A Mintel nemrégiben közreadott Globális Csomagolási Trendek 2019-es riportja szerint Kína, Korea és Japán vezető szerepet tölt be az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban és a világ többi részéhez képest is az ún. összekapcsolt csomagolás megvalósításában, és különösen a csomagoláson használt QR-kódok tekintetében.

„Az Ázsiai-Csendes-óceáni régióban Korea és Japán, leginkább pedig Kína bevezették a QR-kódot a csomagoláson annak érdekében, hogy áthidalják az információs hiányt a fizikai és digitális világ között.” mondta David Luttenberger, a Mintel globális csomagolási igazgatója a FoodNavigator-Asia-nak.

„A Mintel Globális Új Termék Adatbázisa (Global New Products Database – GNPD) a csomagoláson használt QR-kódok tekintetében 2014 és 2018 között 83%-os növekedést mutatott az Ázsiai- Csendes-óceáni régióban.”

„A QR-kódok bevezetésében és használatában ez messze felülmúlja a világ bármely más régióját.”

A QR-kódokon kívül Luttenberger szerint megfigyelhető, hogy a vásárlók körében nagyobb a kereslet más összekapcsolt csomagolási élmények iránt, mint amilyen az Augmented Reality (kibővített virtuális valóság), a Near-field Communication (közeli érintéses kommunikáció), az RFID és az okos vonalkódok, melyek segítségével magasabb szintű elköteleződést lehet elérni a vásárlás előtt, - alatt és -után.

A kategóriák tekintetében a snack-termékeken alkalmazzák a leggyakrabban az összekapcsolt csomagolást az élelmiszeriparban.

„A vásárlók leginkább a szórakoztató élményekre reagálnak, ellentétben például a szépségiparral, ahol a termék használatával kapcsolatos útmutatókat keresnek” – mondta.

Az összekapcsolt csomagolás trendje az élelmiszeriparban várhatóan még növekedni fog, előrelépés várható nem csak a fogyasztói oldalon, hanem a termelési és gyártási területeken is.

„A Blockchain és az IoT bizonyítottan támogatja az összekapcsolt csomagolást az információ megosztás szempontjából.” - tette hozzá Luttenberger.

„Ez igaz nem csupán a fogyasztókkal való kapcsolatra, de az ellátási lánc egészében is, a csomagolás életciklusának kezelésében, beleértve a felhasználás végpontját, az újrafelhasználással- és újrahasznosítással kapcsolatos elemzéseket, amelyekkel jelentősebb elköteleződés érhető el vagy akár jobb készletkezelést tesznek lehetővé.”

Csomagolás és fenntarthatóság

Mióta tavaly januárban Kína betiltotta a műanyag hulladék importját, a világ országai nehezen találnak alternatív megoldásokat a műanyag hulladék újrahasznosítására és elhelyezésére.

A Mintel Globális Csomagolási Trendek 2019-es riportja szerint 2018-ban „sok márka és feldolgozó cég nyilvánított ki elkötelezettséget a 100%-ban újrahasznosítható anyagok vagy a 100%-osan újrahasznosított csomagolóanyagok mellett, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a valóságban csak néhányan gondolták végig, hogy hogyan, hol és ki fogja ezeket az anyagokat beszállítani és újrahasznosítani.”

„Ezek egyszerű kérdések, melyekre nincs egyértelmű válasz.”

Luttenberger azért összességében optimista a helyzettel kapcsolatban, szerinte bár „a kínai hulladék tilalomnak erős negatív hatása volt”, ez arra sarkallta az élelmiszergyártókat és a piac más szereplőit, hogy jobban teljesítsenek.

„Globális ipari kereskedelmi szövetségek és kategória koalíciók alakultak annak érdekében, hogy az újrahasznosítás számára infrastruktúrát fejlesszenek.” – mondta.

„Ezek segítségével a márkák és a feldolgozó cégek teljesíthetik majd a 2025-ös és 2030-as fenntarthatósági céljaikat, mely szerint a műanyag csomagolást 100%-osan újrahasznosított összetevőkből, vagy 100%-ban újrahasznosítható anyagból állítják elő.”

Jó példa volt erre, hogy a Nestlé idén megnyitotta a Csomagolási Tudományok Intézetét, amely a funkcionális, biztonságos és környezetbarát csomagolási megoldások kutatásának érdekében jött létre.

A Mintel GNPD azt mutatja, hogy az APAC-régióban 2014 óta bevezetett új termékek mintegy 20% -án található üzenet arról, hogy a csomagolás környezettudatos, és 19% vallja magát újrahasznosíthatónak.

„Míg ezek a százalékok csak fele akkorák, mint az európai eredmények, a világ többi régiójához hasonlítva tulajdonképpen közel azonosak, kivéve a Közel-Keletet és Afrikát, akik a világ többi részéhez képest jóval alacsonyabb szinten állnak” - tette hozzá Luttenberger.

Más csomagolási trendek

Az összekapcsolt csomagoláson és az újrahasznosításon kívül két csomagolást emelt ki a Mintel idén, ezek pedig az elektronikus kereskedelem számára készülő csomagolások, valamint a műanyag-mentes csomagolás.

A riport szerint a globális e-kereskedelmi eladások 2017-ben meghaladták a 2,1 billió USD-t, és 2021-re várhatóan elérik a 3,8 billió USD-t, amely mintegy 14%-os növekedést jelent. Az e-kereskedelem 14%-os piaci részesedést ért el a 15 billió dolláros globális kiskereskedelmi piacból, és 2021-re várhatóan eléri a 22%-ot.

A Mintel szerint Kínának, Dél-Koreának és Indonéziának van a legmagasabb (és folyamatosan növekvő) e-kereskedelmi piaci részesedése globálisan és az Ázsiai-Csendes-óceáni térségben, míg Kína és Japán a legszembetűnőbb az e-kereskedelmi értékesítések érték oldaláról.

Ennek tudatában az e-kereskedelemben alkalmazott csomagolásokon olyan lopásgátló elemeket fejlesztettek ki, mint például a StealthWrap, amely egy átlátszatlan csomagolás, amely meggátolja az elsődleges csomagolás beazonosíthatóságát.

A csomagolóanyag, melyet az Egyesült Államokbeli Sealed Air fejlesztett ki, az elsődleges csomagolás méreteihez képes idomulni, és így egy sérülésálló réteget hoz létre, mely szükségtelenné teszi a további szállítási elemeket.

Forrás: www.foodnavigator-asia.com