Az április 16-án tartott nemzetközi egészségügyi webinar keretében az amerikai Louisiana állambeli Franciscan Missionaries of Our Lady Health System igazgatója mutatta be a térségbeli kórházakban megvalósított GS1 szabvány implementáció folyamatát az átjárható ellátási lánc érdekében, megosztva tapasztalatait az érdeklődőkkel. A cikkünk összefoglalja az elhangzottakat, de a teljes webinár utólag is elérhető.
Ezek a rendszeresen tartott, angol nyelvű nemzetközi előadások külföldi esetpéldákat dolgoznak fel, amelyeknek a tapasztalataiból az egészségügyi szektor szereplői világszerte profitálhatnak, tanulhatnak. A soron következő webinár időpontja 2020. május 14., címe: GS1 szabványok az információk, a termékek és a személyek összekapcsolására.
Átfogó GS1 szabvány implementáció a kórházi ellátási láncokban Luisiana-ban
Az amerikai Franciscan Missionaries of Our Lady Health System (továbbiakban FMOLHS) egy nonprofit, misszióra összpontosító katolikus egészségügyi szervezet, amely 2019-ben több mint 39 millió amerikai dollárt nyújtott hátrányos helyzetű személyek visszatérítetlen ellátására és közösségi támogatására, ezzel Louisiana állam lakosságának több mint felét szolgálva ki. Louisiana és Mississipi környékén 8 nagyobb kórház mellett kisebb klinikákon és idősotthonokban 2500 orvos és 14 ezer alkalmazott felel több millió ember minőségi kiszolgálásáért.
Átfogó ellátási lánc stratégia
Az FMOLHS az üzleti és klinikai folyamatok digitális átalakítása érdekében stratégiai lépést tett: a kórházi ellátási lánc folyamatokba implementálta a GS1 szabványokat. Szoros együttműködésben a beszállítókkal, az informatikai szolgáltatókkal, az érdekelt felekkel, illetve a GS1 szabványszervezet amerikai tagszervezetével (GS1 US), szilárd, GS1 szabványokon alapuló rendszert hoztak létre, amely integrálva van a saját szoftver alapú rendszereikkel képessé vált a napra kész termékleltár, illetve a helyiség szintű információk kezelésére és ellenőrzésére.
A megvalósítás lépései
A lehető legtöbb ponton automatizált ellátási lánc létrejöttét célzó GS1 szabványbevezetés 2012-ben kezdődött és több mint 5 évig tartott, mindezen időszak alatt az FMOLHS szorosan együttműködött a GS1 US-el.
Első lépésként elérték, hogy a beszállítók GS1 szabvánnyal azonosítsák be a termékeiket, így a kórházba beérkező termékek nagy része már GTIN termékazonosító számmal lett ellátva. Ezt követően szintén GS1 szabványos GLN helyazonosító számmal egyedileg beazonosítottak minden egyes helyet az FMOLHS egészségügyi rendszerén belül. Harmadik lépésként az adatmegosztás következett; a rendszerbe felvitt GTIN és GLN számokat a szintén GS1 szabványos GDSN adatbanki hálózaton keresztül osztották meg a beszállítókkal és egyéb partnerekkel.
Best Unit of Measure (BUOM)
A fejlesztés középpontjában álló „legjobb mértékegység” lehetővé teszi a hatékonyabb készletgazdálkodást a készletezési költségek csökkentése mellett azáltal, hogy optimalizálja a minimálisan felhasználható termékmennyiséget a létesítményekben, a hatékonyság és a minőség befolyásolása nélkül. A GTIN számok használatával pontosan meg tudják mondani, hogy az adott termékből hány darab van készleten, a GLN számok segítségével pedig azonnali szállítást valósítanak meg. Például, ha az egyik klinikának csak 3 felhasználási egységnyi termékre van szüksége, akkor a 20 felhasználási egységet tartalmazó gyűjtődobozt megbontják. Ezt követően beszkennelik a gyűjtődobozban található termékek vonalkódját a termékadatok rögzítéséhez, majd a megrendelt három egységet kiszállítják az adott klinikának, a fennmaradó 17 egységet pedig megosztják más létesítmények között.
A bevezetés óta tapasztalt előnyök
A kis lépésekben megvalósított fejlesztés a kórházi ellátási lánc valamennyi folyamatának és szereplőjének előnyös: elősegíti a hatékony készletgazdálkodást, növeli a betegbiztonságot, és csökkenti a klinikai személyzet számára a nem klinikai feladatok elvégzésére fordított időt.
Kihívás
A bevezetésnél kihívást jelentett, hogy különböző kórházakban kellett implementálni a GS1 szabványokat, azonban fontos kihangsúlyozni, hogy nem egy időben, hanem kórházanként lépésről-lépésre valósult meg a fejlesztés.
A siker kulcsa
A sikeres bevezetéshez elengedhetetlen volt a jól definiált, konkrét jövőkép megléte, emellett szükség volt a vezetők elkötelezettségére és támogatására, az ápolók és klinikai személyzet közreműködésére, valamint a külső érdekelt felekkel folytatott szoros együttműködésre.
Az FMOLHS több módszertani megközelítést alkalmazott az átfogó ellátási lánc stratégia kialakításakor és megvalósításakor; ezek közé tartozik a rendszerezés, a központosítás, a GS1 szabványok alkalmazása, az amerikai FDA (Food and Drug Administration) és ONC HIT (Office of the National Coordinator for Health Information Technology) irányelveinek betartása, továbbá a Project Management Institute (PMI) és Lean Sigma folyamattervezési módszertanok alkalmazása a projekttervezéshez és a megfelelő erőforrások biztosításához. A sikeres implementációhoz hozzátartozik az érdekelt felekkel való szoros együttműködés is; ebből kifolyólag a kitűzött cél elérése, és a felmerülő akadályok leküzdése érdekében a projekt teljes szakaszában az FMLHS szoros kapcsolatot ápolt a beszállítókkal, a gyártókkal, az informatikai rendszerszolgáltatókkal, a támogató szervezetek tagjaival, továbbá együttműködött a GS1 GO-val (GS1 központi szervezete), a GS1 US-el, a HTG-vel (Healthcare Transformation Group), az AHRMM-mel (Association for Health Care Resource & Materials Management), illetve más iparági szervezettekkel.
Amennyiben úgy gondolja, hogy az Ön intézményét is érdekelhetik hasonló megoldások, keresse kollégáinkat bizalommal!
Az előadás és a prezentáció felvétele a HPAC (Healthcare Provider Advisory Council) oldalán egy regisztrációt követően elérhető: