A GS1 Rendszer univerzális azonosítási szabványainak köszönhetően számos területen biztosít megoldásokat a különböző folyamatok és területek hatékony támogatására. A különleges alkalmazások közül az ISBN szám mellett szeretnénk bemutatni az ISSN szám szerepét és bevezetésének történetét, folyamatát.
Mi az ISSN?
Az ISSN (International Standard Serial Number) numerikus kód, mely az időszaki kiadványok és a folyamatosan frissülő integráló dokumentumok egyértelmű azonosítására szolgál. Alkalmazását az ISO 3297 nemzetközi szabvány, illetve annak honosított változata, az MSZ ISO 3297:2000 írja elő.
Az ISSN rövid történeti áttekintése
Az időszaki kiadványok számának ugrásszerű növekedése a világ kiadói termésében szükségessé tette azok szabványos azonosítási rendszerének kifejlesztését. A kiadványok számának és sokféleségének gazdagodásával a könyvtárak, valamint a kiadással és terjesztéssel foglalkozó szervezetek egyre inkább a számítógépes adattárolás felé fordultak. A gépesítés igénye olyan kódszámok alkalmazásához vezetett, melyek egyértelműen azonosítják az időszaki kiadványokat.
1971-ben szabványtervezet készült a nemzetközi szabványosítási szervezet, az ISO TC/46 számára az időszaki kiadványok nemzetközi azonosítószáma, az ISSN alkalmazásáról. A célszerűség úgy kívánta, hogy a kódok koordinálása nemzetközi szinten történjék, míg a nyilvántartásba vételt nemzeti szinten végezzék, a kiadványok megjelenési helyén. E cél megvalósítására hívta életre az UNESCO az időszaki kiadványok adatait nyilvántartó nemzetközi rendszert, az ISDS-t (International Serials Data System), és annak Párizsban működő nemzetközi központját az Unisist Program keretében.
1972. november 6-án az UNESCO főigazgatója bejelentette az ISDS Nemzetközi Központ létrehozását, egyben felkérte a tagállamokat, hogy létesítsenek nemzeti ISDS központokat, és működjenek együtt az ISDS-ben.
A Magyar ISDS Nemzeti Központ az Országos Széchényi Könyvtárban kezdte meg működését 1973-ban, szoros kapcsolatban a megalakult Magyar ISSN Irodával. A két szervezeti egység 1998. július 1-i hatállyal egyesült az átszerveződött Katalogizáló és Bibliográfiai Főosztály keretében.
A nemzetközi hálózat, szakítva az eredeti ISDS elnevezéssel 1993-ban tevékenységének jobb azonosíthatósága és szolgáltatásainak könnyebb felismerhetősége érdekében névváltoztatást hajtott végre, amely során az ISDS-ről áttért az ISSN akroníma használatára.
Az ISSN feladata
Minden ISSN egy adott időszaki kiadványt azonosít. Az ISSN azonosítószámhoz elválaszthatatlanul kapcsolódik az ISSN a szabványosított címforma, azaz a kulcscím. E szoros kapcsolat miatt, ha az időszaki kiadvány címében bekövetkezett változás folytán a kulcscím megváltozik, a megváltozott címet egy másik ISSN-nel kell azonosítani.
Az egyszer már felhasznált ISSN nem alkalmazható újra egy másik címmel összefüggésben!
Az ISSN kiutalása
A Magyarország területén megjelenő időszaki kiadványok ISSN-nel történő ellátását az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar ISSN Nemzeti Központ végzi:
- a kiadók/közreadók előzetes kérésére vagy a beérkező kötelespéldányok alapján,
- illetve távoli hozzáférésű időszaki kiadványok esetében a megjelent kiadványok alapján.
Az ISSN felépítése
Az ISSN nyolc számjegyből álló numerikus kód, melynek elemei - a könyveket azonosító ISBN-től eltérően - semmiféle jelentést nem hordoznak, csupán azonosító funkciót töltenek be. A nyolcadik számjegy ellenőrző számjegy, mely az előző hétből számítható ki, és 0-tól 10-ig terjedhet. A 10-es számjegyet római szám helyettesíti, azaz: X.
Az ISSN feltüntetése két, egyenként négy számjegyet tartalmazó adatcsoportban történik, melyeket kötőjel kapcsol össze, és az ISSN betűkód előz meg.
Például:
ISSN 0251-1479
ISSN 1050-124X
Az ily módon leírt azonosítószámot az időszaki kiadvány minden részegységében fel kell tüntetni. Vonalkód használata esetén mindkét azonosítónak (a vonal- és a numerikus kódnak is) szerepelnie kell a kiadványban.
