GS1 - GS1 Magyarország - 35 éve a hazai vállalkozásokért

GS1 Magyarország - 35 éve a hazai vállalkozásokért

2019. május 22-én a GS1 Magyarország vezetősége, a GS1 globális szervezetének éves Közgyűlésén, ünnepélyes keretek között átvette az alapítás 35. évfordulója alkalmából adományozott Emlékplakettet.



A GS1 a globális szabványok, a globális szabványosítás területén működő, több mint negyven éve alakult, semleges, nonprofit szervezet. A GS1 központja Brüsszelben található, a szervezet azonban a világ 114 különböző országának nemzeti tagszervezetei, az ún. GS1 Tagszervezetek hálózatán keresztül működik.

A vonalkód születése

A GS1 a vonalkód által vált ismertté, amellyel kapcsolatban a BBC úgy fogalmazott: „egyike annak az 50 dolognak, ami megalapozta a világgazdaságot”.

A termékre szabott azonosító igénye először a kiskereskedelemben merült fel 1948-ban. Norman Joseph Woodland a morzejelekből kiindulva a pontot és a vesszőt függőlegesen meghosszabbítva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként azt az azonosítót, amelyet néhány évvel később szabadalmaztattak.

1969-ben létrejött az UPC (Uniform Product Code – Egységes Termékkód) szimbólum, és még a kódolvasók kifejlesztése előtt szabványosították a kódot. Egy év múlva napvilágot látott az első leolvasó, 1973-ban pedig megalakult amerikai UCC (Uniform Code Council – Egységes Kódolási Tanács). 1974-ben az Ohio államban fekvő Troy városában olvasták le az első GS1 vonalkódot, egy 10 db-os Wrigley’s rágógumi csomagolásáról.

A vonalkód és a mögötte álló kereskedelmi szabványrendszer több mint 40 évvel ezelőtt alapjaiban változtatta meg a kereskedelmi ellátási láncokat, és mint a kor egyik legnagyobb technológiai vívmánya, lehetővé tette az üzleti folyamatok jóval hatékonyabb és átláthatóbb működését, megalapozta a kereskedelem globális szintre emelkedését.

A hazai kezdetek

A hazai kezdetek a hetvenes évek végére-nyolcvanas évek legelejére tehetők. Az akkori Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet (ACSI) néhány munkatársa – köztük Viszkei György, a GS1 Magyarország mai elnöke – illetve párhuzamosan más állami szervezetek szakemberei – például Magyar Béla, a GS1 Magyarország vezérigazgatója, aki ekkor a STRUKTÚRA Szervezési Vállalatnál munkálkodott - kezdtek élénken érdeklődni a nemzetközi sajtóban nagy visszhangot kiváltó új megoldás iránt.

A 70-es évek elején az európai országok gyártói és forgalmazói is elhatározták, hogy létrehoznak egy, az amerikai rendszerhez hasonló szabványos számozási rendszert. 1977-ben létrejött az EAN szervezet (European Article Numbering Association - Európai Termékszámozási Társaság), melyet 12 nyugat-európai ország közösen alapított meg. 

A 80-as évek elején néhány lelkes hazai szakember mert nagyot álmodni és elkezdték felmérni annak lehetőségét, hogy az akkor még tervgazdálkodásos rendszerben működő Magyarország hogyan léphetne be az EAN szervezetébe. A csatlakozást az akkori hazai helyzet is egyre inkább indokolttá tette: a nyolcvanas évek elején a magyar gazdaságban igen nagy problémát jelentett a készletek nagyarányú növekedése, gyakorlatilag az akkori nemzeti össztermék növekményének a nagy része készletekben volt. A kormány egy 23 pontos intézkedési tervet hirdetett a készletek csökkentése érdekében, aminek részeként egy egységes azonosító kódrendszer bevezetését helyezték kilátásba az Országos Anyag- és Árhivatal koordinálásával.

Alapos szakmai előkészítő munka eredményeként végül a Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt létrehozott ETK/EAN Irodát (ETK – Egységes Termékazonosító Kód) fogadta a tagjai közé 1984-ben az EAN szervezet. Csatlakozásunkkal igencsak az elsők között voltunk a szocialista országok közül, Csehszlovákiával közel egy időben, nagyjából huszadikként lettünk az egyre növekvő nemzetközi szervezet tagjai.

A 80-as évek globális és hazai szinten is a kezdetek időszaka volt: részt vettünk külföldi konferenciákon, ismerkedtünk más országok szabványalkalmazási szokásaival, és megoldásaival, ízlelgettük a szabványfejlesztés hogyanjait és miértjeit, támogattuk a hazai kereskedelemben a vonalkódos azonosítás bevezetésének első lépéseit.” meséli a hazai szervezet vezérigazgatója, Magyar Béla.


