmiszerek árucikké váltak, a hamisított ételek, italok is megjelentek a piacon. Hammurabi egyik törvénye már tiltotta a gyenge és a kelleténél drágább sörök árusítását. Aki megszegte a törvényt, komoly büntetésre számíthatott.

A tisztességes kereskedelmi magatartást sokszor felülírja a profitorientáltság, így vannak olyan vendéglátóipari és élelmiszer-előállító vállalkozások, amelyek a költségeik csökkentése érdekében megtévesztik a vásárlókat. Ma már a hamisított élelmiszerek nem feltétlenül olcsóbbak, mint az eredetiek - ez is az álcázás egyik sarkalatos pontja és sokszor ízre sem lehet megállapítani, hogy nem eredeti terméket fogyasztunk.

Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Hatóság (FDA - Food and Drug Administration) élelmiszerhamisítási adatbázist (FFD - Food Fraud Database) vezet a valaha felmerült összes élelmiszeripari visszaélésről. Ezek alapján az alábbi tíz élelmiszer van fokozottan kitéve a hamisítás veszélyeinek.

1. Narancslé


Bár azt gondolnánk, hogy a narancslé narancsból készül, az FFD adatai szerint rendszeres, hogy répacukorral, kukoricasziruppal, kálium szulfáttal, grapefruit darabokkal, narancspéppel és további összetevőkkel állítják elő a kívánt narancs ízt.

2. Méz


A méz hamisításának legfőbb oka a magas kereskedelmi ára és hamisításának több formája is ismert:

  • Az egyik során olcsóbb, de nem feltétlenül rossz minőségű mézeket adnak el, drágább mézfajtaként.
  • A hamisítás másik formája például, ha az eredetmegjelölést hamisítják, vagyis az adott méz nem onnan származik (földrajzi eredet), vagy nem olyan fajtájú (botanikai eredet), mint ami a címkéjén szerepel.
  • További hamisítási módszer a mézek cukorszirupokkal történő direkt vagy indirekt hamisítása.
  • A direkt hamisítás során a cukorszirupot (kukorica, rizs, répacukor, nádcukor, stb.) a mézhez keverik,
  • míg az indirekt hamisítás során a cukrokat a méheknek adják táplálékként.
  • Ezeknél a lehetőségnél is komolyabb hamisítás azonban az a módszer, amivel már a komoly laborok is nehezen boldogulnak, ez az ún. gyantaszűréses technológia: a mézet felmelegítik, mikro méretű szűrőkön magas nyomáson átpréselik, majd kivonják belőle a felesleges vizet, szerves és ásványi anyagokat. A végeredmény egy az eredeti méznél világosabb, steril cukorszirup lesz, amiben szinte nincs semmi értékes szárazanyag tartalom. Az így sterilizált, kilúgozott méz azonosító nélküli, és ha bárhol a világon megkapja az adott földrajzi hely virágjainak pollenjét, gyakorlatilag „honosítható” lesz, helyivé válik. Ennek a fajta hamisításnak itthon könnyű célpontja az alacsony pollentartalmú, eredendően világos színű akácméz.

Magyarországon az akácméz kilós átlagára több mint 60 %-kal emelkedett 2018-2021 között. Nem csoda hát, hogy ez az élelmiszer a hamisítók célkeresztjében van, akik óriási hasznot remélnek abból, ha nem igazi akácmézet adnak el akácméznek, hiszen a termék kiemelten drága.

A Nébih szerint „a mézek esetében a tavalyi évben nagyobb arányban olyan hamisítási problémák merültek fel, mely esetekben az akácméz valójában nem a fehérakác, hanem túlnyomórészt más növény nektárjából származó virágméz kategóriába tartozó termék volt.” És mivel az akácméz jóval magasabb árkategóriát képvisel, így ez a fogyasztók kárára elkövetett gazdasági haszonszerzésnek minősül.

3. Szarvasgomba olaj

A szarvasgomba olaj keresett az éttermek körében, az üzletekben általában ízfokozóval és olívaolajjal készült szarvasgomba olajat lehet kapni.

