GS1 szabványok sikeres alkalmazásban: Az angliai NHS programja és tapasztalatai

„A GS1 szabvány alapú megoldások alkalmazása elsősorban betegbiztonsági, ellátás biztonsági és gazdasági előnyökkel járnak. Ezek a tapasztalatok és eredmények realizálódtak azokban az országokban, ahol már évekkel ezelőtt megkezdték a szabvány alkalmazásba vételét az egészségügyben. Jó példa erre az NHS (Anglia) Scan for Safety projektjének eredményei, amely számszerűsíthetően a bevezetéshez kapcsolódó ráfordítások kétszeres megtérülését eredményezte három éven belül az érintett kórházakban.”- mondja Molnár Attila az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének leköszönő elnöke.

2016 óta számos angol kórházi vezető különböző szakmai fórumokon tett nyilatkozata bizonyítja, hogy az angliai megoldás valós előnyöket tud biztosítani minden érintettnek, legyen szó a betegről, az ellátó személyzetről, vagy akár az államkasszáról.

Az angol NHS (Nemzeti Egészségügyi Hivatal) által bevezetett megoldás kiváló példa lehet a hazai egészségügy számára is, amelynek köszönhetően a betegbiztonság növekedésén túl az angol hatóság 7 év alatt (2014-2020) 1.3 milliárd Font megtérüléssel számol.

Az e-közbeszerzés bevezetése céljából elindított stratégiai terv megvalósítása során az NHS-nél hamar rájöttek, hogy magasabb szintű összefüggésekben érdemes gondolkodni ahhoz, hogy a projekt kellő támogatást élvezhessen, ezért „Scan4Safety” néven, bővített tartalommal és célokkal folytatták az új, szabványokra épülő folyamatok kialakítását. A szabványos megoldások nemcsak megteremtik az e-közbeszerzés számára az alapokat, de egyben nagymértékben hozzájárulnak az egészségügyi szektor költséghatékonyságának növeléséhez és a betegbiztonság javításához is.

A program 3 fő célt tűzött ki maga elé, amelynek megvalósulását összesen mintegy 400 kórházban tervezik:

  • Betegbiztonság növelése,
  • Klinikai hatékonyság növelése,
  • Ellátási lánc hatékonyság növelése.

A bevezetést az ún. demonstrációs kórházakban kezdték meg (6 kórházcsoportot választottak ki erre), azzal a céllal, hogy a bevezetéshez kapcsolódó folyamatokat, kihívásokat kisebb méretekben tudják kezelni, mielőtt valamennyi kórházra kiterjedően megkezdik a teljes mértékű implementációt.

A bevezetés 4 szinten történik:

0. Alapok megteremtése: GS1 szabványos egységes azonosítási rendszer bevezetése a teljes egészségügyi ellátási vertikumban történő alkalmazáshoz, a termék megrendelésétől a termék páciensig történő felhasználásáig. Ennek részeként teljeskörűen bevezették a következő GS1 azonosítókat és azok vonalkódos feltüntetését:

  • GS1 alapú betegazonosító számok (GSRN),
  • GS1 alapú helyazonosító számok (GLN),
  • és termékazonosító számok (GTIN).

1. A beszerzéshez kapcsolódó folyamatok korszerűsítése: az árubeszerzési és a készletnyilvántartási folyamatok elektronikus alapokra helyezése a hatékonyabb működés segítésére. Az azonosításban a GS1 szabvány, míg kommunikációban a Peppol európai szabványok kerültek alkalmazásra, bevezetésre.

2. Kórházi ellátási folyamatok fejlesztése: a szabványok támogatásával, a magasabb színvonalú betegbiztonság és a hatékonyabb működés megteremtése. Ennek részeként az alábbi folyamatokat gondolták újra a szabványok alkalmazásával:

  • Berendezések nyomon követése,
  • Adatállományok,
  • Gyógyszerek nyomon követése,
  • Sebészeti eszközök nyomon követése (sterilizálása).

3. Esemény alapú adatgyűjtés bevezetése: a szabványos azonosítókra és vonalkódokra épülő valós idejű adatgyűjtés kialakítása a betegellátás helyén (például a betegágynál, vagy a műtőben). A betegellátási folyamat minden lépésében az alábbi esemény adatokat gyűjtik a beteghez rendelten: ki-mikor-hol-ki által-mit kapott.

Összesen 312 millió Fontot számoltak előzetesen költségként a bevezetés 7 évére (2014-2020), és 1 660 millió Font megtérüléssel terveztek (ROI 4:1), ami kapcsán már most látható, hogy ennél nagyobb megtérülés lesz.

Az ún. demo kórházak egyenként 2 millió Fontot kaptak a változtatásokra. Kórházanként 1,5 millió Font megtakarítás volt a kitűzött cél az első év végére, ehhez képest 2,5 millió Font megtakarítást realizáltak. A kórházak motiváltak a megvalósításban, mert az NHS biztosítja a bevezetéshez szükséges forrásokat, míg a megtakarítás a kórházaknál marad.

A felmerülő költségek mindössze 25%-a volt IT költség, 75%-a humán erőforrás és változás menedzsment jellegű kiadás volt. Az NHS-nél 7 fő teljes munkaidőben dolgozó munkatárs koordinálja a programot, kórházcsoportonként átlag 15 ember került bevonásra a bevezetés helyi támogatására és vezetésére. A GS1 angliai tagszervezete 5 szakértő kollégával támogatja a munkát.

A programról részletesen itt olvashatnakhttp://www.scan4safety.nhs.uk/

Mi a helyzet itthon?

„Jelenleg a magyar kórházak saját maguk által kialakított azonosító rendszert használnak a készleteik nyilvántartására, így területi, ágazati szinten nem lehet egységes nyilvántartásról beszélni. Ez a különböző alapokon lévő nyilvántartás nagyban megnehezíti a több kórházat összefogó beszerzéseket, és végső soron a kórházaknak a központosított beszerzési igények miatt jelentős többletmunkát generálnak. Úgy gondolom, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra „megváltani a világot” és lecserélni a teljes azonosítási rendszert, de fokozatos (termék csoportonkénti) bevezetéssel, mind az ágazati irányítás, mind az intézmények profitálhatnak az egységes nyilvántartásból.” meséli tapasztalatait Horváth Tamás, a Computrend vezérigazgatója – „A készletgazdálkodás területén (amellett, hogy az egységes nyilvántartás számos potenciális lehetőséget rejt magában) a GS1-es azonosítóban rejlő többletinformációk megléte nagy segítséget tud nyújtani a feldolgozást végző kollégák részére, ezt a mi általunk nyújtott rendszerben már meg is valósítottuk, hogy ezen többletinformációkat automatikusan tudjuk beolvasni. Ebben a GS1 munkatársai is segítségünkre voltak."

Ha érdeklik a további részletek, kövesse honlapunkon a friss híreket ezen a héten!




Írjon nekünk!

Írja meg kérdését, véleményét!
Név
Cégnév
E-mail cím