Az elmúlt néhány évben a fogyasztók véleménye jelentősen megváltozott az élelmiszerekkel kapcsolatos információk láthatóságának és elérhetőségének fontosságáról. Úgy tűnik, hogy a lakosság élelmiszer ellátási láncokba vetett bizalma drasztikusan megingott. Milyen hatással lesz mindez az élelmiszer nyomon követés rövidtávú jövőjére?

Növekvő tudatosság

Az élelmiszer nyomon követés az IFIC (International Food Information Council Foundation) felmérése szerint 2019-ben az 5 legfontosabb élelmiszeripari trend között van:

„A fogyasztók tudni akarják, hogy az élelmiszer, amit elfogyasztanak hogyan készült, honnan származik és milyen minőségű összetevőkből áll. Egyre többen foglalkoznak vásárlásaik kapcsán a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal és tudatosabban keresik azokat a márkákat, melyek közösségi értékeket is fel tudnak mutatni.” – állítja az IFIC.

Fenti állítást számos friss kérdőíves felmérés is alátámasztja.

A Label Insight és a Food Marketing Institute új jelentése szerint az élelmiszervásárlók hűségesebbek az olyan termékekhez, amelyekkel az elérhető információk által mélyebb kapcsolatba kerülhetnek a vásárlás előtt vagy annak során. A jelentés, melynek címe: „Az átláthatóság hatalma (The Transparency Imperative)” kimutatta, hogy a vásárlók 75%-a hajlamosabb egy olyan márkára váltani, amely több termékinformációval szolgál, mint ami a fizikai termék címkéjén, vagy csomagolásán megjelenik. Ugyanerre a kérdésre 2016-ban egy hasonló felmérés során a vásárlók csupán 39 százaléka mondta azt, hogy ez alapján vált márkát.

Erről a felmérésről további részletet korábbi cikkünkben olvashat:

https://gs1hu.org/rolunk/hirek-esemenyek/igy-noveli-az-atlathatosag-a-markahuseget

Egy másik, amerikaiak körében végzett felmérés szerint arra a kérdésre, hogy hányan folytatnak speciális étkezést, vagy diétát a 2017-es évhez képest 2018-ban háromszor annyian (36%) jelölték, hogy átgondoltabban táplálkoznak.

A különböző felmérések egyértelműen a növekvő fogyasztói tudatosságot mutatják azzal kapcsolatosan, hogy a vásárlók hogyan választanak az élelmiszereket. De mi okozta ezt a jelentős növekedést?

A technológia és a média hatásai

A médiát követve az lehet a benyomásunk, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos botrányok száma növekedett meg az elmúlt években. A valóságban azonban ez a növekedés az alábbiakkal függ össze:

1. A technológiai fejlődésnek köszönhetően az olcsóbb és pontosabb élelmiszer-minőségi vizsgálatok nyomán több esetre derül fény.

2. Ezzel egyidőben az online médiumok növekvő számának és figyelemfelkeltő címsorainak köszönhetően, a fogyasztói figyelem is jobban ráirányul az ilyen esetekre. Ha ezt még a közösségi médiában előforduló nagyszámú megosztásokkal is kombináljuk, egyértelmű, hogy az ilyen témájú cikkek elképesztően gyorsan terjednek.

Vagyis az emberek egyre több ilyen tartalmú cikkel, és ilyen esettel szembesülnek, ezáltal hatványozottan nő az elégedetlenségük is. Ezt támasztják alá a Google keresési trendjei is.

Mindeközben az is látszik, hogy a fogyasztók egyre jobban össze vannak zavarodva az élelmiszerekről elérhető információktól. Egy felmérés kimutatta, hogy a vásárlók 80%-a látja úgy, hogy sokszor egymásnak teljesen ellentmondó információk érhetők el arról, hogy egy bizonyos élelmiszer egészséges, vagy éppen az ellenkezője: nem szabadna fogyasztani. Egyre gyakoribb, hogy már az igazán tekintélyes és megbízhatónak tartott márkáktól származó élelmiszerek eredetiségében sem bíznak, nem is beszélve az olyan speciális jelölésekről, mint organikus/bio, nem génmanipulált, vagy akár földrajzi eredet-megjelölések.

„Minden új botrány kapcsán az is kiszivárog, hogy maguk a cégek sincsenek tisztában azzal, hogy honnan származnak az élelmiszer termékeik. Az ellenőrző szervek egyelőre ezt még tolerálják, de a jövőben emiatt is szankcionálni kellene a vállalkozásokat.” – írja a Foodwatch

Várhatóan ez a trend 2019-ben is folytatódik, ahogyan a médiaügynökségek látják, hogy az emberek érzékenyen és aktívan reagálnak az ilyen jellegű hírekre, természetesen ezzel tovább nőhet a hasonló esetek felszínre kerülése. Ez viszont egy olyan igényt is kristálytisztán előrejelez, hogy szükség van olyan technológiai megoldásokra, melyek hiteles és megbízható termékinformációkat biztosítanak.

