A Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform 2015-ben két éves időszakra alakult abból a célból, hogy a szektor szereplőivel történő folyamatos egyeztetéssel, a jogszabályi környezet széles körű feltárásával és megismertetésével, a legjobb gyakorlatok bemutatásával, folyamatos és kiterjedt kommunikációval, a szükséges kapcsolatrendszer kiépítésével és lobbi-tevékenységgel segítse a vállalkozásokat a nyomon követési kötelezettségek azonosításában, valamint a megfeleléshez szükséges eszközök meghatározásában és alkalmazásba vételében.

A tervezett program a végéhez ért, így eljött az értékelés, valamint a továbblépési lehetőségek feltárásának ideje.

A konferenciát Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg. Bevezetőjében összefoglalta a 2015-ben az FM és a GS1 Magyarország közös programjaként indított kétéves projekt főbb mérföldköveit, utalva arra, hogy az előzetesen tervezett célok kivétel nélkül megvalósultak az FM, a nemzetközi szabványügyi szervezet szakemberei és a munkacsoportokban résztvevő piaci szereplők aktív közreműködésével. A köszöntőt követő szakmai előadás keretében Vatai Krisztina üzletfejlesztési igazgató és Krázli Zoltán implementációs igazgató a GS1 Magyarországtól áttekintő ismertetést tartott az 5 alszektorra (Tej és tejtermék; Bor és pálinka; Hal; Hús; Zöldség és gyümölcs) specializáltan összeállított részletes nyomonkövetési útmutatókról. Ahogyan a munkacsoportokat is koordináló szakértők elmondták, az útmutatók jellemzően azonos struktúrával épülnek fel és fontos céljuk volt az, hogy minden ellátási lánc szereplő hamar rátaláljon bennük a saját tevékenységét támogató legjobb megoldásokra, és a szem előtt tartandó előírásokra.

Az útmutatók bemutatják az egyes alszektorok ellátási láncainak felépítését, annak jellemző szereplőit, majd pedig a szereplők szemszögéből részletezik a szabványalkalmazásban rejlő lehetőségeket az adott típusú piaci résztvevő számára, figyelembe véve az érintettek jogszabályi kötelezettségeit, valamint a bevezetés lépéseit is.

Az útmutatók kialakítása során számos visszajelzés, kiegészítés, módosítási javaslat érkezett a munkacsoportok tagjaitól, melyeket be is építettek, de a dokumentumok továbbra is élő eszközök, vagyis folyamatosan módosításra, optimalizálására kerülnek a jövőben.

Az előadók köszönetet mondtak a munkacsoportok résztvevőinek és az FM szakembereinek az aktív segítségért, amit a dokumentumok optimalizálásában nyújtottak, és a továbbiakban is várják a visszajelzéseket ahhoz, hogy az útmutatók a lehető legjobb segítséget biztosíthassák az ellátási lánc szereplőinek, és az ő üzleti partnereiknek. A dokumentumok a www.nenyp.hu weboldalon bárki számára elérhetők és letölthetők.

Az útmutató dokumentációk egy roadshow keretében is bemutatásra kerülnek az FM és a GS1 Magyarország tervei szerint, közösen kijelölt vidéki nagyvárosokban, annak érdekében, hogy minél közelebb vihessék a legjobb gyakorlatokat a felhasználókhoz. Ezzel egyidőben pedig az érintett terméktanácsokkal, az agrár- és élelmiszeriparban jelen lévő érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve juttatják el az útmutatóban összegyűjtött tudást azok tagjaihoz.

A GS1 Magyarország szakértői hamarosan az útmutatókra épülő képzéseket is összeállítanak, melyeket vagy közvetlenül tőlük lehet kérni, vagy a programba bevont képzési szakemberek segítségével válik elérhetővé azoknak, akik részletesebb gyakorlati megoldások és a bevezetés iránt érdeklődnek. Tervezik ezen képzések terjesztését a felsőoktatási intézményekben is, a témában érintett hallgatók ismereteinek bővítésére. A későbbiekben pedig felsőoktatási intézményekkel közösen olyan infrastruktúra kialakítására keresik a lehetőséget, amely a nyomonkövetési megoldások gyakorlati bemutatását támogatja.

Ha szeretne csatlakozni a program következő szakaszához, vagy bővebb információra volna szüksége, forduljon kollégáinkhoz bizalommal az info@gs1hu.org e-mail címen!

A program sikerét mutatja, hogy több hazai pilot projekt is elindult, melyek eredményeit, bevezetési tapasztalatait szintén meg fogják osztani az érdeklődőkkel.

