A nyomon követés jelentőségét az üzleti élet szereplői már régóta felismerték, elsősorban a nemzetközi kereskedelem, az áruszállítás és a logisztika területén. A közvélemény számára azonban az emberi egészségre veszélyt rejtő áruk értékesítési botrányai hívták fel rá a figyelmet. A romlott vagy veszélyes élelmiszerek és kozmetikai termékek, a hibás elektromos háztartási gépek, játékok, továbbá a gyógyászati termékek követése, beazonosítása és szükség esetén, minél hamarabb lebonyolítható visszahívásának a jelentősége hatványozottan megnőtt. Másrészt nyomon követési rendszerek igazolni tudják a vevők, a fogyasztók szempontjából az áru vagy a termék olyan fontos jellemző tulajdonságait vagy rendelettel alátámasztott elvárások meglétét, mint például a gazdálkodás módszere, ételek cukormentes, gluténmentes tulajdonsága, kozmetikumok antiallergén volta, mérgező anyagoktól mentes gyerekjátékok és így tovább. A nyomon követhetőség a termékhamisítás elleni harc és a márkavédelem egyik legfontosabb eszközévé vált. Napjaink ellátási láncában pedig hatékony nyomon követés nem képzelhető el globális azonosítási és kommunikációs szabványok nélkül.    

Fogyasztói tudatosság

A vásárlók egyre tudatosabban keresnek és választanak sok más terméktípus mellett az élelmiszerek és italok tekintetében is, és már nem csak az érdekli őket a döntéshozatal előtt, hogy milyen összetevőket tartalmaz egy étel, hanem azt is egyre inkább szem előtt tartják, hogy hogyan készült az adott termék, és milyen hosszú utat tett meg mielőtt az áruház polcára került.

Az új fogyasztói világtrendek a technológia mellett az emberi élet védelmét és az egészséges életmódot helyezik a középpontba. Az egészséges élelmiszerek fogyasztásának trendje és a biztonság kéz a kézben járnak. Ahhoz, hogy a fogyasztó ma biztonságban érezze magát, sokkal szélesebb körű információk szükségesek, mint amit korábban elérhetővé tettek az ellátási lánc szereplői a hétköznapi ember számára. 

Míg a csomagolási felület véges, a hozzá kapcsolható digitális és mobil megoldások gyakorlatilag végtelen lehetőségek tárházát biztosítják a fogyasztók számára a termékekkel kapcsolatos teljes körű információk eléréséhez. A szabványalapú automatikus azonosítási rendszerek és a folyamatokat a háttérben kísérő szoftvermegoldások, egymással szoros és biztonságos összeköttetésben álló digitális adatbázisok nélkül viszont nem tudnánk a keresett információt a másodpercek töredéke alatt eljuttatni a fogyasztó mobiltelefonjára, tabletjére, vagy computerére.

A nyomon követés a fogyasztóknak is segít

A nyomon követés valójában mindig ott volt a GS1 szabványokkal megtámogatott kereskedelmi folyamatok hátterében. Ha a vállalkozások szemszögéből nézzük, akkor a hatékony logisztikai folyamatok, a költségkímélő készletgazdálkodás, a gyors és pontos nyilvántartás volt az igény és a cél, melyre a szabványok jelentették a megfelelő megoldást. Viszont ha hatóságok és napjainkban egyre hangsúlyosabban a fogyasztók nézőpontjából tekintjük az üzleti folyamatokat, egyértelműen a nyomon követhetőséggel járó részletes adatok és információk, valamint az egész ellátási rendszer átláthatósága a nyomon követhetőség értéke. Ez teszi lehetővé a hatóságok esetében az emberi élet védelmét szolgáló szigorú szabályozások könnyebb betartatását, a fogyasztó pedig ezek nélkül az információk nélkül már nem szívesen hoz döntést egy adott termék megvásárlásáról.

A szabványok nagyobb biztonságot nyújtanak

A GS1 szabványok globális világa is követi az új fogyasztói trendeket: a kereskedelmi folyamatokat immár nem zárjuk le az áruházaknál, a termék útja valójában a termőföldtől az asztalig tart, és addig tart a nyomon követés is.

Mottónk, hogy a GS1 szabványok nem csak azt változtatják meg, ahogyan dolgozunk, hanem azt is, ahogyan élünk. A szabványmegoldások a költséghatékony folyamatok mellett nagymértékben hatnak a biztonságra, megmutatják az áruk származási helyét és összetevőit, nem utolsó sorban a komplex, szabványokra épülő rendszerek hatékonyan szűrik ki az ellátási láncból a hamisított termékeket is

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a gyártók, kereskedők, valamint az élelmiszer ellátási láncok összes szereplője saját hatáskörén belül felelősséggel tartozik a fogyasztók biztonságos élelmiszerrel történő kiszolgálásért, az élelmiszerrel kapcsolatos információk, jelölések meglétéért és pontosságáért. Így a teljes ellátási lánc mentén megvalósuló átláthatóság és szigorú nyomon követés bevezetése immár elengedhetetlen feladat és szükséglet hazánkban is.

