Az egészségügyi ellátásban – tekintve annak alapvető célját, a betegek ellátását, illetve annak biztonságát – kiemelt jelentőségű, hogy az ellátás folyamatában szereplő termékek, szolgáltatások, eszközök, kereskedelmi események, eljárások, személyek, helyszínek egyértelműen azonosíthatóak és nyomon követhetőek legyenek.
A globalizáció előnyei és hátrányai
E cél megvalósítása igen jelentős forrásokat, és technológiai fejlesztéseket igényelhet. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy megkezdődött az egészségügyi szolgáltatások globalizációjának folyamata, amely az Európai Unió által bevezetett határon átnyúló egészségügyi ellátások direktíváján keresztül valósul meg. Jól követhető az egészségügyi termékek és szolgáltatások globalizációja is, hiszen egy ország sem képes ma már arra, hogy az egészségügyi ellátó rendszerének szükségleteit országon belül állítsa elő. Az elmúlt évtizedekben felgyorsul orvostechnológiai fejlődés ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
A világ országainak egyre nagyobb hányada ismerte föl azt, hogy az általuk alapvető célkitűzésként meghatározott azonosítási- és nyomonkövetési feladataikat nem saját forrásainak felhasználásával, hanem egy eleve létező globális szabvány bevezetésével tudja a leggazdaságosabb módon, a fejlesztési fázisok lerövidítésével, kellő hatékonysággal bevezetni. Erre ad megoldási lehetőséget a 40 éves, jól kiforrott technológiával és a felhasználói igények rugalmas kiszolgálását biztosító háttér szolgáltatásaival a GS1 globális szabványrendszer.
Az elmúlt években riasztóan megnőtt az Európai Unióban az illegális, közösségi szabályoknak nem megfelelő gyógyszerek száma és kereskedelme. Ez a tendencia annak köszönhető, hogy a megfelelő biztonsági megoldások alkalmazása nélkül a hamisított gyógyszerek és alapanyagok nehezen különböztethetők meg a legális termékektől, és a bonyolult forgalmazási lánc is lehetőséget biztosít az illegális tevékenységekre. Egységes, szigorú szabályozás hiányában a fenti folyamatok katasztrofális következményekkel járhatnak a betegek szempontjából, de az iparág és a döntéshozók iránti bizalom tekintetében egyaránt. Hasonló hamisítási és nyomonkövetési, visszahívási problémák jelentkeztek nemzetközileg az orvostechnikai eszközök, implantátumok területén is.
Ezt felismerve az Európai Unió jogalkotói – a nemzetközi, elsősorban USA FDA, Japán, Ausztrália, India hatóságaival azonos elvekre épülő – új előírásokat készítettek, amelyek új kihívások elé állítják a hazai jogalkotókat, illetve piaci szereplőket egyaránt.
A hatósági nyomonkövetési modellek olyan egységes módon nemzetközi, egyedi azonosítást és nyomon követést lehetővé tevő szabványokra építik a jövőbeli nyilvántartási rendszereket, melyek harmonizált módon akár nemzeti, akár nemzetközi szintű együttműködést és átjárhatóságot tesznek lehetővé.
GS1 szabványok az egészségügyben
Éppen az egységes folyamatok és informatikai rendszerek kialakíthatósága érdekében döntöttek 1973-ban az élelmiszeripar meghatározó képviselői arról, hogy szükség van egy nemzetközi termékazonosító szabványra. E döntés következtében jött létre az a globális „üzleti nyelv”, akkori nevén Európában az EAN (USA-ban UCC), ma már egységesen GS1 szabvány, amely egyértelműen alkalmas többek között az egyes termékek, azok legfontosabb releváns információinak, vagy a kereskedelmi partnerek azonosítására, a velük kapcsolatos információk rögzítésére, a világ bármely pontján. Ma már a gazdaság számos területére kiterjed e globális szabvány üzleti alkalmazása: élelmiszeripar, kereskedelem, logisztika, közbeszerzés, honvédségi feladatok ellátása, hulladékgazdálkodás, stb.
A rendszert a GS1 nemzetközi hálózata működteti, amelynek kizárólagos magyarországi tagja a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt.
A GS1 globális szabványának gyors elterjedését több fontos tulajdonsága is segíti:
• A szabvány „befogadó”, azaz könnyen illeszthető és összekapcsolható más már működő szabvány rendszerekkel, mint például a vér- és vérkészítmények azonosítására használt ISBT szabvánnyal, a gyógyszeripari szabványokkal.
• A szabvány rugalmasan tudja követni a felhasználói igényeket, mind az elvárt törzsadatok körében, mind pedig az alkalmazott azonosítási technológia vonatkozásában (vonalkód, DataMatrix, QR kód, RFID, stb.).
• Globális Adatszinkronizációs Hálózatot (GDSN) működtet, olyan globális adatbankot, amely lehetővé teszi, hogy egy adott termékkel kapcsolatosan a gyártó a szabványban meghatározott, illetve egy adott felhasználói kör igényének megfelelő információkat (törzsadatok és attribútumok) rögzítsen, amely minden arra jogosult felhasználó számára elérhető.
• A Szabvány részét képezik az elektronikus GS1 üzenet szabványok is (EANCOM, GS1 XML), amelyek a termékekkel kapcsolatos gazdasági műveletek (árumozgatás, rendelés, rendelés-visszaigazolás, szállítás, pénzügyi teljesítés, felhasználás) rögzítésére alkalmasak, így biztosítva azok nyomonkövethetőségét, illetve segítve a gyártó–kereskedő–felhasználó–felügyeleti szerv napi operatív-, illetve ellenőrző tevékenységét.
• Az ISO hitelesítette saját rendszerében az összes GS1 azonosító kulcsot, a GS1 szabvány valamennyi azonosítási technológiáját és a GS1 üzenet szabványokat.
Hazai szabványalkalmazás
Magyarországon a GS1 szabványok alkalmazása az egészségügyben immár két évtizedes múltra tekint vissza, hiszen valamennyi nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi forgalomba kerülő gyógyszer, illetve állategészségügyi termék GS1 szabványos vonalkóddal van ellátva. Ezáltal lehetővé vált a termékek azonosítása, és az automatikus adatgyűjtés a logisztikai és a patikai rendszerekben. Emellett az orvosi vények azonosítása is GS1 szabványok segítségével történik (GS1-128 vonalkód), amelyet 2005. óta alkalmaznak Magyarországon. Emellett egyre több hazai példát találhatunk a GS1 szabványok kórházi alkalmazására is.