GS1 - A GS1 szabványok szerepe a Blockchain technológia sikerében

A GS1 szabványok szerepe a Blockchain technológia sikerében

A Blockchain csak egyike azoknak a technológiai megoldásoknak, amelyek az információcsere lehetőségét biztosítják az ellátási láncban az üzleti partnerek között. Napjainkban azért kap meglehetősen nagy figyelmet, mert magas szintű IT biztonságot is kínál: a létrehozott rekordok megváltoztathatatlanok és a rendszer decentralizáltan működik. Ám a szakértők felhívják a fegyelmet arra is, hogy önmagában ez a technológia nem old meg semmit: ahogyan az emberi gondolkodásban is jól definiált fogalmakra van szükség, úgy egy ilyen technológia segítségével megoldott információcsere alapját is a jól meghatározott, és az együttműködő partnerek mindegyike által elfogadott szókincs biztosítja.


Minden üzleti tevékenység egyszerűbb, ha a partnerek, a gyártók, a beszállítók, a kereskedők és nem utolsó sorban a vásárlók, könnyedén megértik egymást, egy nyelvet beszélnek.

A GS1 szervezet nem más, mint egy ilyen közös nyelvrendszernek, egy több mint 40 éve a piacon működő szabványrendszernek a tulajdonosa és fejlesztője. A GS1 szervezet nonprofit módon működik, fejleszti és karbantartja a globálisan elérhető és számos szektor által alkalmazott – vagyis adott szektor szereplői által egységesen elfogadott – szabványmegoldásait az üzleti információcsere támogatására. A szervezet országonként egy kizárólagos képviselettel rendelkezik és jelenleg 112 tagszervezete működik világszerte. 


A GS1 szabványok közül a legismertebb és legelterjedtebb a termékeken elhelyezett vonalkód. Jól mutatja ennek szerepét a mai üzleti életben, hogy naponta nagyságrendileg 6 milliárd alkalommal szkennelnek vonalkódot a világban.

A vonalkód – mely 1974 óta létezik - valójában egy kulcs egy olyan adatbázishoz, melyben elérhetőek az adott termék üzleti szempontból elengedhetetlen alapadatai. Gyakorlatilag ez a kód a digitális technológiák úttörője volt a kereskedelemben, jóval azelőtt, hogy a digitalizáció olyan méreteket öltött volna, mint napjainkban.

A Blockchain technológia támogatói büszkén említik a tényt, hogy a rendszerben létrehozott rekordokat nem lehet módosítani. De nem szabad elfeledkezni arról, hogy ha a rendszerbe felvitt adat hibás, rossz, akkor valójában nem tettünk mást, mint megváltoztathatatlanul és felülírhatatlanul elindítottunk egy hamis információt a rendszerben a partnereink felé!

A rendszerben kimutathatóvá válik a hibás információ gazdája, ám könnyen előfordulhat az is, hogy a rossz adat nem szándékosan, hanem véletlenül kerül a blockchain-be. És itt jön a képbe a GS1 szabványos vonalkód, vagy az RFID tagekkel történő azonosítás, mert ezek alkalmazása segít elkerülni az ilyen jellegű emberi hibákat.

A termékekhez köthető ún. termék-törzsadatoknak 12 kategóriája van. Ezek a szabványok segítséget nyújtanak helyek, és termékek vagy más fizikai egységek azonosításában, míg a vonalkódok és RFID tagek előnye, hogy automatikusan azonosíthatók és dekódolhatók, így az általuk hordozott információ manuális beavatkozás nélkül bevihető egy informatikai digitális rendszerbe.

A GS1 azonosító számokat ebben a kiadványunkban foglaltuk össze: GS1 Kisokos

A GS1 létrehozott egy hálózatot internet-alapú szabványos és biztonságos adatbankokból is (az ún. Globális adatszinkronizációs hálózatot), mely rendszer lehetővé teszi, hogy az automatikusan beolvasott termék és hely-adatokat az üzleti partnerek folyamatosan megosszák egymással.

Nem sokkal ezelőtt a GS1 újabb fejlesztéssel állt elő, az EPCIS szabvánnyal (EPCIS Elektronikus termékkód információs szolgáltatás), mely a termékadatok mellett az eseményadatok megosztását is lehetővé teszi, jelen idejű követési lehetőséggel. Vagyis az üzleti partnerek már nem csak az áruval kapcsolatos adatokat oszthatják meg egymással és követhetik nyomon, hanem azt is, hogy mikor, hol, ki éppen mit csinált az adott áruval (megrendelte, szállította, komissiózta, készletre vette, stb.). Az EPCIS szabvány volt az utolsó láncszem ahhoz, hogy a GS1 szabványok teljeskörűen támogathassák a vállalkozások és az ellátási láncok nyomonkövetési kezdeményezéseit. Egyébként a blockchain technológiának is az egyik legígéretesebb alkalmazási ága a nyomon követés lehet.

Az ellátási láncokat érintő legelső két kezdeményezés, amely már túl van a pilot fázison, idén novembertől válhat a mindennapi üzleti gyakorlat szerves részévé. Az egyik fejlesztés hatékony nyomon követést és visszahívást célzott meg a Walmart kérésére a friss leveleszöldségek terén, míg a másik pilot a gyógyszeripart érinti és egy új európai uniós jogszabálynak történő megfelelési igény indította útjára.

Mindkét gyakorlatban GS1 szabványos alapokon fog működni a blockchain rendszer, sőt a gyógyszer nyomon követés esetében, mely egy speciális helyzetre, az értékesítés után visszaküldött gyógyszerekre vonatkozik, egy olyan új GS1 szabvány kapott szerepet a rendszerben, mely egészen friss, idén februárban került bevezetésre.

 

Néhány tényt érdemes szem előtt tartani, ha a GS1 szabványokról, vagy ezek bevezetéséről esik szó:

  • Az olyan ellátási lánc kezdeményezések, mint a nyomon követés, elkerülhetetlen, hogy rengeteg adatot generálnak – ez nem más, mint a Big Data.
  • Az új applikációknak képessé kell válniuk a Big Data, vagyis számos adattípus elemzésére, az adatokból a megfelelő következtetések levonására, az így szerzett információ beépítésére a folyamatokba, végül pedig analizálni az így elért eredményeket.

Azok a vállalkozások, akik ki akarják aknázni a blockchainben rejlő lehetőségeket, de még nem alkalmaznak GS1 szabványokat, a blockchain bevezetési projektjük keretében erre is kell, hogy időt és pénzt szánjanak. Ám mindez nem csak a blockchainben fog nekik előnyöket jelenteni, hiszen az üzleti folyamataik és ellátási láncuk számos területén generálhat nagyobb hatékonyságot és előnyöket a GS1-es szabványbevezetés. 

Csak hogy egy példát említsünk, az előzetes szállítási értesítés (ASN) segítségével, ha ez GS1 szabványos alapokon működik, a logisztikai központok a raktározás során jóval hatékonyabban tudják kihasználni a szabad kapacitásukat és jóval gyorsabban tudják elvégezni a bevételezést és a termékek kiszállítását.

"A blockchain technológiának még jócskán bizonyítania kell a gyakorlatban." - ahogyan azt Steve Banker, vezető amerikai piacelemző is hangsúlyozza. "Feltételezhető, hogy a blockchain nem lesz teljeskörűen bevezetve minden területen, ahol üzleti kommunikációra van szükség. A korábban bevált megoldások, mint amilyen az EDI, vagy az ellátási lánc hálózatok, továbbra is elérhetőek a piacon. Sőt, néhány pilot projekt a blockchainnel biztosan tévútra megy majd, de még ezek a sikertelen próbálkozások is alátámaszthatják a GS1 szabványok fontosságát az ellátási láncot támogató megoldásokban."

Forrás: https://www.forbes.com/

Cimkék:


Rendben További információk