Honnan tudhatjuk meg a vásárlásunk környezeti hatásait?

A 21. század egyik kihívása, hogy a fogyasztók egyre több adatot szeretnének tudni arról, hogy hogyan készülnek a termékek. Ehhez pedig olyan új rendszerekre van szükség, amelyek nagyobb átláthatóságot biztosítanak a globális kereskedelmi- és ellátási láncok számára.

A vállalatok egyre jobban törekednek arra, hogy hatékonyak és pontosak legyenek a környezetvédelmi- és társadalmi normákról szóló statisztikáik és jelentéseik. 

A fogyasztók ugyanis tudni akarják, hogy az általuk vásárolt áruk fenntartható módon készülnek-e, a szabályozásért felelős kormányok/szervezetek ellenőrzése miatt pedig fontosak a megbízható adatok, amellyel a vállalatok prezentálják, hogy megfelelnek az aktuális szabályozásoknak. Így az innovatív cégek maguk is közzé akarják tenni ezeket a jelentéseket, hiszen ezzel bizonyítják a sikerességüket.

A fogyasztók és a pénzügyi intézmények működése segítséget nyújt abban, hogy megértsük a kereskedelmi ügyleteket és, hogy az ellátási lánc résztvevői miként felelnek meg a környezetvédelmi- és társadalmi felelősségvállalásnak. Hamarosan eljön a nap, amikor a vállalatok a szabványok segítségével pont olyan könnyen tudják megosztani üzleti adataikat, mint jelenleg a pénzügyi információikat az adóhatóságokkal. A kérdés az, hogyan segíthetünk nekik abban, hogy ezt mindegyikük végre tudja hajtani?

A QR-kódok a termékek teljes életútjának eléréséhez használhatóak


Már jelenleg is részesei vagyunk ennek a jövő felé vezető útnak.

Ez a tudatos fogyasztóknak is köszönhető, hiszen egyre több információt szeretnének tudni az általuk vásárolt termékről; öko, bio, környezetbarát termék-e; harmadik világbeli gyermekmunkásokat használtak-e az előállításához; az előállítására használt módszer környezetkárosító volt-e, veszélyeztette-e az esőerdőket, stb.?

A környezetvédelmi- és társadalmi felelősségvállalás normáiról szóló mai jelentések nagy része ellátási láncról-ellátási láncra, sőt vállalatról-vállalatra is változik egyetlen gazdaságon belül. A meglévő jelentések egy része önkéntes, mivel a cégek sokszor ki szeretnék emelni magukról, hogy „zölden” vagy „társadalmilag felelősen” működnek. Sajnos a „greenwashing”, azaz a „zöldre festés” gyakori jelenség, amely által olyan konkrétumokat vagy általánosságokat állítanak, sugallnak vagy hallgatnak el a cégek a termék, a vállalkozás vagy a kezdeményezés, környezeti előnyeiről vagy környezeti hatásáról, a terméken képi vagy szöveges kommunikációban vagy ezekhez kapcsolódóan (pl. hirdetésben), amelyek alkalmasak vásárlói, befektetői vagy egyéb érintetti (pl. munkavállalói) döntésének befolyásolására, de amelyeket független és igazolható, fogyasztók számára nyilvánosan, közérthetően, egyszerűen hozzáférhető módon nem támasztanak alá. Jó példa erre, amikor egy adott termék vagy szolgáltatás zöld elemét népszerűsítik, miközben a többit figyelmen kívül hagyják. Például, amikor egy gyorsétteremlánc újrahasznosított papírból készült szívószálra vált, de továbbra is olyan húsbeszállítókkal dolgozik, amelyek erdők megsemmisítéséért felelősek. Ezzel a módszerrel a vállalatok megvezetik a fogyasztókat, akik a hamis információk birtokában az ő termékeiket választják.  Az Európai Unióban és Magyarországon is a környezetbarát tulajdonságokra utaló állítások (green claims) közel felét találták felmérésekben jogszabályt sértő módon félrevezetőnek, kimerítve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.

Egyes céges jelentésekben szereplő adatok azonban már törvényileg előírtak. A környezetvédelmi normákat érvényesítő amerikai- és európai jogszabályok például 50 évre nyúlnak vissza, és a munkaügyi normákat is számos országban rögzítik jogszabályokban.

