50 éves a digitalizáció korszakát útjára indító GTIN szám

A digitalizáció és az e-kereskedelem korszakát éljük, az online információszerzés ma már természetes. Mindez nem mással kezdődött kerek 50 évvel ezelőtt, mint a GTIN számmal, – a Globális kereskedelmi áruazonosító szám (Global Trade Item Number) – megszületésével. Hogyan és miért alkották meg ezt a számot az akkori világ üzleti életének elkötelezett vezetői és hova fejlődött ez a rendszer az elmúlt fél évszázadban?

50 évvel ezelőtt, 1971. március 31-én a kereskedelmi szektor legnagyobb vezetői találkoztak egy megbeszélésen és örökre megváltoztatták a gazdaságot a GTIN szám megalkotásával. A találkozóra New Yorkban került sor és az akkori világ legnagyobb brandjeinek vezetői képviseltették magukat a kereskedelmi- és élelmiszerszektorból, valamint a fogyasztási cikkek iparágából, többek között a Heinz, a General Mills, a Krogel és a Bristol Meyer.

A GTIN lett az a szám, amely egyedileg képes azonosítani minden egyes terméket világszerte és amelyik a terméken mindig párban áll a vonalkóddal, amely a történelem máig legismertebb szabványa. Napjainkban több mint 6 milliárd vonalkódot olvasnak le minden egyes nap és még ma is a vonalkód a világ legmegbízhatóbb szimbóluma.


“Ez a modern világgazdaság történelmének egyik legnagyobb, ritkán emlegetett története. Fél évszázaddal ezelőtt komoly üzleti versenytársak félretették a fenntartásaikat és újraalkották a kereskedelmet a GTIN kifejlesztésével, mely szinte azonnal magával hozta a vonalkód megalkotását is. Most, amikor ezt a kiemelkedő mérföldkövet ünnepeljük, egyben felhívást intézünk a mai kor vállalkozásaihoz, hogy ismét fogjanak össze és alkossák meg a 21. századi gazdaság igényeit kiszolgáló újgenerációs vonalkódokat, alkalmazásba véve és csatasorba állítva korunk legújabb technológiai vívmányait.” – mondja Kathy Wengel, a Johnson&Johnson globális ellátásiláncért felelős vezérigazgató-helyettese és a GS1 igazgatótanácsának elnöke.

Az alkotók előre látták és hitték, hogy a GTIN nem csak a kiskereskedelemre lesz pozitív hatással, hanem a logisztikai központoktól az üzleti döntéshozókig az ellátási láncok minden pontján lendületet ad, hatékonyabbá teszi a folyamatokat és a tranzakciókat, átformálva a kereskedelmet és a fogyasztói élményt egyaránt. A találkozók folytatódtak és kirajzolódott egy rendszer, amelyből az üzleti élet és a fogyasztók egyaránt profitálhattak. Évtizedekkel később a BBC úgy jellemezte ennek az innovatív folyamatnak az eredményét, hogy “egyike annak az 50 dolognak, ami elősegítette a világgazdaság létrejöttét”.

50 évvel ezelőtt a GTIN forradalmasította a kereskedelem világát, lehetővé téve egy globális rendszer kiépítését, amelyet az üzleti élet minden szereplője egyformán megért. Az ötlet az évek során további fejlesztéseken esett át, míg napjainkra eljutottunk a QR kódokhoz (és más kétdimenziós kódokhoz) és a Digital Linkhez.

A digitalizáció ajtókat nyitott meg újabb B2B és a B2C folyamatok előtt, biztosítva az információk átláthatóságát és transzparenciáját, hiszen az élelmiszer ellátási láncban igényként merült fel, hogy az információk a kereskedelmi partnerekkel és a fogyasztókkal egyarán megoszthatók legyenek. Például olyan információk, amelyekkel a vásárló már a vásárlási döntése előtt szeretne tisztában lenni, amelyek segítenek ellenőrzni a termék minőségét, eredetét és hitelességét.

A digitalizációt tovább erősítette a GS1 Digital Link, az a megoldás, amely a GTIN segítségével további termékadatokhoz biztosít hozzáférést, többek között az összetevőkhöz, a felhasználói útmutatókhoz vagy akár olyan történetekhez, melyek hozzáadott értéket képviselnek a fogyasztó szemében.

