Ha körülnézünk akár otthon, vagy irodánkban, elérhető közelségben is biztosan találunk legalább 3-4 vonalkódot különböző tárgyakon, termékeken. A vonalkódok szélesebb körű használata erősebbé teszi a globális ellátási láncokat, és fokozhatja a szociális és környezetvédelmi adatok ellenőrzésének képességét. 

A vonalkódok, a QR-kódok és az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) is évek óta a rendelkezésünkre állnak, mégis szükség van arra, hogy a technológia segítségével még tovább léphessünk és a globális ellátási láncok folyamatain javíthassunk.

Az azonosítási szabványok már 48 éve vannak jelen a piacon és a szélesebb körű alkalmazásuk hozzájárul a globális ellátási láncok környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbbá tételéhez, javítják a kulcsfontosságú áruk (élelmiszerek és gyógyszerek) biztonságát és védelmét, és hatékonyabbá, fenntarthatóbbá teszik a kereskedelmet.

1974-ben egy „rövid sípszó jelezte” a technológia érkezését, amikor egy vonalkóddal ellátott rágógumit szkenneltek be Ohioban. Ezt a technológiát a szabványokért felelős GS1 nonprofit szervezet tette elérhetővé, amely a világ számos országával és multinacionális szervezeteivel dolgozik együtt annak érdekében, hogy terjessze és hozzáférhetővé tegye minden partner számára a vonalkódok előnyeit.

A globális ellátási láncokat minél előbb átláthatóbbá kell tenni. 

Az ellátási láncok egyértelmű ismerete, valamint a termelési- és elosztási folyamat minden elemének feltérképezése nélkül az állami és a magánszektor nem tudja azonosítani és kezelni azokat az akadályokat, amelyek gátolják a kritikus áruk hatékony előállítását és szállítását. A környezetvédelmi és munkaügyi normákat sem lehet megfelelően nyomon követni több és jobb információ nélkül.

Az áruk azonosítására szolgáló egységes rendszer szélesebb körű alkalmazása segítene ennek a megoldásában.

A GS1-nek több mint 1.000.000 partnere van a világon. Száznál is több országban van jelen, ezzel is biztosítva, hogy a GS1 szabványok rendszerét, melyet a kiskereskedők, a gyártók és az ellátási láncok is alkalmaznak, mindenki egységesen tudja értelmezni, azonos megoldásokkal és eszközökkel.

Könnyen belátható, hogy az ellátási lánc egészében elfogadott közös, egységes szabvány hogyan segítheti a kiskereskedőket és gyártókat a működésükkel kapcsolatos fontos kérdések megértésében. Ez az oka annak, hogy ma már több mint 150 millió terméket regisztráltak a GS1 globális rendszereinek segítségével.

Mivel a GS1 szabványok mindenütt jelen vannak, a sikerük számos ellátási láncban bizonyított. A szabványok alkalmazásában azonban továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. E szabványok még szélesebb körben történő használata fokozná az átláthatóságot a környezetvédelmi szabványok ellenőrzésének és nyomon követésének megkönnyítése érdekében.

Az élelmiszerbiztonság és -védelem az egyik olyan terület, ahol számos előny mutatkozik e globális szabványok nagyobb mértékű alkalmazása által.

Egyre nagyobb szükség van az élelmiszerek esetében a precízebb tájékoztatásra, legyen szó akár a fogyasztókról, a hatóságról, vagy akár az ellátási lánc további szakaszaiban működő élelmiszer-feldolgozókról. Mindenki több információt szeretne arról, hogy hogyan, hol és mikor állítják elő élelmiszereket, hogy a mezőgazdasági termelők fenntartható módszereket alkalmaztak-e, és vajon a munkavállalóknak megfelelő körülményeket biztosítottak-e.

Az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémák könnyebben kezelhetők, ha könnyebben rendelkezésre álltak az arra vonatkozó információk, hogy hol és mikor állították elő a termékeket. Ezek az adatok egységesített technológiával hozzáférhetőbbek lennének.

Egy másik terület, ahol ezekre a szabványokra szükség van, és amely különösen fontos Ázsia számára, a határokon át szállított az áruk esete.

Számos ellátási lánc használja a GS1-szabványokat a láncon belüli áruk nyomon követésére és azonosítására, de a rendszer leállásra kényszerülhet, amikor ezek az áruk elérik a határt. Ugyanis országonként olyan különböző egyedi azonosítási módszereket alkalmazhatnak melyek nincsenek összehangolva.

A vonalkód-leolvasóval egyetlen pillanat alatt megkapunk minden szükséges információt egy kereskedőnél összekészített raklapról, de amikor ez a raklap átlép egy ázsiai határt, előfordulhat, hogy egyéb információkat is tartalmazó űrlapoknak kell kísérnie.

2014-ben az ázsiai-csendes-óceáni gazdasági együttműködés (APEC) egyetértett abban, hogy "a szabványosított kódok használata lehetővé teszi, hogy a kereskedelem tárgyát képező árukra vonatkozó információkat minden fél könnyen megértse és ezeket megosszák egymással. Ezért arra ösztönözzük az APEC gazdaságait, hogy működjenek együtt a magánszektorral, hogy kísérleti projektek kidolgozása révén előmozdítsák a globális adatszabványokkal kapcsolatos további együttműködést és azok szélesebb körű használatát.”

A kísérleti projektek segítettek megmutatni, hogy milyen lehetőségek rejlenek a technológia használatában. A GS1 azon dolgozik, hogy az ázsiai országok megállapodjanak egy szabványos és közös azonosítási rendszerről, amely felgyorsítaná az áruk feldolgozását, és segítené a kisebb vállalkozások belépését is az ellátási láncokba.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság már régóta használja a GS1 szabványokat. A Kínai Népköztársaságban például az áruimport bejelentésének ideje a technológia használatba vétele után 20 percről 10 másodpercre csökkent.

Az ázsiai és csendes-óceáni gazdaságoknak eddig a 25%-a fogadta el a GS1-szabványokat a határain. Az áruk mozgásának fenntartása, az ellátási láncokon belüli problémák azonosítása és megoldása, valamint a határokon működő kisebb vállalatok számára a bürokrácia és a problémák, felesleges papírmunka csökkentése érdekében kell változtatni.

A vonalkód eddigi sikereinek ellenére folytatnia kell szélesebb körű elterjedését a világgazdaságban, hogy a globális ellátási láncok még stabilabbá és átláthatóbbá váljanak.

Forrás: https://blogs.adb.org/blog/how-standardized-bar-codes-can-make-supply-chains-more-transparent

Szerző: Steven Beck, az ADB kereskedelmi és ellátási láncfinanszírozási programjának vezetője