Mit jelent valójában az ellátási lánc átláthatósága?


Az ellátási lánc átláthatóságának fogalma 15 évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt, mára azonban egyre nagyobb figyelmet igényel a vállalkozások és egyes iparágak közép- és felsővezetőitől. A megnövekedett érdeklődés oka egyértelmű: a kormány mellett a fogyasztók, a civil szervezetek és egyéb piaci szereplők is nyomást gyakorolnak a cégekre, hogy még több információt osszanak meg ellátási láncaikról, és ha ezt nem teszik, azzal népszerűségük jelentős csökkenését kockáztatják.


Például az élelmiszeripari vállalkozások felé egyre nagyobb az igény, hogy olyan ellátásilánc-releváns információkat osszanak meg, mint az összetevők, az élelmiszerekkel kapcsolatosan felderített csalások (pl. hígítás, hozzáadás), az állatok jóléte vagy éppen a gyermekmunkaerő alkalmazása. Ami azonban kevésbé világos, hogyan értelmezhető mindez az ellátási lánc kontextusában és mely vállalatoknak kellene ezt a trendet követnie: az MIT (Massachusetts Institute of Technology) tanulmánya arra vállalkozott, hogy feltérképezze azokat az ellátási lánc kapcsán felmerülő fogalmakat, amelyek a ruházati iparhoz és azok munkahelyi gyakorlataihoz kapcsolódnak és vállalatonként merőben eltérnek.

Ezek az ajánlások az elmúlt évtized alatt több tucat vállalkozástól gyűjtött tapasztalatokra épülnek, melyek az ellátási lánc különböző pontjait képviselik (gyártók, kereskedők, stb.) és a legkülönbözőbb méretű cégek találhatók meg köztük. A tanulmány az MIT Fenntartható Ellátási Lánc kezdeményezésnek keretében született meg, ez a program a mai napig működik és felméréseket végez az ellátási láncokban világszerte.


Mit is jelent az átláthatóság?

Az ellátási lánc átláthatósága annyit tesz, hogy a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy mi történik az ellátási láncban az őket megelőző szakaszokban és ezt az információt nem csak az ellátási láncon belül kell kommunikálniuk, hanem a fogyasztók felé is, akik számára ez az információ egyre fontosabbá vált napjainkra.

Ahogyan azt az MIT egyéb kutatásai alátámasztják, a fogyasztók hajlandóak 2-10%-kal többet fizetni olyan termékekért, amelyeknek gyártói nagyobb átláthatóságot, több információt bitosítanak a számukra. A fogyasztók nagyra értékelik, ha tájékoztatják őket az alkalmazott munkásokkal való bánásmódról és arról, hogy a gyártó mindent megtesz azért, hogy a munkakörülményeken folyamatosan javítson. Emellett, amire leginkább kíváncsiak a vásárlók az az összetevők, az alapanyagok, a származási hely és a gyártási körülmények.

Ezekkel az igényekkel párhuzamosan a média és a civil szervezetek által készített kampányok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalkozások megítélésére. Az elmúlt évtizedben számos figyelemreméltó esetet láthattunk, ahol a felszínre került botrány sokat rontott bizonyos vállalkozások megítélésén – mint például a bangladesi Rana Plaza összeomlása, a thaiföldi rabszolgamunka vagy az erdőirtások, amelyekben orángutánok pusztultak el.

Ezeknek a botrányoknak a hatására több új jogszabály is született, amely előírja a transzparenciát. Ezek közt találhatók olyan törvények is, amelyek szabályozzák az élelmiszerbiztonságot, az adott területekről származó nyersanyagok használatát, illetve tiltják a kényszermunkát. Az átláthatóság hiánya egyébként egész vállalkozásokat lehetetleníthet el. Ennek egyik példája, hogy azokat a szállítmányokat, amelyeknek az eredete nem dokumentált, visszafordítják a kikötőből, ezzel nem kevés problémát és jelentős többletköltségeket okozva a teljes ellátási láncban. Az USA vám- és határvédelmi szerve például több Észak-Koreából származó szállítmányt visszafordított, miután kiderült, hogy valószínűleg kényszermunkával állították elő a termékeket.


Miért nem foglalkozik minden cég az átláthatósággal?