A digitalizáció eredménye az is, hogy számos kis- és középvállalkozás a fizikai helyétől függetlenül újabb és újabb piacokhoz férhet hozzá és termékeit jóval szélesebb vásárlói körnek kínálhatja.

Mindezt a GS1 tette lehetővé: először a tömegtermékek digitalizálásával, amelyet a gyógyszerek, agráripari termékek és további szektorok követtek a sorban, nem sokkal az elektronikus dokumentumok bevezetése után – és mindezen folyamatokban a GTIN volt a kulcs, amely hozzáférést biztosított az ellátási lánc információkhoz, éppen úgy, ahogyan napjainkban egy hashtag elvezet a közösségi média tartalmakhoz.

1971 március 31-én iparági vezetők megegyeztek a “universal product code” (az univerzális termékkód) létrehozásában, a termékek egységes azonosítása céljából. Ez a történelmi találkozó egy hosszú út első lépése volt, amelyen az együttműködés, az innováció és a vezetői elköteleződés kéz a kézben haladtak a cél felé.

“A GS1 előrelátó alapítóinak találkozójától a Marsh Szupermarketben történt első szkennelésig eltelt időszak a 70-es években elképesztően izgalmas volt és kihívásokkal teli. Megtiszteltetés volt valami olyannak a részese lenni, ami ilyen elképesztő előnyökkel járt a világunk számára, látni a vállalkozásokat összefogni és együttes erővel létrehozni valamit a közösség érdekében. Most az iparági vezetők új generációján a sor, hogy előálljanak a szabványok olyan új típusaival, amelyek képesek lesznek megváltoztatni az üzleti élet következő 50 évét.” – nyilatkozta Tom Brandy, egyike azoknak a mérnököknek, akik a szkennereket telepítették anno a Marsh Szupermarketekbe és ezzel előkészítették az utat az első vonalkód leolvasásához 1974-ben.

A GS1 szabványok, melyek egyike a vonalkód, még ma is nagy segítséget nyújtanak abban, hogy modern, hihetetlenül összetett globális üzleti életünk gyorsan, hatékonyan és biztonságosan működhessen, leegyszerűsítve az ellátási láncok minden fajta folyamatát szinte az összes szektorban, szerte a világon. Ám, ahogyan a fogyasztók igénye egyre fokozódik a még több és még jobb termékinformációk iránt, eljött az idő, hogy a vonalkódokat magasabb szintre emeljük.


Az újgenerációs vonalkódok (mint amilyen például a QR kód) fejlesztése folyamatban van. Ezek jóval több információt képesek hordozni és arra kellene őket felhasználni, hogy a fogyasztók megbízható információval történő ellátásával egy újabb évszázadra átformáljuk a globális kereskedelmet. Használatukkal például egy vásárló megtudhatja, hogy egy termék tartalmaz-e allergéneket, hogy organikus gazdálkodásból származik-e vagy éppen azt, hogy mekkora az ökológiai lábnyoma. Összességében ezzel elérhető a fogyasztók magasabb szintű bizalma és lojalitása azon termékek iránt, amit megvásárolnak.

“A végső célunk tulajdonképpen az átláthatóság, az elégedettség, a biztonság és a bizalom növelése a fogyasztóinkban, a partnereinkben és az alkalmazottainkban.” – mondta Özgur Tort, a Migros Ticaret a.ş. ügyvezetője és a Consumer Goods Forum társelnöke. – “Akárcsak az elődeinknek egy fél évszázaddal ezelőtt, nekünk, mai vezetőknek is össze kell ülnünk és ki kell fejlesztenünk egy olyan szabványt, amely még több hasznos és pontos termékinformációt képes hordozni. Ez a fajta együttműködés és partnerség elősegítheti a feltörekvő technológiákat olyan módon, amely mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára előnyös lesz az egész világon.”


Napjainkban, amikor a termékekkel kapcsolatos információk megismerésére irányuló igény szinte hatványozódott, az iparági felsővezetők ugyan azzal a kihívással szembesülnek, mint a korábbi  vezetők 50 évvel ezelőtt: össze kell fogniuk, nagyban kell gondolkodniuk és valami újat kell létrehozniuk.

Az, hogy mindez a lehető legmagasabb szinten jöhessen létre, ez a mostani generáció igazi kihívása. 

A következő 50 év ma kezdődött el!