A termékek jövője már nem csak arról szól, hogy mit gyártunk, mennyiért adjuk el, vagy hogyan jut el a vásárlóhoz. Egyre fontosabb kérdés lesz az is, hogy miből készült, hol készült, javítható-e, újrahasznosítható-e, és milyen környezeti hatással jár az életútja során. Az Európai Unió Digitális Termékútlevele, vagyis a DPP pontosan ezekre a kérdésekre ad választ.

A GS1 fehér könyve azért különösen fontos, mert magas szintű szakmai hozzáértéssel helyezi gyakorlati keretbe, hogyan tudják a vállalatok a már meglévő GS1 szabványokat használni az új európai követelmények teljesítéséhez. Nem egy elméleti dokumentumról van szó, hanem egy olyan iparágaknak készült iránytűről, amely segít megérteni, hogyan kapcsolódik össze a termékazonosítás, az adatmegosztás, a 2D kódokra való átállás és a körforgásos gazdaság.

Miért válik fontossá a Digitális Termékútlevél?

A Fenntartható Termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, az ESPR 2024. július 18-án lépett hatályba, és az Európai Zöld Megállapodás, valamint az EU körforgásos gazdasági stratégiájának egyik kulcsfontosságú pillére. A rendelet bevezeti a Digitális Termékútlevelet az Európai Unió piacára kerülő számos termék és alkatrészek esetében.

Ez a változás azt jelenti, hogy a termékekhez kapcsolódó adatok a jövőben sokkal nagyobb szerepet kapnak. A DPP célja, hogy a hatóságok, a gazdasági szereplők és a fogyasztók is hozzáférjenek azokhoz az információkhoz, amelyek alapján átláthatóbbá válik egy termék teljes életútja.

Mi az a digitális termékútlevél?

Egyszerűen megfogalmazva: a digitális termékútlevél egy online „adatlap” egy termékről. Tartalmazhat például:

• gyártási információkat
• összetevőket és alapanyagokat
• javítási és karbantartási adatokat
• környezeti hatásokat
• használati útmutatókat

A fogyasztók számára ez jobb tájékoztatást és tudatosabb, zöldebb döntéseket jelenthet.

A vállalatok számára viszont a hatékony működés érdekében új feladatokat: pontos azonosításra, rendezett termékadatokra, összehangolt háttérrendszerekre és megbízható adatmegosztási folyamatokra lesz szükség.

A fehér könyv szerepe: az összefüggések bemutatása egy nagyon összetett rendszerben. Fontos kiemelni azt is, hogy a fehérkönyv egy folyamatosan frissülő anyag, melyet a magyar nyelvű kiadás is lekövet.

A DPP bevezetése sok szereplőt érint: márkatulajdonosokat, importőröket, szervizeket, forgalmazókat, kereskedőket és hatóságokat. A fehér könyv egyik legnagyobb értéke, hogy megmutatja, hogyan illeszkednek ezek a szereplők egy közös rendszerbe, és hol találkoznak az ESPR követelményei a GS1 szabványokkal.

A GS1 fehér könyv:

• bemutatja a szükséges szabványokat;
• egységes megközelítést kínál;
• rámutat, hogyan csökkenthetők a technikai és működési kockázatok;
• felvázolja annak módszerét, hogy a rendszer nemzetközileg is működőképes legyen.

A dokumentum célja többek között, hogy bemutassa a GS1 szabványok szerepét a DPP megvalósításában, kiemelje az ISO/IEC 15459 szabványnak megfelelő GS1 azonosítók előnyeit, ismertesse az adatmegosztási alapelveket, valamint felvázolja a 2D kódokra történő átállást.

Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a GS1 felhasználói körét alkotó vállalatok egy globális átállási folyamatban vesznek részt éppen napjainkban. A cél, hogy 2027-re egyetlen 2D kód képes legyen támogatni a hagyományos ellátási lánc működését, a bővített fogyasztói kommunikációt és a jogszabályi megfelelést is egyszerre.

Egy termék, egy azonosító, többféle felhasználás

A DPP világában az azonosítás kulcskérdés. A fehér könyv részletesen foglalkozik az egyedi termékazonosítóval, vagyis az UPID-dal, valamint a web-kompatibilis, strukturált útvonal-alapú azonosítással. Ez azért lényeges, mert a fizikai termékeken elhelyezett azonosítóknak egyszerre kell kiszolgálniuk többféle igényt.

Egy termékazonosító nem csak az ellátási láncban használható. Segíthet a hatósági megfelelésben, támogathatja a vállalkozások közötti adatcserét, és közvetlen kapcsolatot teremthet a fogyasztóval is. A GS1 szabványok célja, hogy mindez ne különálló, egymással versengő rendszereken keresztül történjen, hanem egy nemzetközileg működő, egységes alapra épüljön.

A strukturált, ISO/IEC 15459 szabvány szerinti azonosítók, például a GTIN alkalmazása lehetővé teszi, hogy egyetlen AIDC adathordozó támogassa a B2B, B2G és B2C követelményeket. Ez nagy előrelépés, mert elkerülhetővé válik a párhuzamos azonosítási rendszerek kialakulása, a készletek felaprózódása, a készlethiány, valamint a termékköltségek jelentős növekedése.

