A PepsiCo PEP közzétette 2019-es fenntarthatósági jelentésének részleteit – Hogyan építsünk még fenntarthatóbb élelmiszeripari rendszert? címmel. A jelentésből kiderül, hogy mi áll a világon a második legnagyobb élelmiszergyártó vállalkozás fenntarthatósági stratégiájának fókuszában és milyen aktivitásokat terveznek a jövőben.

A riportban a vállalat vezérigazgatója, Ramon Laguarta elmondta: Már a COVID-19 megjelenése előtt is hatalmas nyomás alatt volt az élelmiszeripar. Majd hozzátette, a rendszerszíntű problémák rendszerszintű megoldást igényelnek. Tekintettel a globális krízs kibontakozására, a kérdés az, hogy fenntarthatóság milyen helyet foglaljon el a mindennapjainkban. A PepsiCo számára ezek mind-mind összefonódnak.

„A fenntarthatóság még mindig egy releváns problémakör, amely olyan kérdéseket foglal magában, amiket az emberek és közösségek nap mint nap feltesznek maguknak: milyen világban is akarunk élni? A mi munkánk a fenntarthatóság kapcsán ezt globálisan értelmezni. – mondja Margaret Henry, a PepsiCo mezőgazdasági igazgatója.  

Majd hozzáteszi: „A fenntarthatóság egy helyi és globális szintű jövőkép megalkotásáról szól, ami azt is jelenti, hogy megértjük és megfejtjük, hogyan tudnánk hatással lenni olyan markáns problémákra, mint például a földjogi kérdések vagy a dolgozók kiszolgáltatott helyzete. Az már a jelentésből is kiderül, hogy a PepsiCo hogyan építette bele üzleti modelljébe az emberi jogokkal kapcsolatos szabályozásokat és a fenntarthatósági prioritásokat, úgy gondolom, a jövőben még több fog ebből látszódni.”

A PepsiCo legfőbb terményeinek közel 80%-a – beleértve a krumplit, kukoricát, zabot és a narancsot – fenntartható forrásból származnak, ez 2018-hoz képest 51%-os növekedés. A vállalat egyik nagy előnye, hogy ezeknek az 50%-t közvetlenül a beszállítóktól vásárolják meg. Ami azt jelenti, hogy így a vásárlók ismerik a gazdákat, ami az élelmiszeripari vállalkozások esetében nem mindig jellemző, hiszen a mezőgazdasági ellátási lánc nem minden esetben transzparens.

A vállalat egyébként éves szinten 10 milliárd dollárt költ 25 féle alapanyag terményre,  éppen ezért a mezőgazdaságnak kiemelt szerepe van a vállalat fenntarthatósági szemléletében. A fenntarthatóságért felelős vezető, Simon Lowden úgy tekint a PepsiCo-ra mint egy mezőgazdasági vállalatra. „A második legnagyobb étel- és italgyártó vállalatként  biztosnak kell lennünk abban, hogy működésünk pozitív hatással van tágabban értelmezett ökoszisztémára. Nem csupán azokra gondolok, akik közvetlenül profitálnak cégünkből, hanem a szélesebb körben vett üzleti hatásokra is.”

Erre egy példa a PepsiCo beilleszkedést segítő központja, amely a női mezőgazdasági munkaerőt hivatott segíteni. Az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a fejlődő országokban a mezőgazdasági munka közel felét nők végzik. A női munkaerő bevonása ezekbe a kezdeményezésekbe a PepsiCo számára jó üzlet – állítja Lowden. Erre példa, hogy a vállalat kapcsolatba lépett a női burgonyatermelőkkel – akik a felét teszik ki a vidéki krumplitermesztő munkaerőnek -, hogy biztosítsa számukra is a PepsiCo vásárlási gyakorlatából származó előnyöket.  

