A könyvazonosítás és az ISBN szám története

Arról már sokszor írtunk, hogy az egyik leggyakrabban alkalmazott GS1 szabvány, a GS1 termékazonosító szám (GTIN) egy ún. GS1 prefixszel kezdődik, mely azt az országot azonosítja, amely ország GS1 tagszervezetével a gyártó vagy forgalmazó licenc szerződést kötött. A könyvek esetében azonban nem a GTIN szám terjedt el, hanem az ún. ISBN szám, aminek a története legalább ilyen érdekes! 

A könyvek azonosítására világszerte az ún. ISBN szám szolgál. Az ISBN rendszer elődjét, a Standard Book Numbering rendszert (SBN) 1967-ben vezették be az Egyesült Királyságban. Közvetlen ezután az ISO nemzetközi tárgyalásokat kezdeményezett a rendszer nemzetközi bevezetéséről, melynek eredményeképp 1970-ben létrejött az ISBN, melyet az ISO 2108 szabványa szabályoz. Hazánk 1974-ben csatlakozott a rendszerhez, melyet mára több mint 160 országban alkalmaznak.

Az ISBN rendszer alapja egy 10 számjegyű kód volt eredetileg, melynek nemzeti kezelését az egy-egy országban felhatalmazott nyilvántartó ügynökség vette át. Hazánkban ezt a feladatot a mai napig az Országos Széchényi Könyvtár erre létrehozott irodája hajtja végre.

2007 óta azonban az ISBN számok teljes mértékben kompatibilisek a GS1 termékazonosító számok rendszerével és a számokat megjelenítő vonalkódokkal

Lássuk tehát, hogyan is épülnek fel ezek a számok!

Az ISBN szám szerkezete

Az eredetileg 10 számjegyből álló ISBN azonosítót 13 karakterre egészítették ki, mégpedig úgy, hogy az első három karakter egy speciális prefix tartományt kapott, amely 3 számból áll. Azt már eddig is tudtunk, hogy a GS1 azonosító kulcsok mindig GS1 prefixszel kezdődnek, melyek azt az országot jelölik, amelynek GS1 tagszervezetével a számot kiadó gyártó vagy márkatulajdonos licencszerződést kötött. Az ISBN számok esetében ez a prefix egy képzeletbeli Könyvországhoz (Bookland) tartozik és könyvek esetében a 978, illetve egyes országok esetében már a 979-es értéket veszi fel.

Az ISBN számok kiadása mindig országok szintjén történik, ezért is működhet az, hogy minden könyv esetében ugyanaz a prefix az első három karakter. A könyvország azonosító után álló 3 számjegy azt árulja el, hogy mely országban adták ki az adott könyvet. Ez Magyarország esetében 963 vagy 615. A következő 2-5 számjegyből álló blokk azt a kiadót jelöli, mely az azonosított könyvhöz tartozik. Az ez után következő blokk 1-4 számjegyből állhat és az adott kiadó azonosítóján belüli sorszámmal azonosítja egyértelműen, mely kiadványról van szó. Az utolsó számjegy egy ellenőrző szám, melyet pontosan ugyanolyan módon kell kiszámolni egy előre meghatározott algoritmus alapján, mint az összes többi GS1-es azonosító kulcs esetében.

Az ISBN azonosítók kezelésére legalább olyan szigorú szabályok vonatkoznak, mint a GTIN-nel jelölt termékek esetében. Minden azonosító egy bizonyos kiadványt jelölhet egy bizonyos kivitelezési módban (pl. ugyanazon könyv kemény vagy puha fedeles változata külön ISBN számot kell, hogy kapjon). A GTIN számokhoz hasonlóan, az ISBN számokat sem lehet újra kiadni. Egy könyvet egész életciklusában azonosít, és még akkor sem kaphatja meg a számot más kiadvány, ha már a korábbi könyvet nem adják ki újra.

De mire volt jó, hogy megváltoztatták az ISBN szám szerkezetét?

Ennek nagyon egyszerű praktikus oka van: onnantól kezdve, hogy szerkezete megfelelt a GS1 rendszerben termékazonosításra használt GTIN számra is vonatkozó elvárásoknak, tehát 13 numerikus karakterből állt, melyből az utolsó egy ellenőrzőszám, fel lehetett tüntetni a kiskereskedelmi forgalomban ma is általánosan elterjedt EAN-13 vonalkódban. Ezáltal a könyvesboltokban is felgyorsulhattak a pénztári folyamatok, hiszen minden egyes termékre ugyanolyan kód került, így nem volt a továbbiakban szükség külön címkézésekre, manuális bevitelekre.

Ezen a képen egy Magyarországon kiadott könyv ISBN számát láthatjuk a pénztári leolvasásra alkalmas EAN-13 vonalkódban feltüntetve.

978 – Bookland prefix

963 – Magyarország országkód

433568 – a kiadó és a példában szereplő kiadvány azonosítója

9 – ellenőrző szám


Források:

http://www.oszk.hu/sites/default/files/ISBN-utmutato-%2020121220.pdf

http://www.oszk.hu/sites/default/files/GYIK%20ISBN%2020190411.pdf

Cimkék:


Rendben További információk