A világon előállított élelmiszerek egyharmada a kukában végzi, előállításuk nagy terhet ró az környezetre. Ezen változtatni kell. Európa-szerte számos kampány zajlik az élelmiszer-pazarlás visszafogására, ezek közül egy német példát mutat be cikkünk.
Hanna Legleitner egyike a több ezer aktivistának, aki azért küzd, hogy kevesebb élelmiszer menjen a kukába Németországban.
Az élelmiszerhulladék globális probléma és a világjárvány csak tovább rontott rajta. Súlyos következményekkel van a hulladékkezelési rendszerekre, az élelmiszer-bizonytalanságra, a biodiverzitás elvesztésére, a szennyezésre.
Csak az EU-ban 88 tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ami 143 milliárd eurós költséget generál.
Az Európai Bizottság elkötelezett annak érdekében, hogy teljesíti a fenntartható fejlődés célját, hogy 2030-ig felére csökkentsék az egy főre eső élelmiszer-pazarlást kiskereskedelmi és fogyasztói szinten.
Az Európai Bizottság folytatja Farm to Fork stratégiáját, amely magában foglalja: az élelmiszer-pazarlás csökkentésének jogilag kötelező erejű célkitűzéseit az egész EU-ban 2023 végéig, valamint a dátumjelölésre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát 2022 végéig.
Hanna és Theresa a Restlos Glücklich-nek, egy német non-profit szervezetnek dolgoznak. Általában oktatási projektekhez mentenek meg olyan élelmiszereket, amelyek lejárati dátuma közel van, vagy egyszerűen nem néznek ki olyan jól.
Berlini főhadiszállásaikon azt tanítják az embereknek, hogy lehet megmentett élelmiszerből finomat és egészségeset főzni. Hogyan lehet új esélyt adni a "lenézett" hozzávalóknak, ezáltal csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét.
"Németország-szerte 18 millió tonna ételt dobnak ki évente. Ez teljesen abszurd. Azért kampányolunk, hogy ezt az ételt újra felhasználják, visszatérjen a körforgásba, hogy az emberek megértsék, miről van szó, milyen hatással van az éghajlatra, ha ennyi ételt dobunk el minden nap" - mondta Hanna Legleitner.
Van, hogy élő főző mesterkurzust tartanak követőiknek. Az online esemény szintén része a #planetaryhealthchallenge nemzetközi kezdeményezésnek, amely fel akarja hívni a figyelmet az emberek és a bolygó számára optimális étrendre.
Lássuk, hogyan lehet mindebből üzletet csinálni. A berlini Sirplus szupermarketekolyan élelmiszert árulnak, amely nem vonzza a tekintetet, félrecímkézett, vagy közel már a lejárata. Természetesen mielőtt felteszik az online polcra, mindet megvizsgálják, hogy fogyasztásra alkalmasak-e.
A szupermarket jótékonysági szervezeteknek, például menekültközpontoknak és leveskonyháknak is értékesít, olyan helyeknek, amelyeknek olcsó ételre van szükségük. Az itt értékesített élelmiszerek 70% -kal is olcsóbbak lehetnek, mint a hagyományos szupermarketekben)
"Csak 2020-ban 3,5 millió terméket tudtunk megmenteni a Sirplusszal. Természetesen mi is segítünk abban, hogy ezeket a termékeket ne dobják ki, és így tehetünk a fenntarthatóságért, meg az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen" - magyarázta Susanne Zander, a cég menedzsere.
Az emberek bevonása az élelmiszer-megtakarításba Németországban és Ausztriában a foodsharing.de nevű kezdeményezés fő célja.
Ez egy online platform, amely koordinálja az önkénteseket, hogy magánszemélyektől, kiskereskedőktől és gyártóktól felvegyék a még ehető, de már kidobásra ítélt felesleget, és ingyen terjesszék a nyilvános tárolóhelyeken keresztül
"Ez egy teljesen nyitott dolog, bárki csatlakozhat, bekapcsolódhat. Nagyon fontos nekünk, hogy részvételi mozgalom legyünk. Több mint tízezer aktív résztvevőnk van Berlinben" - mondta Katja Scheel, a kezdeményezés kommunikációs menedzsere.
Lena Alex azt magyarázza, mi késztette arra, hogy egyszerre legyen önkéntes és a FoodSharing hálózat használója.
"Részt veszek a Foodsharingben, mert úgy gondolom, hogy túl sok ehető ételt dobnak el. Szeretnék tenni valamit ez ellen, ezért mentek folyamatosan és dolgozom a forgalmazókkal. Szeretném megmutatni, hogy a fenntartható élelmiszer-kezelés igenis működik" - mondta.
Forrás: https://hu.euronews.com/