4. Tej


A melamin az egyik népszerű szennyező anyag, amellyel a tejtermékeket hamisítják. 2007-től kezdve Kínában a melamint tej, tejtermékek és növényi eredetű fehérjeforrások hamisítására használták, ennek következtében közel 300.000 csecsemő betegedett meg nephrolhitiasisban, közülük 51.900 kórházi kezelésre szorult, 6 csecsemő pedig életét vesztette. Ezután 2009-ben halálraítélték a melaminnal szennyezett adalékot gyártó férfit, aki mintegy 600 tonna szennyezett fehérjeport készített a gyenge minőségű, vizezett tej feljavítására.

Az FFD adatai szerint már előfordult, hogy formaldehid, mosószer, gépolaj, keményítő, faggyú és más, nem tejbe való anyagok nyomait is kimutatták a hamisított tejekben.

5. Hal


A hal esetében gyakran átcímkézik a hal fajtáját vagy származási helyét, de előfordult, hogy a boltokba kerülő halak húsában mutatták ki a szennyező anyagokat.

Magyarországon a Nébih folyamatosan ellenőrzi a halkereskedelmi egységeket. „Legutóbb 17 esetben, összesen 300 kg igazolatlan, illetve jelöletlen hal és haltermék forgalmazása miatt indult eljárás” – írja a Nébih a 2022. március 18-ai cikkében. A Nébih felhívja a halkereskedelmi egységek figyelmét, hogy a származást igazoló dokumentumokkal nem rendelkező, valamint a jelöletlen vagy nem megfelelően jelölt hal és haltermék minden esetben élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, éppen ezért sem a hazai üzletekben, sem a vendéglátóhelyeken nem kerülhet forgalomba. Az ilyen termékeket haladéktalanul kivonják a forgalomból és a szabálysértő kereskedővel szemben 100.000-500.000 forintig terjedő halvédelmi bírságot szabhatnak ki.

6. Áfonya

Az áfonya egészségügyi hatásairól sok jót lehet hallani, viszont az élelmiszerekben általában mesterséges ízesítő és cukor keveréke található. Így elég becsapós lehet az ínycsiklandó csomagolása ellenére.

Továbbá magának a gyümölcsnek a nyomonkövetési adatait és hamisítják. A Nébih tapasztalatai szerint sok helyen ki sem írják az áfonya származását. Emiatt a Nébih folyamatosan ellenőrzi az üzletek és a piacok termékkínálatát. A szakemberek az ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordítanak a gyümölcs származásának vizsgálatára, és amennyiben hamisítást tapasztalnak, a szabályszegő kereskedővel szemben hatósági eljárást indítanak.

7. Sáfrány

Fűszerekkel évezredek óta kereskednek az emberek. A távol-keleti fűszerek gyakran az aranynál is drágábbak voltak.


A fűszerhamisítás leggyakoribb módjai:

  • A növényt egy másik növénnyel helyettesítik. (Az oregánó közé például olíva levelet kevernek.)
  • Az őrleményt engedély nélküli színezék hozzáadásával vonzóbbá teszik. (Vörös színezéket adnak a csilihez, vagy a paprikához.)

A sáfrány egy nagyon drága, egzotikus fűszer, amit szintén elég gyakran hamisítanak. A hamisítványok általában körömvirág, szárított hagyma, kurkuma, gipsz, glicerin vagy keményítő anyagok hozzáadásával készülnek.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának geeli intézete ad otthont az élelmiszercsalásokkal foglalkozó egységnek. Itt a legmodernebb technológiákkal elemzik az Európába kerülő fűszermintákat. Ezek sok esetben nagyon hasonlatosak azokhoz a módszerekhez, mint amiket a rendőrségi nyomozásoknál használnak. Az egyik leghatékonyabb módszert a DNS-elemzés. A fűszer genetikai térképe megmutatja, vannak-e benne idegen biológiai anyagok. Leggyakrabban olcsóbb növények vagy színezékek hozzáadásával csalnak.

8. Olívaolaj


A Journal of Food Science által közzétett élelmiszer-csalási tanulmány szerint az olívaolaj a leggyakrabban hamisított élelmiszer. A 30 évig tartó vizsgálat megállapította, hogy a hamis olívaolaj használata akár súlyos egészségügyi következménnyel is járhat.