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha ez ennyire fontos, akkor miért nem csinálja mindenki és miért megy ilyen lassan az átállás. Ennek az egyik oka, hogy az ellátási láncok alapvetően nem úgy lettek kialakítva, hogy ezt a transzparenciát biztosítani tudják és a cégek félnek attól, hogy az információk kiadásával kockáztatják versenyképességüket, de az esetleges kritikával sem szeretnének szembesülni. Egy másik indok, hogy az ellátási lánc kezdeti szakaszában az adatok gyakran nem állnak rendelkezésre vagy hibásak lehetnek. Végezetül az is szerepet játszik, hogy a transzparencia biztosításának megtérülése nem feltétlenül találkozik a rövid távú elvárásokkal.

Ennek ellenére rendelkezésre állnak azok a módszerek, amelyekkel megvizsgálható, hogy mennyire működik átláthatóan egy adott cég.

 Kétféle megoldás is létezik a mérésre: egyik az ellátási láncon belüli módszer (ami azt vizsgálja, milyen mélységűek az interakciók egy adott ellátási láncban), a másik pedig az ellátási lánc mentén meghatározható mérföldköveket figyelembe véve. Az elmúlt egy évtized vizsgálatai szerint a legtöbb cég abban a fázisban van, ahol a megfelelő rálátása van a gyártási folyamatokra, vagy éppen az azt megelőző állapotban, ahol a közvetlen beszállítóit tudja monitorozni, megfelelőségi szempontból. Ennél jóval kevesebb cég képes nyomon követi a közvetlen beszállítóit megelőző beszállítói szintet. És csak nagyon kevés cég tart ott, hogy képes a termékeit alkotó nyersanyagokról is információt adni.

Ilyen vállalkozás (ún. innovátor) a Patagonia, amely egy ruházati vállalat. Ők egy úgynevezett Ökológiai Lábnyomnaplót vezetnek a nyersanyagokról, a feldolgozókról és a gyárakról, kitérve a működésükre és az alkalmazottakra is. Szintén a vezető innovátorok között vannak olyan élelmiszeripari cégek is, mint például a One Degree Organic Foods és az ő gabonaalapú termékei, amelyek a farmtól egészen az asztalig követhetőek és ilyenek a Red’s Best tenger gyümölcsei, amelyeket a hajótól egészen a boltig lehet nyomon követni a csomagoláson található QR segítségével. Emellett a korai bevezetők közt van a NIKE, akik szintén betekintést engednek a gyáraikba és az angol Marks & Spencer, akik gyártói térképet biztosítanak az élelmiszer és ruházati termékeikről egyaránt.

Lépések, amelyeket meg kell tenni

Miután egy vállalat meggyőződött arról, hogy hol helyezkedik el az átláthatósági skálán, a következő lépésben el kell döntenie, hogy szükséges-e további energiát fektetnie a fejlődésbe. Ha a válasz igen, akkor a transzparencia érdekében felvázolt stratégiát át kell nézni kockázatvállalási szempontból is és bizonyos kérdéseket is érdemes tisztázni – így például, hogy olyan gyártókkal akarnak-e együttműködni, akik nem alkalmaznak gyerekmunkát vagy akik meg tudják határozni az egyes nyersanyagaik eredetét? Ehhez a következő öt lépésre lesz szükség:

Mérje fel a kockázatokat és határozza meg a célokat!
Ehhez az első lépéshez számos jó eszköz áll rendelkezésre. A Danone által közzétett értékelés erre jó példa, amelyben az átlátható termékcímkézést és a nyersanyagok fenntartható forrásának megjelölését - mint célokat - fogalmaznak meg, és mindez hozzájárulhat az üzleti sikerhez azzal, hogy figyelembe veszi a befektetők érdekeit is.

Képzelje el az ellátási láncot!
Az elsődleges kockázatok felmérése után a cég vizualizálja a célként megjelölt ellátási láncot, mint egy térképet. Ez segíteni fog a folyamatok jobb áttekintésében és az információs hiányosságok kiszűrésében. Erre példa a Vans Slip-on cipőinek ellátási láncáról készített térkép a folyamatok megértésére. Az adatgyűjtésnek összehangban kell lennie a célokkal.

