Mennyi élelmiszert dobnak ki a magyarok: íme a számok

Az élelmiszerpazarlás több módon is elkerülhető lenne: az egyik a gyártók és kereskedők részéről a helyes nyomonkövetési gyakorlat, melyben a GS1 szabványai is az Ön segítségére is lehetnek. A hatékony nyomon követés biztosíthatja, hogy a termékeket a felhasználhatóság határain belül tudják értékesíteni a gyártók, kereskedők,ezzel is csökkentve az élelmiszerhulladék mennyiségét. 

A fogyasztás bővülése mellett is sikeresek az élelmiszer-pazarlás elleni kezdeményezések Magyarországon - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Budapesten, az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Erdős Norbert a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adataira hivatkozva üdvözölte, hogy a belföldi háztartási élelmiszer-hulladékmennyiség fejenként 68 kilogrammról 65 kilogrammra csökkent 2016 és 2019 között.

Ez még mindig jelentős, ám az uniós átlag ennél is több, meghaladja a 70 kilogrammot, a leggazdagabb tagállamoké a 130 kilogrammot is. A 46 millió tonnás európai hulladékmennyiségből Magyarország 1,8 millió tonnával részesedik, ami csaknem félmillió ember élelmiszerszükségletét fedezné. Az élelmiszer-hulladék ráadásul az egyik legnagyobb szén-dioxid-termelő is, világszinten a legnagyobb országok kibocsátásával vetekszik - tette hozzá. Az államtitkár szerint a kormányzati kezdeményezésre létrehozott, idén 5 éves Maradék nélkül! program is hozzájárulhatott a belföldi élelmiszer-pazarlás mérséklődéséhez. A megelőző intézkedések az érintettek megkérdezését követően jogi szabályozással folytatódhatnak - közölte.

Erdős Norbert szerint némi körültekintéssel is meg lehet előzni, hogy az élelmiszerek a szemétbe kerüljenek. A hűtőszekrényben például megfelelő beállítást, a zöldségek és gyümölcsök számára pedig megfelelő helyet kell választani. Vásárláskor érdemes a magyar kínálatot keresni, hiszen a távolról szállított termények érési folyamata teljesen más, a fölösleget pedig el lehet adományozni - hangsúlyozta. Az élelmiszer-pazarlás elleni világnap az ENSZ kezdeményezésére jött létre, az elsőt tavaly tartották ugyanezen a napon. A Magyarországon képződő mennyiség élelmiszer-hulladék harmada a háztartásokból kerül ki.

A gyártóknak és a kereskedőknek a hatékony nyomon követés segíthet abban, hogy a termékeket a felhasználhatóság határain belül tudják értékesíteni ezzel is csökkentve az élelmiszerhulladék mennyiségét. 

A precíz nyomon követés számos előnnyel jár a vállalkozások számára. Tudjon meg többet a nyomon követésről a GS1 weboldalán itt: https://gs1hu.org/nyomonkovetes

Vegyen részt a GS1 Nyomonkövetési szakértőképzésén és váljon a nyomonkövetési technológiák és megoldások profi alkalmazójává! Bővebb információ és jelentkezés: https://gs1hu.org/nyomonkovetes-szakerto-kepzes

Forrás: MTI, GS1