A 2D kódok új szerepe

A fehér könyv külön fejezetben mutatja be az AIDC adathordozókat, köztük a QR kódot, a RAIN RFID-t, az NFC-t és a Data Matrix kódot. Ezek közül a 2D kódokra való átállás különösen hangsúlyos.

A 2D kód nem csupán egy modernebb vonalkód. Olyan kapu lehet, amely összeköti a fizikai terméket a digitális információkkal. Egy terméken elhelyezett kód a fogyasztót egy tájékoztató céloldalra vezetheti, ahol többféle információ érhető el: akár a Digitális Termékútlevél, a használati útmutató, a karbantartási információk vagy a megfelelő ártalmatlanítás módja.

Ez a megközelítés egyszerre szolgálja a vállalatok, a hatóságok és a vásárlók érdekeit. A vállalatok egységesebb rendszert használhatnak, a hatóságok hozzáférhetnek a szükséges adatokhoz, a fogyasztók pedig könnyebben hozhatnak felelős döntéseket.

Nem csak termékeket, szereplőket és helyszíneket is azonosítani kell

A DPP működéséhez nem elég tudni, hogy melyik termékről van szó. Azt is tudni kell, ki a mögötte álló gazdasági szereplő, és melyik létesítmény (pl. gyár) kapcsolódik a termékhez. Ezért foglalkozik a dokumentum a gazdasági szereplő egyedi üzemeltetői azonosítójával, az EOID-dal, valamint az egyedi létesítményazonosítóval, az UFID-dal.

A fehér könyv kiemeli, hogy a GS1 szabványos GLN szám alkalmazható fizikai helyek és szervezetek azonosítására is. Ez azért fontos, mert a piacfelügyeleti és vámeljárási folyamatok során nemcsak a termék azonosítása számít, hanem az is, hogy a gyártó létesítmény engedélyezett-e, milyen környezeti hatásokkal kell számolni, illetve az adott gazdasági szereplő jogosult-e például egy termék importjára.

A márkatulajdonosok és importőrök felelőssége nem áll meg az adatok benyújtásánál. Biztosítaniuk kell azt is, hogy a belső rendszereikben, webes kiszolgálóikon, biztonsági mentési adattáraikban és az EU rendszerében tárolt adatok folyamatosan összhangban legyenek.

Az adatmegosztás lesz a valódi próbatétel

A Digitális Termékútlevél egyik legnagyobb kihívása az adatmegosztás. A fehér könyv külön fejezetben tárgyalja az adatmegosztás alapelveit, az információfelderítést, az elsődleges adatforrást, a biztonsági mentési adattárakat, a központi nyilvántartást, valamint az API-infrastruktúrákon keresztüli adatcserét.

Ez azért kulcsfontosságú, mert a DPP nem egyetlen adatbázisról vagy egyszerű dokumentumról szól. Inkább egy többrétegű adatökoszisztémáról, amelyben eltérő jogosultságú szereplők férnek hozzá eltérő típusú információkhoz. Lesznek publikus adatok a fogyasztók és iparági képviselők számára, hatósági adatok a szabályozók és vámhivatalok részére, valamint privát adatok a forgalmazók és kereskedők számára.

A rendszer sikeréhez elengedhetetlen, hogy az adatok ne csak egyszer legyenek pontosak, hanem hosszú távon is azok maradjanak. Ez különösen fontos javítási és felújítási adatok esetében, hiszen ezek már konkrét, darabszinten azonosított termékekhez kapcsolódnak.

Miért jelentős ez a vállalatok számára?

A DPP nem pusztán megfelelési feladat. Aki időben felkészül, az versenyelőnyhöz is juthat. A pontos termékazonosítás, a rendezett adatvagyon, a web-kompatibilis kódok és az átlátható adatmegosztás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy vállalat megbízhatóbb, fenntarthatóbb és felkészültebb szereplőként, optimalizált működési folyamatokkal jelenjen meg a piacon.

A GS1 fehér könyv jelentősége éppen ebben áll: hidat képez a szabályozói elvárások és a vállalati gyakorlat között. Megmutatja, hogy a Digitális Termékútlevél nem elszigetelt kötelezettség, hanem egy szélesebb átalakulás része, amely az ellátási láncokat, a fogyasztói kommunikációt és a körforgásos gazdaság működését is érinti.

A jövő termékeihez már nem csak csomagolás, ár és vonalkód tartozik majd. Tartozik hozzájuk kiterjedt digitális hátország: számos kiegészítő adat, kifejtett, részletes élettörténet, hasznos információ, tanács és a tudatos döntést segítő részletek. A DPP fehér könyv pedig abban segít, hogy ezt a változást a vállalatok ne kényszerként, hanem tudatosan felépíthető lehetőségként éljék meg és minél előbb belevágjanak a digitális termékútlevél nyújtotta kalandba.