Az ISSN képzése
Az időszaki kiadványokat és egyéb folytatódó dokumentumokat a 977 GS1 prefix és a kiadvány ISSN számának felhasználásával azonosíthatjuk. Az ISSN azonosítóra alapozott EAN vonalkód előtagja mindig 977, ami a nemzetközi termékszám rendszerben az egész világon azonos.
A 977-es előtagot az ISSN nyolc számjegye közül az első hét követi (az ellenőrző számjegy nélkül). Ezután két, szabadon felhasználható karakterhely következik, ami lehetőséget ad az időszaki kiadvány vagy az integráló dokumentum egyes változatainak jelölésére, számozási/megjelenési adatok kifejezésére, különszámok vagy árkódok jelzésére – a felhasználói igények szerint.
A 13. számjegy helyére a GS1 számképzési szabályainak megfelelő ellenőrző számjegy kerül, amely így az ISSN-nel kombinált termékazonosító kód ellenőrző száma lesz.
Az N11 és N12 alatti változó számjegyek azonos című, de eltérő árú kiadvány változatok vagy az egy héten belül megjelent napilap különböző példányainak kifejezésére használhatók. A szokásos címeknél ezek értéke 00.
Igény lehet a kiadó részéről, hogy a folyóirat azonosító számán túl a folyóiratra vonatkozó kiegészítő információk is megjelenítésre kerüljenek, melyet egy két- vagy ötjegyű kiegészítő jelképpel („add-on”) tehetjük meg.
A GS1 Globális Iroda a következő szám hozzárendelés használatát javasolja a kétjegyű kiegészítő jelképek esetén:
- Napilapok (vagy általánosabban heti több szám): a hét minden napján megjelenő kiadvány külön kereskedelmi árunak tekintendő, amelyet külön azonosító számmal kell azonosítani, és amelyet egy kiegészítő (add-on) jelkép ábrázol. A kétjegyű kiegészítő szám csak a megfelelő hetet ábrázolja, ami a GTIN–13 azonosító számmal együtt lehetővé teszi a napnak az éven belüli megállapítását.
- Heti lapok: hetek számai (01–53).
- 2 hetente megjelenő lapok: Az adott időszak első hetére utaló szám (01–53).
- Havi lapok: hónap száma (01–12).
- 2 havonta megjelenő lapok: Az adott időszak első hetére utaló szám (01–12).
- Negyedévente megjelenő lapok: Az adott időszak első hónapjára utaló szám (01–12).
- Évszakonként megjelenő lapok: 1. szám = az adott év utolsó számjegye, 2. szám = 1 tavasz, 2 nyár, 3 ősz, 4 tél.
- Kétévente megjelenő lapok: 1. szám = az adott év utolsó számjegye, 2. szám = Az adott időszak első évszakjára utaló szám.
- Évente: 1. szám = az adott év utolsó számjegye; 2. szám = 5.
- Speciális intervallumok: Folyamatos számozás 01-től 99-ig.
A kétjegyű kiegészítő vonalkód jelkép a fő jelképtől jobbra, azzal párhuzamosan helyezendő el. A kiegészítő jelképnek meg kell felelnie az összes GS1 rendszerű vonalkód jelképre vonatkozó nyomtatási minőségi követelménynek.
Az ISSN számadás körén kívül eső folytatódó dokumentumok (pl. katalógusok, cím- és adattárak) azonosítóink képzéséhez – amennyiben az a kereskedelmi forgalomba hozatal vagy más gépesített árunyilvántartás számára szükséges – használandó cégprefix számtartományok kiadását a GS1 Magyarország végzi.
Az ISSN jövője
Az ISSN világrendszer stratégiai célkitűzéseinek meghatározása arra a felismerésre épül, hogy - figyelembe véve a jelenlegi és a prognosztizálható trendeket - az ISSN jövője attól függ, hogy mennyire terjed el a használata állandó azonosítóként az Interneten. Az ISSN csak akkor őrizheti meg szerepét és hitelét, ha a hálózat rövid időn belül jelentős mennyiségű elektronikus kiadvány azonosítását tudja felvállalni. E felismerésnek fontos következményei vannak az egész hálózatra nézve - egyrészt az erőforrások biztosításának vonatkozásában, másrészt az új feladatok pontos definiálása, a hálózati központok tevékenységének összehangolása terén.
További információk:
Forrás: http://www.oszk.hu/issn