2014 decemberétől egy jóval szigorúbb szabályozás lépett életbe az élelmiszeripari termékeket érintően: az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szól. A rendelet igazi újdonsága nemcsak az, hogy milyen típusú adatokat kell egy-egy élelmiszerről a fogyasztóval közölni, hanem, hogy mindezt a távértékesítés során is elérhetővé kell tenni a számára. Ez gyakorlatilag kizárhatatlanná teszi a digitális, online megoldások alkalmazásba vételét.

A digitális adat más

A digitális adat létrehozásának, nyilvántartásának és különböző csatornákon történő megosztásának, elérhetővé tételének sajátos szabályai vannak. Itt az idő, hogy minden gyártó és kereskedő jobban megismerkedjen ezekkel és használatba vegye azokat az adatbankokat, vagyis digitális termék-nyilvántartási rendszereket, melyek lehetővé teszik, hogy a helyesen digitalizált, pontosan felvitt adatokat bárhol és bármikor meg tudják osztani partnereikkel és fogyasztóikkal.

A „hagyományos”, csomagolásra kerülő adatokkal az a probléma, hogy a digitális világban működő szoftverek és az ezekre épülő hardver eszközök nem tudják értelmezni őket. A digitális információk jellemzője az egységes, strukturált szerkezet és a globális szabványok által előírt osztályozási rendszerek alkalmazása. Ez teszi lehetővé, hogy egy termék adatait az internet alapú és mobil eszközök bárhol a világon ugyanúgy tudják értelmezni és megjeleníteni. Mivel ezeket az információkat jellemzően egy vonalkód vagy 2D kód leolvasásával tudja elérni a fogyasztó, e jelképek helyes képzésével szintén tisztában kell lenni, mert nincs annál frusztrálóbb egy fogyasztó számára, ha lát a termék csomagolásán egy sokat ígérő kódot, de a készülékével nem tudja megfejteni azt.

Hazai követendő példák

Szerencsére van már erre jó hazai példa: a Metro Kereskedelmi Kft. élen jár az innovatív nyomon követés hazai bevezetésében: a GS1 Magyarországgal együttműködésben már 2014-ben elindította a nyomonkövetési programját, mely a technikai alapok megteremtését követően a friss húsok, a zöldség-gyümölcs valamint a friss hal termékek esetében szorgalmazza a GS1 speciális vonalkódjának bevezetését. A GS1 DataBar vonalkód típus lehetővé teszi, hogy a tételszámra, a lejárati időre és a származási országra (is) vonatkozó adatokat a kasszáknál is automatikusan tudják olvasni és feldolgozni, így az információ a vevő számára azonnal hozzáférhető. A következő lépés egy nyomon követési adatkommunikációs rendszer bevezetése lesz, amelyen keresztül a beszállítók további adatokat tesznek elérhetővé a termék eredetére vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az uniós nyomon követési előírásokat és a benne rejlő lehetőségeket szélesebb körben is ismertté tegyük a hazai kereskedelmi szereplők körében, miközben a végrehajtáshoz is gyakorlati segítséget tudjunk nyújtani, 2015 októberében együttműködési megállapodás született a Földművelésügyi Minisztérium és a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. között a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform (www.nenyp.hu) létrehozásáról.

A cél, hogy a szektor szereplőivel történő folyamatos egyeztetéssel, a jogszabályi környezet széles körű megismertetésével, a legjobb gyakorlatok bemutatásával, folyamatos kommunikációval segítse a vállalkozásokat a kötelezettségek azonosításában, a megfeleléshez szükséges eszközök meghatározásában és alkalmazásba vételében.

Új utak a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platformmal 

Ahogyan a Platform nyitókonferenciáján dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár elmondta, a platform keretében nemzetközi azonosítási, kommunikációs és nyomon követési szabványokra épülő, korszerű, internet-alapú és mobiltechnológiát alkalmazó megoldásokat kívánunk létrehozni a piaci szereplők aktív közreműködésével.

Ennek megvalósítása érdekében már meghatározásra került 5 szakmai munkacsoport, melyek március elején tartják első üléseiket. A 4 fő ágazati munkacsoportot – Zöldség és gyümölcs; Hal és hús; Tejtermékek; Bor és pálinka - egy ötödik, átfogó csoport egészíti ki, mely a Horizontális munkacsoport nevet kapta és az összes előbb említett ágazati munkacsoport tekintetében foglalkozik többek között az átfogó kérdésekkel, például a különböző minősítési, tanúsítási rendszerekkel.

Nem kevesebbet állíthatunk a GS1 szabványrendszer mögöttünk álló több mint 40 éves nemzetközi tapasztalatával, mint hogy a jó nyomon követhetőséget biztosító rendszerek segítenek csökkenteni a termelésben és az ellátási láncban a kétes vagy rossz minőségű termékek előfordulását, növelhetik termékeink versenyképességét és, amennyiben a szabványokat az ellátási lánc szereplői egységesen vezetik be, úgy mindez költséghatékonyan valósítható meg. Kifogásolt áruk esetén pedig lehetővé teszik a nem biztonságos tételek piacról történő gyors kivonását vagy visszahívását. Ezek nélkül pedig ma már nem létezhet sem hazai, sem nemzetközi ellátási lánc.