Az eseményen a közös munka eredményeinek ismertetésén túl egy francia és egy vietnámi nyomonkövetési gyakorlat is bemutatásra került, amelyek keretében GS1 szabványokra épülő megoldásokat széles körben és sikeresen vezettek be ezekben az országokban:

Francia projekt

A GS1 Franciaország kollégája előadásában azt mutatta be, hogy egy nagy helyi mezőgazdasági szövetkezet hogyan építette ki a nyomonkövetési megoldást a tagjainak a GS1 segítségével.

A TERRENA egy mezőgazdasági vállalkozásokat tömörítő szövetkezet, mely tavaly digitalizálta a termelési információit, hogy azokat a fogyasztók is kényelmesen elérhessék.  A GS1-el közösen indított projektben nem csak egy útmutató készült a legjobb gyakorlatokkal, hanem ezt követően azt is kérték a szövetkezeti tagok, hogy fejlesztésre kerüljön egy közös, felhő-alapú platform is a termelők és a termékek adatainak feltöltésére, tárolására és megosztására, amit minden szereplő használni tud akár különböző megoldásokkal kapcsolódva ahhoz.

A nyomonkövetési platform, mely a GS1 EPCIS szabványra épül, nem csak B2B de marketing célokat is szolgál. Fontosnak tartják, hogy a fogyasztó meg tudjon bízni az éttermi ételekben feldolgozva található zöldségek, gyümölcsök és húsok minőségében is, hiszen mindenkinek van egy alapvető elképzelése ezekről az alaptermékekről, de sokszor az étteremben már egy feldolgozott formával találkoznak, amiről nem lehet tudni, hogy honnan való, hol termesztették vagy tenyésztették.

A platformon először a csirkehús nyomon követését indították el a gyakorlatban.

Egy csirkéről például a tudatosabb fogyasztók ma már jellemzően tudni szeretnék, hogy hol és milyen körülmények között nevelkedett, mit evett és ehhez mérten döntenek a vásárlásról vagy egy étteremben az elfogyasztásáról is.

A szövetség nagyon jól felismerte, hogy ha a fogyasztóinak elérhetővé teszi ezeket az információkat, azzal sokat tesz a kistermelők termékeinek népszerűsítése, marketingje érdekében. Kifejlesztettek egy applikációt is, amellyel még könnyebb adatokat lekérni egy adott termékről.

Az applikációval megtudhatjuk például:

• A termék eredetét (a csirkék esetében a keltetés helyét);
• A farm helyét, ahol felnevelték;
• Azt, hogy hol termesztett táplálékkal etették a csirkét;
• Milyen oltásokat, vitaminokat és egyéb egészségügyi vonatkozású kezelést kapott életében;
• Végül, hogy milyen úton jutott el feldolgozása során az adott étterembe.

Az egyes állomásokhoz képeket is csatolnak az applikációban, így hozva még közelebb a fogyasztóhoz az élelmiszerlánc egyes folyamatait.

A háttérben pedig az egész nyomonkövetési folyamathoz a GS1 szabványrendszer egyik megoldást az EPCIS szabványt használják, ez a közös nyelv a platformon az élelmiszerek és a helyek, folyamatok azonosítására.

Vietnámi nyomonkövetési rendszer

A konferencián bemutatott, részben magyar vonatkozású (magyar fejlesztők bevonásával kialakított) nyomonkövetési rendszert egy 11 milliós nagyváros, Ho Si Minh helyi hatósága kezdeményezte, a helyi termékek szigorú szabályok szerinti nyomon követése, az ellenőrzések hatékony megvalósítása érdekében. A helyi farmokon az élőállatok tenyésztésének és értékesítésének pontos nyomon követése, mint előírás már létezett, de megfelelő technológiai háttér ennek nyilvántartására és ellenőrzésére nem állt rendelkezésre.

Az új platformmal a teljes transzparenciát sikerült megteremteni az ellátási láncban, nem csak a hatósági igényeknek sikerült megfelelni, hanem az üzleti szereplők és a fogyasztók hozzáférését is megoldották ezekhez a fontos információkhoz. Az elsődleges fogyasztók, vásárlók a nők, ezért rendszer fejlesztése előtt nem csak a helyi lakossággal, de kiemelten női szervezetekkel is egyeztettek.

Fontos volt, hogy az adatfelvitel a platformra egy egyszerű mobil applikációval is megoldható legyen, mivel a technológiai háttér meglehetősen hiányos a helyi lakosság, így a termelők körében is. A regionális megoldást szélesebb körben tervezik kiterjeszteni, de ehhez a jövőben a globálisan értelmezhető GS1 szabványrendszer megoldásaira helyezik át a platformot, vagyis az azonosítást, a vonalkódos jelölést és a szabványos kommunikációt a GS1 rendszer már bevált gyakorlatával fogják megoldani, hiszen így a rendszer könnyen nemzetközi szintűvé is emelhető.