Ám a jelentések jelenleg következetlenek, és többnyire csak az ellátási láncok legfelső szegmensére vonatkoznak a szabályozások. A helyzet azonban gyorsan változik. Az iparági munkacsoportok arra törekszenek, hogy közös normákat teremtsenek, a kormányok és a nemzetközi ügynökségek pedig a szabványok érvényesítésének módjának kitalálásán dolgoznak, valamint meghatározzák, hogy mely szabványokat kell kötelezően alkalmazni, és melyeknek kell továbbra is önkéntes alkalmazásúnak maradniuk.

A GS1 szabványokat már megannyi vállalat alkalmazza, hiszen globálisan alkalmazhatóak és a legelterjedtebbek a piacon.

Sajnos a vállalatok által használt rendszerek többsége nem kompatibilis egymással, és a tanúsítványokat is különböző szervezetek állítják ki. Ez minden szereplőnek nehézségekkel jár. A vállalatok és a szabványok felvigyázói számára nehezebb a folyamatokat nyomon követni, és nem ad lehetőséget a fogyasztóknak, a pénzügyi intézményeknek vagy a kormányoknak arra, hogy megerősítsék, hogy a vállalatok valóban azt teszik, amit állítanak.

Képzeljünk el egy bútordarabot, amelyet valahol Ázsiában gyártanak és az Egyesült Államokban értékesítenek a fogyasztóknak. A vállalatnak nagy mennyiségű tanúsítványa lehet – például, hogy méltányos árat fizet a fűrészáru-termelőknek, hogy tevékenysége környezetbarát, hogy munkatársait tisztességes bánásmódban részesíti, és hogy jóváhagyott biztonsági eljárásokat követ. A gyártó e tanúsítványok egy részét a terméken is felhasználhatja annak érdekében, hogy tájékoztassa a fogyasztókat. Jelenleg azonban szinte lehetetlen egy fogyasztónak (sőt néha a szabályozó hatóságnak is) bizonyítania, hogy ezek az állítások igazak.

Most képzeljük el, hogy egy fogyasztó, egy vámügynök, egy szabályozó szerv és maga a bútorgyártó is használhatna egy mobiltelefont egy QR kód beolvasására, amely hozzáférést biztosítana a termék teljes életútjához: mikor és hol készült; honnan származik a fa; és ami a legfontosabb, az összes tanúsítás, amelyet a vállalat a környezetvédelmi, szociális és egyéb szabványoknak való megfelelésre kapott.

Ez a megoldás viszont már nem újdonság! Az a szervezet, amely biztosítja a rendszert, amely minden információt megad a Partnereinek, már működik! A GS1 egy globális non-profit szervezet, amely kezeli a világszerte 2 millió terméken lévő vonalkódokat. Több mint 2 millió tagja van, és célja, hogy egyszerűsítse a tanúsítványok és elismerések bonyolult kuszaságát.

A GS1 minden partnere számára elérhetővé teszi a szabványait, legyen szó kis-, közép- vagy nagyvállalkozásról és nem határozza meg, hogy a partnerei milyen szabványokat használjanak. A meglévő és jövőbeli tanúsítási mechanizmusok továbbra is hasonlóak lesznek, a GS1 csak olyan rendszeren keresztül biztosít hozzáférést ezekhez az adatokhoz, amely már ismertek és elismertek a globális üzleti piacon.

A 2D kódok sokkal több adatot tudnak hordozni, mint a hagyományos lineáris vonalkódok, tehát a QR kódok olyan linkeket tárolhatnak, amelyek sokkal több adatra mutatnak. A GS1 különböző ipari csoportokkal, kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel, köztük az ADB-vel közösen azon dolgozik, hogy együttműködést teremtsen egy olyan rendszer megvalósítása érdekében, amely lehetővé teszi a könnyű hozzáférést ehhez a jóval több információhoz, ezáltal több szereplő számára lesznek elérhetőek az adatok, így mindenkinek előnye származik belőle.

Nem szabad időt vesztegetnünk! 

Ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a szakmai munka terén, a lehető legtöbbet kell tudnunk arról, hogy hogyan készülnek a termékek. A globális kereskedelmi- és ellátási láncokon keresztül az átláthatóságot elősegítő új rendszerek kifejlesztése mindenki jövője szempontjából fontos és sürgető!

Steven Beck

Az ADB Kereskedelmi- és Ellátási Lánc Pénzügyi Programjának vezetője


Forrás: https://blogs.adb.org/blog/did-your-purchase-harm-environment-or-society-system-will-tell-you

https://tudatosvasarlo.hu/zoldre-festes-kisokos-mi-a-greenwashing/

Cimkék:


Rendben További információk