A tevékenység szélesebb körű terjesztése érdekében létrejött egy bizottság azokból a vezető állású emberekből, akik tudtak tenni az egységes azonosító kódrendszer bevezetéséért. A bizottság elnöke a hazai kozmetikai ipar akkori vezető vállalatának, a Caola-nak a vezérigazgatója volt és ő beleegyezett, hogy egy termékre kísérleti jelleggel tegyék rá a vonalkódot. Így 1984-ben megszületett az első olyan magyar Caola termék, amelyen az EAN kód szerepelt. Az első vonalkódos pénztárgép-rendszert a Skála Metró Áruházban létesítették, 1985 körül.” – emlékszik vissza Viszkei György elnök.


Az ETK/EAN Iroda megalakulását követően 1990. március 6-án az újonnan létrehozott CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) fennhatósága alá került, ahol EAN Iroda néven működött tovább. 1999-ben pedig megalakult az EAN Magyarország Azonosító Rendszereket Fejlesztő és Működtető Kiemelkedően Közhasznú Társaság, az önálló hazai szervezet. Ekkor már nagyjából 3500 cég szerepelt a rendszerben, majd nemsokára lett hétezer, és volt olyan időszak, amikor egy hazai jogszabály kapcsán további 40 ezer felhasználó került be a partneri körbe.

Globális szervezet egyre növekvő felhasználói körrel

Az EAN International és az amerikai UCC (Uniform Code Council) szervezetek egyesülését követően 2005-ben az akkor már globális méreteket öltő Szabványrendszer nevet váltott: megalakult a GS1. Az új rövidítés, a GS1 kifejezi a Szabványszervezet globális szintű elterjedtségét (világszerte 114 országban működik GS1 tagszervezet), szabványainak vezető szerepét közel 20 szektorban, valamint szabvány-alapú megoldásainak nélkülözhetetlen voltát a ma és a jövő ellátási láncaiban.

A GS1 név kötelez, megújult a hazai szervezet is

Az EAN Magyarország 2006-ban, követve a 2005-ben megalakuló GS1 előírásait, mérföldkőnek számító változáson ment keresztül, és útjára indult a GS1 Magyarország Globális Azonosító és Kommunikációs Rendszereket Működtető Kiemelkedően Közhasznú Társaság, mely új alapokra helyezte szerződéses kapcsolatait a nemzetközi szervezettel és hazai partnereivel egyaránt.

A korábban elsősorban számkiadással és a szabványok fejlesztésével, azok hazai megismertetésével foglalkozó társaság szintet lépett és a felhasználókat a legmagasabb színvonalon kiszolgáló, minőségi szolgáltatásokkal rendelkező, az üzleti élet elvárásait és igényeit szem előtt tartó társasággá fejlődött.

Annak köszönhetően, hogy a GS1 Magyarország 6 éven át látta el a GS1 in Europe (mára 48, Európához kötődő tagország regionális szövetsége) titkársági feladatait, szakértőink a korábbinál jóval aktívabb szerepet kezdtek vállalni az európai tagszervezetek közös projektjeiben.

Ugyanez mondható el a GS1 globális közössége kapcsán is: a GS1 Magyarország szakemberei részt vállaltak a Global Office irányítási feladataiban a GSMP keretében zajló fejlesztési tevékenységekben, valamint a globális szintű munkacsoportokban annak érdekében, hogy a dinamikusan bővülő hazai felhasználói kör számára a legjobb nemzetközi példák ismeretében fejleszthessük saját szolgáltatási portfóliónkat.

Új idők, új megoldások

A GS1 új megoldásai összecsengenek korunk központi témáival: az élelmiszerbiztonság, az egészség, a termékhamisítás elleni küzdelem és termék nyomon követés, a gyógyszer adagolási, beteggondozási hibák elkerülése az egészségügy terén - mind olyan kihívás, melyre a GS1 hatékony eszközt kíván nyújtani globális és helyi szinten egyaránt.

Nem utolsósorban a GS1 azt is felismerte, hogy szabványaival a jövőben már nem csak a különböző iparágak ellátási láncait és az üzleti élet képviselőit szolgálhatja, hanem az internet a digitalizáció és a mobiltechnológia segítségével a fogyasztók mindennapjait is kényelmesebbé, egyben biztonságosabbá teheti.

Cél az innováció és a Partnereink sikere

Az iparági szektorok fejlődésének iránya előrevetíti a szabványmegoldások fejlesztésének irányát is. Szerencsés helyzetben vagyunk amiatt, hogy a nemzetközi és magyar szakemberek felkészültek ezekre a tendenciákra így a lehető leggyorsabban tudunk reagálni a piac igényeire.

A GS1 jelmondata: „Szüntelenül fejlesztenünk kell, hogy bármilyen gazdasági környezetben, bármilyen felmerülő üzleti igénynek eleget tudjunk tenni, készen álljunk a megfelelő válaszokkal, a leghatékonyabb, legkedvezőbb megoldásokkal.”

A GS1 Magyarország e jelmondat szellemében tevékenykedik és az előtte álló évtizedekben is szüntelenül azon kíván munkálkodni, hogy a magyar gyártók és kereskedők számára a hazai piaci pozíció megszilárdítása mellett új utakat nyissunk a nemzetközi kereskedelemben, a világpiacon és az internet alapú online kereskedelemben történő versenyképes és sikeres tevékenységekhez.


Cimkék:



Rendben További információk