A mai kor tudatos fogyasztója, mielőtt megvásárol egy élelmiszert, már nem csak az összetevőire kíváncsi, hanem egyre inkább arra is, hogy az annak alapjául szolgáló állatok, növények, milyen körülmények között kerültek tenyésztésre és termesztésre. Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszról is szerezhetnek információkat, szemben egy másik termékkel, amellyel kapcsolatban ezek az információk nem elérhetőek a számukra. Előbbit a könnyen hozzáférhető, széles körű tájékoztatás következtében ugyanis sokkal megbízhatóbbnak ítélik meg.
Az üzleti partnerek és a fogyasztók bizalma egyaránt a termék nyomon követhetőségével és az ebből nyerhető információkkal kezdődik. Nem utolsó sorban a nyomon követés az élelmiszer ellátási láncok minden szereplőjének jogszabályi kötelezettsége. De mit jelent valójában a nyomon követés?
A GS1 Magyarország az Agrárminisztériummal (korábban Földművelésügyi Minisztérium) együttműködésben 2015-ben alapította meg a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platformot, abból a célból, hogy a szektor szereplőivel történő folyamatos egyeztetéssel, a jogszabályi környezet széles körű feltárásával és megismertetésével, a legjobb gyakorlatok bemutatásával, folyamatos és kiterjedt kommunikációval, a szükséges kapcsolatrendszer kiépítésével és lobbi-tevékenységgel segítse a vállalkozásokat a nyomonkövetési kötelezettségek azonosításában, valamint a megfeleléshez szükséges eszközök meghatározásában és alkalmazásba vételében.
A Platform első 2 évében 4 munkacsoport keretein belül aktív szakmai munka zajlott az Agrárminisztérium és a GS1 szakembereinek vezetésével, melynek eredményeképpen 5 alszektor - tej és tejtermék; bor és pálinka; hal; hús; zöldség és gyümölcs - számára készült el az iparág szereplőinek igényeit figyelembe vevő, a teljes ellátási láncot lefedő, magyar nyelvű nyomonkövetési gyakorlati útmutató. Az útmutatók bemutatják az egyes alszektorok ellátási láncainak felépítését, annak jellemző szereplőit, majd pedig a szereplők szemszögéből részletezik a szabványalkalmazásban rejlő lehetőségeket az adott típusú piaci résztvevő számára, figyelembe véve az érintettek jogszabályi kötelezettségeit, valamint a bevezetés lépéseit is.
A nyomonkövetési útmutatók tavaly 7 helyszínt – Kaposvár, Debrecen, Szekszárd, Szarvas, Szeged, Eger, Budapest - felölelő Roadshow keretében is bemutatásra kerültek, annak érdekében, hogy minél több érintett vállalkozás ismerje meg a legjobb gyakorlatokat a nyomon követés terén.
A nyomonkövetési megoldások a vállalkozások méretétől függően jelentősen eltérhetnek egymástól. A hazai cégeknek többféle lehetőségük is van arra, hogy a GS1 Magyarország szakértőinek segítségét igénybe vegyék és a számukra legoptimálisabb rendszert alakítsák ki a vállalkozásukban.
További részletekért keresse fel weboldalunkat: www.gs1hu.org/nyomonkovetes