Az MLBKT Gyógyszeripari Tagozatának áprilisi ülésén a gyógyszerek nyomon követhetőségéről, a hatékony ellátási láncról, illetve az új európai és hazai kihívásokról egyeztettek a hazai gyógyszergyártók és gyógyszeripari nagykereskedők képviselői.
Az ülésen a GS1 Magyarország, mint új tagozati tag bemutatta a GS1 Szabványrendszer egyes elemeit, illetve a gyógyszeripar számára elérhető előnyöket és lehetőségeket. Ehhez jó alapot nyújtott a gyógyszerhamisítás elleni irányelv (2011/62/EK) várható előírásainak és kötelezettségeinek megvitatása két lehetséges európai modellen keresztül.
Az első modell az EFPIA (Európai Gyógyszergyártók Szövetsége) jobbára csak a piaci szereplők által támogatott European Stakeholder Model-je (ESM), amely egy olyan end-to-end európai gyógyszer-hitelesítési rendszer, ahol csak a kiskereskedelmi patikákban vagy a kórházak, állami egészségügyi intézmények helyi patikáiban történik a termék valódiságának ellenőrzése.
A második modell az EDQM (Európai Tanács Európai Gyógyszerminőségi Főigazgatósága) eTact Track & Trace modellje. Ez annyiban több az első modellnél, hogy valóban lehetővé teszi az egyedi termék nyomon követését a teljes ellátási láncban megtett útja során. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy minden szereplő ellenőrizze és rögzítse a beérkező, illetve kimenő egyedi termékekkel kapcsolatos eseményeket.
Miközben a Tagozat tagjai megvizsgálták a két modell előnyeit és hátrányait, megállapították, hogy rengeteg tényezőt kell tovább vizsgálni, és a gyógyszeriparból más érintettekkel is szükséges egyeztetni, annak érdekében, hogy egy, az egész iparágnak megfelelő megoldás születhessen.
A résztvevők közösen úgy döntöttek, hogy még az idei évben elindítanak egy iparági kezdeményezést az EU Direktíva várható további rendelkezéseire való felkészülés érdekében.
A gyógyszergyártók képviselői egyetértettek abban, hogy a világszerte elterjedt GS1 Szabványok, illetve a mostanában egyre inkább terjedő strukturált adatok kódolását lehetővé tevő GS1 DataMatrix a gyógyszerek egyedi azonosításához jó megoldást jelent. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt a megvalósítandó termék törzs- illetve forgalmi adatbázis rendszert sem, amely a gyógyszerek nyomon követhetőségét és eredetük ellenőrzését teszi majd lehetővé.
Az ülés hátralevő részében szó esett többek között az elektronikus kommunikációról, amely magába foglalja a terméktörzsadatok globális adatszinkronizációs hálózatán történő kommunikációját, illetve ezek alkalmazását a megrendeléstől a fizetésig tartó adatcsere folyamatokon át egészen a termék nyomon követési üzenetekig a különböző érdekeltek között.
Ismertetésre került továbbá a McKinsey cég legújabb, 2012-ben kiadott jelentése (letölthető: http://www.mckinsey.com), amely összefoglalja és számszerűsíti a globális szabványok által nyújtott előnyöket az egészségügyi szektor számára. A jelentés szerint egy globális szabvány bevezetésének és alkalmazásának beruházási költsége legalább háromszoros, de akár huszonötszörös megtérülést is eredményezhet a gyógyszeripar szereplői számára.