A sárvári Szent László Kórház nemrégiben sikeresen bevezetett egy új, GS1 szabványokra épülő betegazonosító rendszert. Az Intézmény elsődleges célja volt a kórházba érkező páciensek elégedettségének növelése, az egészségügyi ellátás minőségi szolgáltatás-fejlesztésével. Az alkalmazásba vétel lépéseiről és az első hónapok tapasztalatiról számol be cikkünk. 

Sárvár városának 1873 óta van korszerűen felszerelt gyógyító intézménye, és 110 éve működik a jelenlegi épületben. A kórház napjainkban két telephelyen, 201 ággyal működik: 62 pszichiátriai rehabilitációs ágy található Simaságon, míg a sárvári telephelyen 139 krónikus ággyal működnek, melyből 92 ágy rehabilitációs, 20 ágy krónikus és 27 ápolási ágy.

Az Intézmény 2012. május 1-től működik központi költségvetési szervként és a „Szent László Kórház” nevet 2013. december 30-án vette fel.

Igény a „vonalkódos” betegazonosító bevezetésére

A kórházban sok olyan idős beteg kerül ellátásra, akikkel betegségük folytán nehézkes a kommunikáció, állandó felügyeletet igényelnek, és a szükséges és indokolt diagnosztikai vizsgálatok elvégzése is csak kísérővel lehetséges, hiszen a páciensek az egyes osztályok közt könnyen eltévedhetnek. Az Intézmény vezetése tehát elsősorban a betegbiztonság növelése érdekében döntött egy új, korszerűbb betegazonosító rendszer bevezetése mellett.

A "Betegbiztonság növelését célzó fejlesztések a Szent László Kórházban" című, az EFOP-2.2.18-17 számú pályázati felhívásra beadott sikeres pályázat eredményeképpen - melyből az Intézmény több, mint 88,7 millió forint európai uniós támogatáshoz jutott -, megkezdődhetett a bevezetési projekt. A teljes pályázat megvalósítására (azaz pl. a közbeszerzésre is) 12 hónap állt rendelkezésre.

A betegbiztonság növelését célzó komplex fejlesztésekkel a kórház kapcsolódni kívánt a Kormány „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégiájához is.

Az Intézmény elsődleges célja volt a kórházba érkező páciensek elégedettségének növelése, az egészségügyi ellátás minőségi szolgáltatás-fejlesztésével, melynek elérése érdekében az alábbiakat valósították meg a pályázat keretében:

• általános és speciális higiénés rendszerek fejlesztése és eszközök beszerzése a kórházi fertőzések megelőzése érdekében (kézfertőtlenítési technika megfelelőségét mérő rendszer, falra szerelhető érintésnélküli adagoló berendezések és felületi dekontaminációt támogató rendszerek), azok folyamatos alkalmazása;
• egységes betegazonosító rendszer bevezetése – GS1 szabványos alapokon - a betegellátás biztonságának növelése érdekében.

Mit kell tudnia egy betegazonosító rendszernek?

A nyertes pályázat célja többek között egy olyan egységes betegazonosító rendszer bevezetése és alkalmazása volt, melynek segítségével a fekvőbetegek nyomon követése hatékonyabbá válhat a teljes ápolási időszakban. A betegek azonosítása folyamatosan biztosítottá, a betegadat kezelése hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető, megakadályozhatóvá válik, hogy a betegadatokhoz illetéktelen személyek hozzáférjenek, valamint a beteg ápolási folyamatainak ellenőrzése és nyilvántartása gyorsabban elérhetővé válik, ami többek között segíti a betegek tájékoztatását és a betegazonosítást, a vitális paraméterek (pulzus, vérnyomás), ápolási adatok vonatkozásában.