A blockchain térnyerése

2018-ban a blockchain-alapú élelmiszer nyomonkövetésre rengetegen úgy tekintettek, mint az átmeneti fogyasztói elégedetlenséget megszüntetni képes hősre. Bár a blockchain önmagában nem tud minden problémát megoldani, tény, hogy fontos szerepet játszik a helyzet rendezésében.

A szakértők úgy látják, hogy az élelmiszerek nyomon követése jelentős technológiai fejlődés előtt áll minden fronton:

• Adatgyűjtés

Az IoT technológia olcsóbb és elérhetőbb lesz, és sokkal könnyebb lesz alkalmazni a gyakorlatban, ezáltal átveszi a vezető szerepet számos ponton, például a súlyméréseknél, vagy a hőmérséklet monitoringban. Ezzel kiküszöbölhetők a megbízhatatlan adatgyűjtési módszerek.

• Adatelemzés

A mesterséges intelligencia és a „big data” technológiák lehetővé fogják tenni az élelmiszeripari vállalkozásoknak és az ellenőrző szerveknek egyaránt, hogy az ellátási lánc folyamatait behatóan analizálják és időben reagáljanak az anomáliákra.

• Adatmegosztás és nyilvántartás

A blockchainre épülő, automatizált adatmegosztási folyamatok és a beavatkozásmentes kereskedelemhez kapcsolódó új könyvelési technológiák pedig végső csapást fognak mérni a „megbízhatatlan ellátási lánc” gondolkodásmódra, hiszen ezeknek köszönhetően egyetlen cégben, vagy személyben sem kell közvetlenül megbíznia a fogyasztóknak ahhoz, hogy elhiggyék, hogy az emberi hozzáféréstől mentes technológiáknak köszönhetően az elérhető adatok a jövőben korrektek és hitelesek lesznek.

Napjainkban a blockchain-nek nagyon erős PR ereje van az élelmiszerszektorban. Mivel nagyon fókuszban álló téma, a piacvezető vállalkozásoknak egy jó eszköz arra, hogy kommunikálják fogyasztóik felé, hogy az innovációban is élen járnak a szektorukban.

2019-ben az olyan kereskedelmi láncok, mint az Auchan, a WalMart, a Carrefour vagy az Albert Heijn, sorra állnak elő a hírrel, hogy bevezették a blockchain technológiát a nyomonkövetési rendszerükben, és a közeljövőben még több hasonló bejelentés várható, nem csak kereskedőktől, de élelmiszergyártóktól is.

A nagyok mellett várhatóan a kisebb vállalkozások is erre az útra lépnek és alkalmazni fogják a blockchain-alapú élelmiszer nyomon követést, részben azért is, hogy ez újabb alkalmat adjon a fogyasztóikkal történő pozitív kommunikációra.

A mobil, mint a fogyasztói információs kapu

Miközben a származás és a gyártói folyamatok átláthatósága kiemelten fontos az élelmiszer nyomon követés szempontjából, a hangsúly hamarosan áttevődik majd a GUI-ra (graphical user interface - grafikus felhasználói interfész), vagyis ezeknek az adatoknak a vizuális megjelenítésére, a felhasználói élményre.

A nyomonkövetési információk puritán megjelenítésétől él fogunk jutni az élelmiszer „sztorijáig” az olyan prezentálási módokig, melyek könnyen befogadhatók a vásárlók számára. Érzelemre ható fotók, videók, minőséget igazoló dokumentumok, tápérték adatok fogják színesíteni és érdekesebbé tenni az élelmiszer útját a fogyasztókig.

Fenntarthatóság

Az élelmiszergyártók felelős és fenntartható gazdálkodása továbbra is a fogyasztók érdeklődésének középpontjában fog állni. 2018-ban a vásárlók 59 %-a nyilatkozott úgy, hogy számukra fontos, hogy az élelmiszermárka, melytől terméket vásárolnak, figyelmet fordítson a fenntarthatóságra. 2017-ben ez a szám még csak 50% volt.

Egy másik közvélemény kutatásban, melyet a John Hopkins Központ készített Amerikában, 10-ből 9 ember nyilatkozott úgy, hogy a fenntartható élelmiszergyártást fontos elérendő célnak tartja.

A Nielsen pedig már csak úgy emlegeti a Milleniumi nemzedéket (a 15-20 éveseket) mint Zöld Generáció, amelynek 72%-a kész többet fizetni azokért a termékekért, melyek kevesebb környezeti ártalommal kerülnek legyártásra.

Nem kérdés, hogy az átlátható nyomon követéssel ezek a kezdeményezések és törekvések hitelesen bizonyíthatóak és kommunikálhatóak a fogyasztók felé.

Forrás: Te-Food cikk / Medium Corporation website (https://medium.com)