Social media csatornáinkon mostantól rendszeresen találkozhatnak érdekes feladványokkal és fejtörőkkel, melyek segítségével játékos módon osztunk meg érdekességeket és hasznos tudnivalókat a GS1 szabványok világából. Új, deKÓDer játékunk a magyar rejtvényfejtők napján mutatkozik be.
Hogyan és mikor indultak világhódító útjukra a rejtvények?
Az ilyen népszerű „találmány”-ok esetében nem ritka, hogy több nemzet is magáénak vallja őket. Az angolok szerint ők az elsők a keresztrejtvény feltalálásában,melyet a 19. századra datálnak. Sokak szerint azonban 1913. december 21-én Egyesült Államokban, a New York World karácsonyi mellékletében jelent meg az első, mai értelemben vett keresztrejtvény, melyet Arthur Wynne szerkesztő készített és elnevezte szókeresztnek. Az igazán széleskörű népszerűséget 1924-ben az első keresztrejtvény-könyv debütálása hozta el.
Az új játék elérte és meghódította Európát, bár nem mindenki fogadta örömmel. Ezt tükrözte többek között a Londoni Állatkert bejelentése, miszerint nem állmódjában a gnúkkal, emukkal, és más hárombetűs állatokkal kapcsolatos tárgykörben információt adni.
Magyarországon az első „keresztszórejtvény” 1925. január 22-én jelent meg a Ma Este címu? hetilap hasábjain, mely Kristóf Károly nevéhez fűződik.
2007-ben a Rejtvényfejto?k Országos Egyesületének és a Füles Szerkeszto?ségének kezdeményezésére, az oktatási és kulturális miniszter támogatásával, február 3-át, a Füles újság születésnapját (első megjelenése: 1957. február 3.), a magyar rejtvényfejto?k napjává nyilvánították. Azóta minden évben ebben az időpontban fejtörő versenyekkel várják az érdeklődőket.
Az első keresztrejtvény típusok a rejtvénycikkek, a kérdés-felelet játékok, rajzos-,ábrás fejtörők, rébuszok, kártya-, sakk- és logikai feladványok voltak.
Jöjjön a GS1 Magyarország első deKÓDer játéka egy kis GS1-es tudásmorzsával!
A kereskedelmi forgalomba kerülő termékek címkéjén leggyakrabban a világszerte a legszélesebb körben elterjedt GS1-szabványos azonosítót, a 13 számjegyű ún. GTIN-t (GTIN – Global Trade Item Number, azaz Globális kereskedelmi áruazonosítószám) fedezhetjük fel. A GTIN szám a termékek címkéjén a vonalkód alatt, szemmel is olvasható szám, az ezt megjelenítő vonalkód neve pedig EAN-13 (számos más vonalkód típus is létezik emellett), ez is GS1 szabványelem. A vonalkód gondoskodik arról, hogy a kasszáknál egy szkenner segítségével gyorsan és hibamentesen azonosítható legyen a megvásárolni kívánt termék.
A GTIN szám egyedileg azonosít minden egyes terméktípust, így az sosem fordulhat elő, hogy két különböző terméknek teljesen ugyan az legyen a GTIN száma a világban. Erről a GS1 szervezetek globális hálózata gondoskodik.
Hogyan épül fel a GTIN?
Az első 3 számjegy - az Országkód vagy Országprefix, ami azt mutatja meg, hogy melyik országban regisztrált a GS1 szabványrendszerbe az a gyártó/ forgalmazó,aki a terméket beazonosította a kereskedelmi forgalmazhatóság érdekében. Ezeket a kódokat a GS1 szervezet központilag határozta meg és osztotta ki az egyesországoknak. A GS1 Országprefixek elérhetők itt:
https://www.gs1.org/standards/id-keys/company-prefix
Az ezt következő 3–7 számjegy: a forgalmazó vagy gyártó céget azonosítja egyedi,kizárólagos és összetéveszthetetlen módon. Ezt nevezzük beépülő számnak. Az országprefix és a beépülő szám hivatalos neve együtt Cégprefix. A fennmaradó számjegyek (3–7 számjegy) magát a terméket azonosítják, az utolsó, 13. számjegy az ún. ellenőrző karakter.
Feladványunk megfejtése egy GS1 Országprefix. Vajon melyik országhoz tartozik ez a szám?
A megfejtést és egy plusz meglepetést a rejtvénnyel kapcsolatban a holnapi napon tesszük majd közzé Facebookés LinkedIn oldalunkon.
Kövessenek minket ott is hasonló érdekes tartalmakért, izgalmas feladványokért!
Szívesen bővítené GS1-es tudását? Partnereink számára folyamatosan elérhetőek ingyenes online webinarjaink az alapoktól a magas szintű szakmai tudásig. Vegyen részt képzéseinken! Regisztráljon most az egyes képzéseknél elérhető online jelentkezési lap kitöltésével:
https://gs1hu.org/szolgaltatasaink/tudasmegosztas/kepzesek
Forrás: Semmelweis.hu, Wikipédia