1981-ben Spanyolországban 20.000 ember fogyasztott egy olyan olívaolajnak címkézett repceolajat, ami anilin nevű mérgező vegyi anyagot tartalmazott. Ma már modernebb az élelmiszerbiztonság, azonban még mindig akadnak szép számmal olyan kereskedők, amelyek más vetőmagolajokkal hígítják fel az olívaolajat, többek között szójaolajjal, mogyoróolajjal és napraforgóolajjal. Ez azért is veszélyes, mert súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki ezek az összetevők.

Gyakran előforduló probléma, hogy olasz termékként próbálják eladni az egyébként nem olasz olajat, de jellemző, hogy a gyengébb minőségű olívaolajat extra szűzként próbálják feltűntetni. A harmadik eset az, hogy közönséges étolajat színeznek meg azért, hogy az olíva olajnak tűnjön.

9. Gránátalma


A gránátalmából készült gyümölcsleveket az egészségügyi értéke miatt szokták hamisítani, gyakran szintetikus, nem gyümölcsalapú anyagokból készítik el, és mesterséges ízesítőket adnak hozzá.

10. Kávé


Azt, hogy a kávéban ne legyenek szennyező anyagok, gyakorlatilag csak úgy kerülhetjük el, ha mi magunk őröljük a kávészemeket. A készen kapható őrölt kávékban nem egyszer mutatták ki gallyak, maghéjak, kukorica, árpa és egyéb gabonák, égetett cukor, glükóz és keményítő nyomait is.

GS1 szabványok az élelmiszercsalások ellen

Az élelmiszergyártási és -forgalmazási lánc országok között széttagolt, ez az ellenőrzést igencsak megbonyolítja. Egy globális piacon nagy segítséget jelent a GS1 szabványok használata, hiszen a GS1 megoldásai a helyi- és a nemzetközi kereskedelemben is elfogadott jelölések.

A nyomon követés lényege, hogy a termékek életútja, gyártásuk folyamatai a kezdetektől a fogyasztóig, vagyis a termőföldtől az asztalig kellően dokumentált és ezek az információk elérhetőek nem csak az ellátási láncban érintett szereplőknek, hanem a fogyasztóknak is.  A hatékony nyomon követéssel hitelesíthetik a gyártási és értékesítési folyamataiknak minden pontját annak érdekében, hogy az üzleti partnereiknek, az ellenőrző szerveknek és a vásárlóiknak mindig a megfelelő időben, a megfelelő helyen nyújthassanak megbízható információkat.

A GS1 által képviselt globális szabványrendszer az élelmiszer szektorban világszerte a legelterjedtebb megoldás a hatékony nyomon követésre. A GS1 szabványrendszer különböző megoldásainak alkalmazásával - mint például a termékazonosítás és a vonalkódos jelölés -, egyszerre képesek a szereplők a költséghatékony belső folyamatokat, zökkenőmentes üzleti kommunikációt kialakítani, miközben a fogyasztók számára nyújtott információkkal hosszú távú bizalmat és lojális vevőkört építhetnek.

A nyomonkövetési megoldások a vállalkozások méretétől függően jelentősen eltérhetnek egymástól. A hazai cégeknek többféle lehetőségük is van arra, hogy a GS1 Magyarország szakértőinek segítségét igénybe vegyék és a számukra legoptimálisabb rendszert alakítsák ki a vállalkozásukban.

Kérje szakértőink segítségét! 

https://gs1hu.org/nyomonkovetes

Tel.: +36 1 237 7240

E-mail: info@gs1hu.org

Források:

https://www.agraroldal.hu/a-10-leggyakrabban-hamisitott-elelmiszer.html

http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2010_3/Kertai.pdf

https://www.origo.hu/nagyvilag/20090122-melamin-botrany-kina-halalos-itelet-szuletett.html

https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/03/02/atveres-a-magyar-boltokban-roskadoznak-a-polcok-a-kamu-elelmiszerektol

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20220111/dagad-az-akacmez-botrany-igy-hamisitjak-a-meregdraga-csemeget-nehez-kiszurni-az-eredetit-1120978

https://hu.euronews.com/next/2020/11/02/nyomozas-a-fuszercsalok-ellen