A sárvári Szent László Kórház a GS1 szabványos betegazonosítás mellett tette le a voksát, mivel lényeges volt számunkra, hogy egy olyan szabványrendszert alkalmazzanak:

• amely nem ismeretlen a szektorban és régóta segíti az egészségügyi ellátási lánc szereplőit;
• amelynek előnye, hogy alkalmazásával növekszik a pontosság, az átláthatóság és a hatékonyság;
• amelynek segítségével megvalósul a betegek magasabb szintű kiszolgálása; valamint
• a betegágy mellett rögzített és azonnal mentett/tárolt adatok, az ellátott beteggel kapcsolatos információk és elvégzett ápolási tevékenységek automatikusan és azonnal rögzíthetők legyenek, és a beteg elektronikus ápolási dokumentációjában, kórlapjában történjen meg a „párhuzamos”, azonnali rögzítés.

A kórház elvárásként fogalmazta meg a fejlesztéssel kapcsolatban azt is, hogy

• az ápolói/szakápolói tevékenységekhez kapcsolódó adminisztráció könnyebb/kevesebb legyen;
• az ápolási dokumentációra fordított idő csökkenjen;
• megszűnjön a párhuzamos dokumentálás – mely jelentős kockázati tényező a betegellátásban–, ezáltal a betegellátásra fordítható idő érezhetően növekedjen;
• az azonosítás és a gyors adatrögzítés az ellátás helyén és az ellátás tényleges idejében történjen meg.

A betegazonosítás szerepe a kórházi folyamatokban

A betegek azonosítását elsősorban a kórházba rehabilitációra, tartós ápolásra, szakellátásra érkező fekvőbetegek biztonságának növelése érdekében, a betegfelvételi folyamat első lépésétől kezdve használják, azaz a betegek felvételétől, a legelső találkozástól, a páciensek személyes adataiknak egyeztetésétől kezdve. A betegek egyedi azonosítóját csuklószalagra nyomtatják, de a medikai rendszerben adott a lehetőség arra is, hogy a betegek egyéb dokumentumaira (pl. vizsgálatkérő lapra) is nyomtatható ez az egyedi azonosító.

Másodsorban az ápolási tevékenység dokumentálására, azonnali informatikai rendszerbe történő rögzítésére alkalmazzák a megoldást.

A betegazonosítást egy, a felvételkor kapott egyedi azonosítót tartalmazó vonalkóddal kinyomtatott steril, vízálló csuklópánt teszi lehetővé. A mobil IT eszközök segítségével, a „Smart Badge” csuklószalagon található kód leolvasása után lekérdezhető a medikai rendszerből az adott beteggel kapcsolatban az adott napszakban esedékes ápolási tevékenység, teljes részletességgel. A lekérdezés eredménye – akár több alábontásban – listaszerűen megjeleníthető az eszköz képernyőjén. Az ápoló ugyancsak a „Smart Badge” segítségével azonnal rögzíteni is tudja az elvégzett tevékenységeket a medikai rendszerben (ezzel együtt automatikusan annak időpontját, és az azt elvégző személyt is).

Mindez az ápolási tevékenység elvégzésének részeként történik, gyakorlatilag kiküszöbölve az emberi hiba lehetőségét, mivel az ápolási tevékenységgel egy időben a kapcsolódó adminisztráció is elvégzésre kerül. Az ápolási tevékenység minden résztvevője (a beteghordótól az orvosig, a betegfelvételtől a műtőig) a betegnek, az ellátás teljes folyamatának ugyanazt a percre pontos állapotát látja.

A bevezetés lépései

A megoldás központi eleme volt a beteg egyértelmű azonosíthatósága a teljes ellátási folyamatban. Az egészségügyi ellátásban közismert probléma, hogy a támogató informatikai rendszerek, és a betegellátás konkrét fizikai helyszínei gyakran távol esnek egymástól így nem csak a pácienseknek, de a szakdolgozóknak is sok ideje megy el a kórházon belüli helyváltoztatásra.

Ezért a bevezetés első lépéseként az egészségügyi ellátásban használt medikai rendszert terjesztették ki fizikailag és tették elérhetővé a teljes ápolási folyamat minden egyes pontján, az ellátás tényleges helyén és a tényleges idejében.

A megnyert támogatási összeg felhasználására közbeszerzési eljárás útján került sor. Első körben a megvalósításhoz szükséges tárgyi és informatikai eszközök beszerzése történt meg, majd az ápoló személyzet oktatását (elméleti és gyakorlati) követően a kórházban szervezeti egységenként vezették be az egységes betegazonosító rendszert valamennyi komponensével együtt, valamint a „Smart Badge” készülékek használatát.