Gyűjtsön cselekvésre ösztönző információkat!
Az ellátási lánc feltérképezése után össze kell gyűjteni azon információkat, amelyek segítenek felmérni a kockázatokat, a fejlődési lehetőségeket és a hiányosságokat. A cégeknek nyomon kell követniük a termékeket és a magasabb csomagolási szinteket, illetve szállítmányokat annak érdekében, hogy biztosak lehessenek annak származási helyében és abban, hogy a termék végig biztonságban volt.

Majdnem minden vállalatnak van működési kódexe az elvárásokra vonatkozóan, amely tartalmazza az elvárásokat a helyes beszállítói gyakorlatról például a környezetvédelem szempontjából. Erre példa az IKEA, ahol a kódexet minden beszállítónak kötelessége betartania. A cégek jellemzően beszerzik ezeket az információkat a közvetlen beszállítóiktól, de mivel az átláthatóság egyre fontosabbá válik, egyre inkább az ellátási lánc minden szereplőjétől elvárják a kódex követését, bizonyos esetekben ellenőrzik is ezt.


Elköteleződés
A cselekvésre ösztönző információkkal felfegyverkezve következő lépésként a cégeknek ki kell találniuk, hogyan kapcsolódnak be az ellátási láncba, mindezt a KPI-ok szem előtt tartásával.  Cél meghatározott témák megoldása, mint például a munkával kapcsolatos kockázatok, a környezeti hatások és a biztonságos származási hely. A Starbucks például már egy jó ideje együttműködik a Conservation International nevű szervezettel, akik segítettek az etikus forrás programjuk kialakításában, amelynek célja a kávétermékeik kapcsán társadalmi és környezeti helyzetek javítása. A munka egy már említett kódex összeállításával kezdődött, amelyet egészen a farmerektől kezdve vezettek be.


Feltárás

Végül a vállalatoknak meg kell határozniuk, hogy milyen mértékben engednek betekintést. Ez magában foglalja annak átgondolását, hogy mennyire felelnek meg a törvényi szabályozásnak és mennyire tesznek eleget a befektetők igényeinek és milyen módon tudják hitelesíteni a közzétett információkat. Az átláthatóság szintje terjedhet a működési kódex nyilvánosságra hozatalától egészen az egyes nyersanyagok nyomon követésének szintjéig, ahogy azt a Patagonia példája is mutatta.

Ezek a lépések folyamatosan kell, hogy történjenek, mivel az ellátási láncok működése dinamikus, így az átláthatósági törekvéseket folyamatosan életben kell tartani egy hatékonyabban funkcionáló és fenntarthatóbb ellátási lánc elérése érdekében. Persze egy ilyen célt nem lehet elszigetelten megvalósítani, a belső és külső szereplőket is be kell vonni, mint ahogyan olyan technológiai megoldásokat is, amelyek képesek az adatgyűjtésre, az adatok értelmezésére és megosztására és amelyek segítik a döntéshozást.


Előnyök
Az ellátási lánc átláthatósága érdekében tett erőfeszítések megtérülése üzleti modellenként és iparáganként eltérhet, de az előnyök nagy részét minden vállalat ki tudja használni.

Talán a legegyértelműbb előny a törvényi szabályozásoknak történő megfelelés, ezzel is biztosítva azt, hogy a vállalat jó hírneve, megbízhatósága erősödjön. További előny, hogy olyan munkaerőt tudnak bevonzani, akiknek fontos, hogy egy cég felelősségteljes legyen. Például a NIKE és a Patagonia esetében nagyon magas a túljelentkezés, és elenyésző a fluktuáció, ennek oka pedig a kiemelkedően jó vállalati hírnév. Egy újabb előny a megnövekedett fogyasztói bizalom és elégedettség. Ezek mellett vannak kiemelt operatív előnyök is, így a részletes információk összegyűjtésével a cégek be tudják azonosítani a fejlődési lehetőségeiket és hosszabb távon előre tervezni.


A jövő
Az ellátási lánc átláthatósága az értékláncok és a szervezeteken belüli és a vállalkozások közötti fejlesztési leehetőségek összehangolásán is múlik, amihez az is hozzájárul majd, hogy a transzparenciára való igény valószínűleg nem fog csökkenni a jövőben sem.

Forrás: Harvard Business Review (www.hbr.org)

Cimkék:



Rendben További információk