A közel 2000 kínai, német, svéd és amerikai logisztikai szakértő bevonásával készített Ericsson-jelentés szerint az elkövetkező 3-5 évben a logisztikai vállalatok 60%-a fog felhasználni adatokat és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket az áruk szállítása kapcsán még a megrendelések kifizetése előtt.

10-ből 7 megkérdezett döntéshozói jogkörrel rendelkező szakember azt mondta, hogy vállalkozásuknak egy szélesebb körű logisztikai iparági információs adatmegosztó rendszer részeként kellene működnie, hogy kellően átlátható legyen ahhoz, hogy a megfelelő típusú és mennyiségű árut eljuttassa az ügyfélhez még a megrendelés előtt – amit az Ericsson „megelőző logisztikaként” ír körül. A válaszadók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy üzleti sikereik elé akadályt gördít az, hogy képtelenek gyorsan, pontos információkat megosztani a vásárlók és a beszállítók között. Ezt a kihívást pandémia csak még jobban felerősítette.

Az Ericsson jelentése szerint ”egy ideális megelőző logisztikai rendszerben a szállítmányozó előre tudná az adatok alapján a termékek, a szolgáltatások és az különféle megoldások iránti várható igényt, még mielőtt a fogyasztók döntenének a vásárlásról … és a folyamat minden szereplője láthatná, hogy hol és milyen állapotban vannak a szállítmányok (kor, hőmérséklet, rezgés stb.)". Ez azonban megköveteli a cégektől, hogy a digitális átállásba vállalaton belül is invesztáljanak, emellett működjenek együtt az ellátási láncbeli partnereikkel annak érdekében, hogy biztosítani tudják az együttműködést és átjárhatóságot az egyes rendszerek között és olyan bizalmi kapcsolatokat alakítsanak ki egymással, amely lehetővé teszi első körben az információk biztonságos megosztását – derül ki a jelentésből, ami egyébként az iparág komoly transzparenciahiányára is hivatkozik.

A vállalatok sokféleképpen javíthatják az átláthatóságot belsőleg, valamint az ellátási láncbeli partnereikkel is – a digitális menedzsment rendszerek kiépítésétől kezdve, az 5G összekapcsolhatóság megvalósításáig – a raktáraktól egészen a konténerekig vagy a nyomonkövetési technológiáig – tudjuk meg a riportból. A válaszadók többsége fontolgatja, hogy befektessen a blockchain alapú megoldásba az adatok biztonságos begyűjtése és megosztása érdekében.

Számos cég, különösképpen az Amazon, házon belüli logisztikai megoldásokkal próbálják ellátási láncukba integrálni a digitális megoldásokat – áll a jelentésben. Az az út, amit az Amazon választott azonban nem minden szereplő számára megfelelő a lehetséges forrás és likviditási problémák miatt, ezért is van szükség a külső forrásokra és az adatmegosztásra az ellátási láncon belül.

Az Ericsson-jelentés szerint a megelőző logisztika és a pandémia megváltoztathatja a raktározási hálózatok működését az elkövetkező években. A kihelyezett raktárak még gyakoribbá válnak majd, ellentétben a központi raktárakból szállított megrendelésekkel, ezzel gyorsan elérve a vásárlókat és elegendő készlettel kiszolgálva az esetleg megnövekedő keresletet.

Az egyik módja annak, hogy a vállalatok ezt megvalósíthassák - különösen azért, mert az elmúlt hónapokban az e-kereskedelmi fellendülést mutat -, az az, hogy a rosszabbul teljesítő nagyobb üzlethelyiségeiket átalakítják egy központi egységgé, amely alkalmas lesz az online rendelések felvételére és kiszállítására vagy kidolgoznak egy hibrid modellt.

A világjárvány megmutatja a globalizáció és a termelés teljes koncepciójának sebezhetőségét. Vannak természetesen korlátai annak, hogy milyen mértékben növelhető a raktárak száma, ezért további egyeztetéseket igényel az, hogy a raktárak kapacitása néhány héttel tovább tarthasson, ha a helyzet megkívánja– tudjuk meg Fredrik Sjöholmtól, a Lund Egyetem közgazdaságtan professzorától, aki társszerzője is egyben az Ericsson-felmérésnek.

 Forrás: www.supplychaindive.com