A megvalósításban az eszközöket szállító cégek és informatikai hálózatfejlesztő szolgáltatók, a medikai rendszert üzemeltető cégek képviselői és az Intézmény IT munkatársai vettek részt. A GS1 Magyarország szakértői a szabványok helyes bevezetésével kapcsolatos szaktanácsadással támogatták a folyamatot.

Mint minden implementáció, ez a fejlesztés is tartogatott nehézségeket: a szakápolók különböző szintű IT ismereteit képzéssel kellett kiegészíteni, tovább kell erősíteni a rendszer működését támogató wi-fi hálózat elérhetőségét a kórház egyes területein, nem utolsó sorban a hosszabb, akár 3 hetet is megahaladó kezelést igényló betegek esetében a karszalagok elhasználódására is megoldást kellett találni.

A napi operatív feladatok, tevékenységek elvégzésének rögzítése során kiderült, hogy a „Smart Badge” készülékek alapbeállításait, ápolási tevékenységeinek listáját folyamatosan bővíteni szükséges és az adott kórházi folyamatokra „testreszabni” sem árt.

A felhasználásban, a rendszerek alkalmazásában résztvevő szakdolgozók (szakápoló, segédápolók), a rendszergazda, az informatikus munkatársak segítsége és aktív közreműködése egyaránt fontos volt ahhoz, hogy megvalósulhassanak a pályázatban megfogalmazott célok.

GS1 szabványok a betegbiztonságért

A kórházban az erre a feladatra legalkalmasabb, GS1 DataMatrix (ISO/IEC 16022:2006) szabványt vezették be a betegek egyedi azonosítására. Nem véletlen, hogy a gyógyszeres dobozokon is a gyógyszerek eredetiség védelmére a GS1 DataMatrix szabványát használják. A DataMatrix kódban az (1)-es adatcsoportban a GTIN termék azonosító, a (10)-es adatcsoportban a LOT gyártási szám, a (17)-es adatcsoportban az Exp lejárati dátum, és a (21)-es adatcsoportban a S/N az egyedi azonosító kód adatok olvashatók ki.

Az első pozitív eredmények

A munkaidőben az adminisztrációra fordított idő jelentősen még nem csökkent, de már csökkenő tendenciát mutat, ahogyan az egészségügyi dolgozók egyre nagyobb gyakorlatot szereznek a rendszer alkalmazásában. A műszak-átadások előtti adminisztráció azonban már most nagyon látványosan a felére csökkent. A bevezetés óta sokkal jobban nyomon követhetőek az ápolók elvégzett tevékenységei, és a statisztikai adatok legyűjthetők az elvégzett ápolói feladatokról, melyekre korábban elektronikusan nem volt lehetőség.

Az ellátással kapcsolatos események követhetőbbé váltak, a betegre vonatkozó fontos információk elérhetővé váltak a betegágy mellett, mely emelte az Intézményben a betegbiztonságot és az ellátás minőségét.

A betegbiztonság szempontjából a rendszer megbízható és könnyen kezelhető, használatával az ápoló személyzet munkája könnyebb, munkavégzése pontosabb, valós idejű adminisztrációt eredményez, a betegellátás során a hibalehetőségek száma csökkent.   

A betegek ellátásával kapcsolatos események követhetőek, a téves betegazonosításból fakadó hibák kiküszöbölhetők, a túl sok adminisztrációból eredő stressz csökken.

Követhetőek az ápolási költségek, vagy a gyógyszerellátáshoz kapcsolódó anyagfelhasználások betegre szabottan.  

A sárvári kórház a jövőben további belső folyamatok - a gyógyszertárból az osztályra kiigényelt gyógyszerek betegre szabott felhasználásnak a nyomon követése, Intézményen belüli betegszállítások nyomon követése, orvostechnikai eszközök egyedi azonosítása – támogatására is tervezi a rendszer kiterjesztését.