A Deloitte egyik idei jelentése a nemzetközi, nyílt szabványok alkalmazásának előnyeire mutat rá az Európai Unió körkörös gazdasági tervei kapcsán. Az Európai Bizottság által kiadott új körforgásos gazdasági csomag nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra és egyik sarkalatos pontja a Digitális termékútlevelek (Digital Product Passport) bevezetése, melyek kapcsán a szabványos megoldások is reflektorfénybe kerültek.
Az Európai Bizottság új körkörös gazdasági csomagja várhatóan paradigmaváltást idézhet elő a fenntartható fogyasztási szokások elterjedésében. A megfogalmazott javaslat szerint a Digitális termékútlevél egy kulcsfontosságú mechanizmus lesz, melyen keresztül az EU tagországok gazdaságai támogatást fognak nyújtani a fenntartható fogyasztáshoz és termeléshez.
A felmérést a GS1 in Europe (a GS1 európai Tagszervezeteinek szövetsége) kezdeményezte többek között a bevezetés előtt álló Digitális termékútlevelekhez (Digital Product Passport - DPP) kötődő jogi háttér és megvalósítási irányok pártatlan értékelése érdekében.
A jelentés rámutat arra a tényre, hogy a Digitális termékútlevél bevezetésének megvalósíthatósága nagymértékben múlik annak költségvonzatán. Makrogazdasági szinten ez a lépés az európai termelés fellendülését hozhatja maga után, lehetővé téve a körkörös gazdasági célok megvalósítását, ha mindez erős, adatokra épülő alapon áll.
A fokozott nyomon követhetőség és az adatok szélesebb körű elérése egy korábban nem tapasztalt méretű átláthatóságot hozhat az európai piacon, nem utolsó sorban új üzleti modellek megjelenését eredményezheti.
A jól megtervezett Digitális termékútlevél-rendszer számos előnyt jelentene, melyek közt említhető az új fejlesztésű termékek megjelenése, a nagyobb fokú biztonság és a hamisítás könnyebb kiszűrése az ellátási láncokból.
A tanulmány részletesen bemutatja a mai modern globális és nyílt szabványok szerepét és előnyeit, kitérve a bennük rejlő lehetőségekre és a bevezetésük kapcsán felszínre kerülő kihívásokra is, mint például a felmerülő költségek, a rendszerek összehangolása, a gazdasági szereplőkre gyakorolt hatások és nem utolsó sorban az adófizetőknél és fogyasztóknál jelentkező költségekre és előnyökre egyaránt.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy összehasonlítva a 3 lehetséges bevezetési stratégiát, 10 év távlatában előrevetítve még mindig a globálisan elterjedt, nyílt ellátási lánc-szabványokon alapuló bevezetés igényelné a legalacsonyabb ráfordítási költségeket.
 |