A 49 országból érkező, 415 egészségügyi szakember a konferencia keretében megismerhette az egészségügyi ellátási láncok legújabb hatékonyságnövelő trendjeit, a szektornak szánt legújabb szabványmegoldásokat és szabványalapú szolgáltatásokat, melyek többek között elősegítik a jogszabályoknak történő megfelelést és a korszerű betegbiztonsági folyamatok bevezetését.
A 4 plenáris előadás, és a 12 párhuzamos szekció, illetve a speciális “Kérdezd a szakértőket” szekcióülésen mintegy 76 szakmai előadó osztotta meg gondolatait és tapasztalatait a résztvevőkkel, minden nap más-más kiemelt témához kapcsolódóan.
Három nap – 3 kiemelt terület
A konferencia első napján a kórházi szabványalkalmazási gyakorlatok és azok eredményei kerültek bemutatásra a világ minden részéről. A plenáris és a szakértői szekció üléseken a kórházak képviselői többek között szóltak a kórházi eszközök és gyógyszerek nyomon követési megoldásairól, a betegek azonosításának bevezetett megoldásairól, de a korábbi konferenciákhoz képest újdonságként a komplex nyomonkövetési szemlélet és -rendszerek iránti igény is megjelent az intézmények képviselői részéről. Kiemelt figyelmet kapott továbbá a mennyiség-alapon menedzselt betegellátást felváltó minőségi ellátás megteremtésének gondolata. A korábbi évekhez képest újdonság volt, hogy a különböző szakértők az IT rendszerek közötti átjárhatóság biztosításának fontosságát emelték ki.
Ennek érdekében indult el egy szabványszervezetek közötti együttműködés is, hogy a szabványok közötti átjárhatóság is biztosítva legyen, amelyre az intézményi IT rendszereken belül nagy szükség van. Összességében minden résztvevő egyetértett abban, hogy minőségi, teljeskörű és megbízható adatokra van szükség, amelyhez a páciensek precíz adatmenedzsmentje és a pontos, hibamentes ellátási lánc menedzsment összhangjának biztosítása elengedhetetlen, mert csak így érhető el a legmagasabb szintű betegbiztonság.
A második napon az UDI, az orvostechnikai eszközök egyedi azonosítása (Unique Device Identification) volt a célkeresztben, hiszen sok országban és földrészen már megjelentek azok a hatósági előírások, amelyek az ellátási lánc minden szereplőjére új tennivalókat rónak az eszközök nyomon követhetősége, és ezáltal a betegek biztonságának növelése érdekében. A 2014-től bevezetett amerikai FDA és a török szabályozást immár követte az európai (2020-tól alkalmazandó), de 2019-22 között hasonló szabályozások keretében Dél-Koreában, Brazíliában, Indiában, Ausztráliában, Szaúd-Arábiában is a kötelezővé teszik az UDI bevezetését, sőt, immár Kínában is az a nemzetközi szabványokon alapuló, GS1 alapú megoldások jogszabályi elvárásrendszerének megfogalmazásán munkálkodnak. Fentiek fényében kijelenthetjük: az UDI bevezetése és a termékek nyomon követése egységes elveken meg fog valósulni 5-8 éven belül a világ szinte minden részén. Az EU Bizottság képviselője előadásában az Unióban bevezetésre kerülő UDI Rendelet (MDR) aktuális helyzetéről és jövőbeni feladatairól beszélt. Különböző orvostechnikai eszközgyártók arról tartottak beszámolót, hogy a világ más országaiban már elindult UDI szabályozásoknak milyen formában tudnak megfelelni.
A zárónap témája a gyógyszerek nyomon követése volt, amelynek részeként külön figyelmet kaptak a hatósági előírások és azok GS1 szabványokkal történő megfelelésének lehetőségei. Az európai uniós előírások mellett például, az etiópiai, a szaúdi-arábiai, a török, az amerikai, az egyiptomi és a holland szabályozás is ismertetésre került, de a súlyosan elmaradott országokba segélyként érkező gyógyszerek nyomon követésének GS1 szabványokkal történő támogatása is bemutatásra került (USAID).
A nemzetközi előadás-sorozatból kiemelendő az EMVO képviselőjének, Andreas Walternek az előadása, amelyben a gyógyszerhamisítás elleni rendelet (FMD) 2019. február 9-én elindult rendszeréről tartott egy őszinte beszámolót. Kitért a rendszer indulása kapcsán elkövetett bakikra, mind a saját, mind a piaci szereplők oldaláról, és az elkövetkező hónapok munkájának tervezett ütemezését is ismertette.
A gyógyszerekről szóló konferencia nap másik lényeges témája a másodlagos, kiskereskedelmi csomagolásra kerülő egységes azonosítókon túl a betegágy melletti adatrögzítést segítő felhasználási egység (unit of dose) azonosítása és jelölése volt, és a magasabb csomagolási szintek nyomon követését segítő gyűjtő- és logisztikai címkék használatában rejlő lehetőségek is bemutatásra kerültek.
A konferencia előadásai elérhetőek a következő linken: https://www.gs1.org/events/2019/noordwijk
A következő nemzetközi egészségügyi konferenciára 2019. november 5-7. kerül sor New Delhiben, Indiában, amelyre néhány héten belül már lehet regisztrálni: https://www.gs1.org/events/553/gs1-healthcare-conference.