Élelmiszerbiztonság, élelmiszerpazarlás: kéz a kézben jár

Első ránézésre az élelmiszerbiztonság alapelveinek betartása és az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányuló törekvések megvalósítása között feloldhatatlan ellentétek húzódnak. Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betarthatatlanul szigorúnak tűnhetnek, a helyes gyakorlatok mintha csak több élelmiszerhulladék keletkezését generálnák. A valóságban azonban meglehetősen sok hasonlóságot találunk. Az Élelmiszerbiztonság Világnapja jó alkalmat kínál arra, hogy szemügyre vegyük, melyek a két terület közös pontjai.

Közös felelősség

Talán a legfontosabb párhuzamnak tekinthetjük, hogy mindkettő esetén közös a felelősségünk az élelmiszerer-edetű megbetegedések kialakulásának és az élelmiszerhulladékok keletkezésének elkerülésében is, hiszen az élelmiszerlánc minden lépésénél tenni kell azért, hogy érvényesüljenek az ezekhez fűződő elvárások. A lánc utolsó résztvevőjének, vagyis a fogyasztóknak, lakosságnak különösen fontos szerepe van: az élelmiszer-eredetű megbetegedések körülbelül 2/3-a[1], míg az élelmiszerhulladékok több mint fele a háztartásokhoz köthető[2].

Fogyasztható?

Az élelmiszerpazarlás mértéke a sikeres szemléletformáló kampányoknak köszönhetően folyamatosan csökken[3], de gyakran előfordul, hogy a pazarlás elkerülése érdekében az egészségünkre nézve kockázatos döntéseket hozunk. Háztartások élelmiszerkezelési gyakorlatainak megfigyelése rámutatott, hogy sokan figyelmen kívül hagyják például a joghurtok fogyaszthatósági idejét, vagy éppen eltávolítják a penészt a sajtokról, kenyérről, hogy azok ne a szemétben kössenek ki[4]. Ezekben az esetekben az élelmiszerbiztonság háttérbe szorul, pedig az említett példák komoly veszélyeket tartogatnak, még ha nem is látjuk őket. Hiába tűnik kifogástalannak az élelmiszer színe, illata és állaga, a kórokozók jelenlétét legtöbbször nem kíséri érzékszervi változás. A penészes részek levágásával is hasonló a helyzet – a mikroszkopikus gombafonalak az egész terméket átszövik, sőt, akár a penész által termelt méreganyagok is jelen lehetnek.


Előzzük meg a bajt

Mindeközben a megoldás egyszerű, ha figyelünk a biztonságra, akkor a pazarlás mértéke is csökken. A kulcs a megelőzés – némi odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhetjük a kockázatos helyzeteket és ezzel az élelmiszerer-edetű megbetegedéseket is. Például a bevásárlás és a heti menü átgondolásával, az egyes termékek fogyaszthatósági idejének ellenőrzésével biztosíthatjuk, hogy csak olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyeket el is tudunk fogyasztani azok lejárata előtt. Amennyiben mégis később használnánk fel valamit, a fagyasztás biztonságos módja az eltarthatóság meghosszabbításának. A hűtőszekrény hőmérsékletének rendszeres ellenőrzése szintén remek módja annak, hogy gátat szabjunk az élelmiszerekben esetlegesen előforduló káros mikrobák szaporodásának, amellett, hogy a 0-4°C közötti hűtőhőmérséklet a romlást is késlelteti.

Az alábbi cikkekben az élelmiszerpazarlás elkerülésének biztonságos módjait mutatják be részletesebben:

Adagok tervezéséhez segítség: http://maradeknelkul.hu/2017/01/10/mennyi-is-egy-adag/

Vásárláskor is tudatosan: http://maradeknelkul.hu/2017/01/17/61-tipp-hogy-mar-vasarlaskor-megelozd-az-elelmiszerpazarlast/

Tippek a biztonságos tároláshoz: http://maradeknelkul.hu/2017/01/20/tarolasi-homerseklet-jelentosege-az-elelmiszerpazarlas-megelozeseben/

Főtt ételek hűtőben és fagyasztóban tárolva: http://maradeknelkul.hu/2017/02/10/a-fott-etelek-tarolasanak-muveszete/

Food safety first!

Mindezt figyelembe véve láthatjuk, az élelmiszerbiztonságra a fenntartható fogyasztás alapköveként kellene tekintenünk, nem pedig annak ellenségeként. Ha pedig mégis döntési helyzetbe kényszerülnénk, ne feledjük: ne csak az Élelmiszerbiztonság Világnapján, hanem mindig az élelmiszerbiztonság legyen az első!

Az Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából a Nébih számos izgalmas tartalommal készült! Bővebben itt olvashattok a részletekről: https://portal.nebih.gov.hu/-/rajtvonalnal-a-2021-evi-elelmiszerbiztonsagi-vilagnap

Kapcsolódó irodalom:

[1] Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (2013): Élelmiszerlánc-biztonsági stratégia 2013-2022. https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21476/ELBS_4_1_20130730.pdf/b5747e8a-8194-4c61-a136-13719c4edf49

[2] FUSIONS (2016): Estimates for European Food Waste Level. https://www.eufusions.org/phocadownload/Publications/Estimates%20of%20European%20ood%20waste%20levels.pdf

[3] https://portal.nebih.gov.hu/-/nebih-kutatas-kevesebb-elelmiszert-pazarolnak-a-magyar-haztartasok

[4] Skuland, S. E. (szerk.) (2020): European food safety: Mapping critical food practices and cultural differences in France, Norway, Portugal, Romania and the UK. SIFO Report 6. ISBN: 978-82-7063-506-1. http://hdl.handle.net/20.500.12199/3112

Cimkék:


Rendben További információk