„Egyszerű megérteni, hogy ha a munka 50%-át nők végzik és nem részesítjük őket a megfelelő oktatásban, az az üzletnek sem tesz jót. Ha a nők is megkapják a megfelelő tudást és támogatást, akkor javul a termelékenység és megfelelő méretűek lesznek burgonyák, így a PepsiCo még többet tud belőle vásárolni és így tud növekedni a bevétel a farmerek zsebében is” -magyarázza Lowden a programjukról.  

Hozzátette azt is: „Nagyon büszkék vagyunk a női mezőgazdasági termelői bázisunkra. Fontos munkát végzünk Indiában velük, együttműködve az USAID-dal (Amerikai Egyesült Államokbeli Ügynökség a Nemzetközi Fejlesztésekért) fókuszálva a föld- és tulajdonjogokra is.”

A PepsiCo az elmúlt időszakban újragondolta beszerzési politikáját is és 1,4 milliárd dollárt költött éves szinten arra, hogy különféle beszállítókkal dolgozzon együtt. Pár héttel ezelőtt a PepsiCo egy 400 milliós beruházás keretében ígéretet tett az egyenlőség és a sokszínűség előremozdítására – és abban bíznak, hogy ez tovább is növelhető.

Henry Lowden egyetért abban, hogy az ilyen kezdeményezések és változások együttműködés nélkül nem tudnak megvalósulni, éppen ezért kezdődött meg a közös munka a PepsiCo társcégeivel, a nem kormányzati szervekkel és fejlesztési ügynökségekkel.

Ezeken az erőfeszítéseken túl a PepsiCo megpróbálja a fenntarthatóságot az egész vállalatra kiterjeszteni. A munkát nem csupán a fenntarthatóságért felelős csapat végzi, részt vállal belőle a cég összes alkalmazottja és partnere is. Lowden elárulta  azt is, hogy: „A fenntarthatóság központi szerepet kapott nálunk üzleti szempontból, ez része annak is, amit a vevőink tesznek. Ez nem csupán egy címke, ez az üzlet része a legtöbb helyen.”

Hogy még kézzelfoghatóbb legyen, az vállalkozás beépíti a fenntarthatósági mutatókat a vezetők főkönyvébe. Lowden, aki az egyik fő támogatója ennek, így vélekedik erről: „Ez egy nagyon új megközelítése a brandmenedzsmentnek a PepsiCo-nál. A brand menedzsereknek meg kell tanulniuk értelmezni a környezeti és közösségi mutatókat egyaránt. Inkább a termékfejlesztési szakaszban kössünk kompromisszumokat, mint még egyszer a megvalósítási szakaszban.”

Ezen túl Lowden arról is beszél: „Amit én személy szerint megtanultam ebben a krízisben az a kezdőponttól végpontig, a teljes skálán történő gondolkodás jelentősége. Ahogy a fenntarthatóság az üzlet részévé válik, már nem dolgozhatunk hagyományos tárolókkal… A helyes módon végrehajtott innováció a kezdetektől fogva fenntartható – efelé tartunk most, ellentétben azzal, hogy visszamenőleg próbáljuk a szükséges lépéseket megtenni. Biztosítanunk kell, hogy mindez hitelesen valósuljon meg és ügyelnünk kell arra, hogy ez az üzleti folyamat részévé is váljon.”

Mi lesz a következő lépés a PepsiCo életében? A vállalat elismeri, hogy valóban szükség van a partnerségi viszonyra ennek a munkának az elvégzéséhez és ez kiemelkedően fontos. Henry pedig hozzáfűzi: „A hozzánk hasonló cégeknek nehéz megcsinálni úgy ezt a feladatot, hogy ha csak egy területet vizsgálnak és nem látják egyben az egész képet. Itt a remek alkalom arra, hogy lássuk, hogyan kell beépíteni a befogadást, és a partneri kapcsolatokat a fenntarthatóság érdekében végzett munkába. Ez kritikus lehet az összes olyan közösség jövőbeni sikere érdekében, akikkel kapcsolatban állunk.”

Forrás: https://www.forbes.com